Tanulmányok Tatabánya történetéből 1.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945-1948
A tatabányai tűzoltóság története 1948-1956 között
A bányász és a szobor, a sztahanovista mozgalom és emlékezete
Rabtáborok-kényszermunkatáborok a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél 1952-1956
Nők a gyárakban. Tatabánya város tervei a nők foglalkoztatására az 1960-as években
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára munkatársainak tudományos publikációs jegyzéke (2009-2016)
Előszó
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának ezen új kiadványa a városunkban 2016-2017 folyamán megvalósuló "Jó szerencsét Emlékév" keretein belül jelenik meg, Tatabánya 1947-es várossá alakulásának 70. évfordulójára. Éppen ezért a tanulmánykötetben megjelent írások - bár tágabb spektrumot érintenek - zömében Tatabánya várossá alakulásához, az azt követő egy évtizedhez kötődnek, ebből a küzdelmes és mozgalmas időszakból beszélnek el fejezeteket, ahhoz kapcsolódnak. Az öt tanulmány nagyjából kronológiai sorrendben követi egymást, végül egy adattár (bibliográfia) zárja a kötetet. A szerzők többsége a levéltár jelenlegi, vagy egykori munkatársai közül került ki, a két kivétel dr. Tóth Eszter Zsófi a, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, a második világháború utáni magyar társadalomtörténet elismert kutatója, valamint Jóna Imre, tatabányai egykori pedagógus, iskolaigazgató és önkormányzati képviselő, aki immár nyugdíjasként kutatja városunk történetét.
A helyi bányászat második világháborút követő történetével kapcsolatos az első írás. Macher Péternek a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezéséről és államosításáról szóló tanulmánya a legkorábbi időintervallumot (1945-1948) vizsgálja, de már ez is tárgyalja a helyi fő munkáltató viszonylatában Tatabánya várossá alakulásának évét, és az azt követő esztendőt is.
Korábbi munkatársunknak, Bognár Istvánnak a tatabányai állami, hivatásos tűzoltóság 1948-1956 közötti történetét bemutató munkája a frissen alakult város újonnan megalakuló hivatásos tűzoltóságának első néhány évét, a szervezet felállításával, fejlesztésével, működtetésével kapcsolatos kihívásokat, illetve a tatabányai tűzoltóságnak az adott időszakban végzett mindennapos tevékenységét mutatja be.
A harmadik tanulmányt Tóth Eszter Zsófi a jegyzi, ez a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára által szervezett, 2012. október 10-én, Tatabánya várossá alakulásának 65. évfordulóján tartott konferencián elhangzott előadásának a szerkesztett változata. A tanulmány gerincét az élmunkásmozgalom történetének összefoglalása után a Lazók Emillel készült interjú, és annak elemzése adja. Lazókról 17 éves vájártanuló korában, modellként 1955- ben készült egy bányászszobor, mely előbb az oroszlányi XVI. akna előtt állt, majd átkerült mai helyére, az egykori XX. aknánál kialakított Oroszlányi Bányászati Gyűjteményhez (a tárgyidőszakban az oroszlányi szénbányászat a Tatabányai Szénbányászati Tröszt irányítása alatt állt, az Oroszlányi Szénbányák 1957. január 1-től váltak önállóvá).
A kötet negyedik, Jóna Imre által írt tanulmánya a tatabányai KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) táborok építésének és működésének 1952-1956 közötti történetét mutatja be, ahol az elítéltek és internáltak tervszerű, népgazdasági foglalkoztatása zajlott. A kötet ezen tanulmánya azért is fontos írás, mert közelebb viszi az érdeklődő olvasót a Rákosi-korszak ezen dicstelen intézményének történetéhez, egyben segít a korszak bűneinek feltárásában, a diktatórikus rendszer mechanizmusainak, működésének megértésében.
Időben a legkésőbbi periódust feldolgozó írás B. Stenge Csabáné munkája, mely a nők tatabányai foglalkoztatásának problematikáját veszi górcső alá. Ez a tanulmány - Tatabánya várossá alakulásának előzményeire is kitérve -, ezt a hatvanas évekre kulminálódó fontos kérdéskört tárgyalja részletesen, tudományos alapossággal.
A kötet végén egy tudományos bibliográfia is helyet kapott, mely a 2009 és 2016 között Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárában szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók tudományos publikációit listázza (az időintervallum azért 2009-2016 közötti, mert a jelenlegi személyi állományból a legrégebb óta az intézményben dolgozó munkavállaló 2009-ben érkezett, míg 2016 értelemszerűen az utolsó lezárt év). Ez a több mint 90 megjelent tudományos írást tartalmazó bibliográfia - melyben mintegy negyven, a Magyar Tudományos Akadémia által minősített folyóiratban megjelent tanulmány mellett példának okáért angol nyelven írt monográfia is szerepel - egyben indikátorként is szolgál az intézményben zajló tudományos kutatómunka látható részének minőségét és mennyiségét tekintve. Ilyen bibliográfiákat az elkövetkezendő időszakban megjelenő tanulmányköteteinkbe is tervezünk majd, hogy folyamatos képet tudjunk nyújtani a levéltárban végzett tudományos publikációs tevékenységről.
Intézményünk a jövőben igyekszik kétévente egy új tanulmánykötetet kibocsátani, tehát a jelenlegi tanulmánykötet egy reménybeli állandó - és nagyjából konstans intervallummal megjelenő - tanulmánygyűjtemény-sorozat első kötetét is jelenti. Ezekben a tanulmánykötetekben - jelen kiadványhoz hasonlóan - Tatabánya és elődközségei történetével kapcsolatos írások kapnak majd helyet. Az általános, az adott témakörön belül meglehetősen flexibilis kötetek között esetenként tematikus kiadványok is megjelennek majd, egy-egy fontos esemény, időszak, évforduló apropóján. Következő alkalommal megjelentetni kívánt tanulmánykötetünket is ilyen tematikus számnak tervezzük, mely az első világháború centenáriumának apropóján a "Nagy Háború" egyes, részleteiben feltáratlan tatabányai vonatkozásait fogja majd tárgyalni.
Ezúton is köszönjük a Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata által a "Jó szerencsét Emlékév" keretein belül nyújtott anyagi támogatást, mely lehetővé tette ezen kötet megjelentetését.
Tatabánya, 2017. június Dr. B. Stenge Csaba Ph.D.
igazgató