Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, 2013-2022

TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ


Tartalom


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS
Indíttatás
Időtáv
Előzmények
Mandátum
Készítők és alkalmazott módszertan

AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE

AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA KONCEPCIÓJA
Az élelmiszerlánc-biztonság fogalma
Az élelmiszerlánc-biztonság helyzet megítélésének nehézségei

ÁTFOGÓ POLITIKAI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, TECHNOLÓGIAI, KÖRNYEZETI ÉS JOGI HELYZETELEMZÉS
Politikai tényezők
Gazdasági tényezők
Társadalmi elemek
Technológiai tényezők
Környezeti tényező
Jogi tényezők

ÉRTÉKELÉS
Hogyan lehet az élelmiszerlánc-biztonságon javítani?
Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia alapelvei

AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI
Célrendszer
Az állam szerepe
I. célterület - Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment
I. A. Tudáscentrum kiépítése és működtetése
I. B. Tudáshálózat kialakítása és innováció
II. célterület - Élelmiszerlánc-kockázatok kezelése
II. A. Ismert kockázatok felügyelete
II. B. Ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mértékű kockázatok kelezése

STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK
1. Egységes információ-menedzsment
2. Átlátható kockázatelemzés bevezetése
3. Laboratóriumi rendszer újraszervezése
4. Tudáshálózat alapjainak kiépítése
5. Modern oktatás-képzés
6. Partnerség a kutatásban, innovációban
7. Élénk közkapcsolatok
8. Széleskörű kockázatcsökkentés
9. Hiteles és erős hatóság
10. Sikeres küzdelem a visszaélések ellen
11. Kritikus infrastruktúrák védelme

STRATÉGIAI ESZKÖZÖK
PÉNZÜGYI TERV
ÜTEMTERV
STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK ÉS MONITORING RENDSZER
KAPCSOLAT MÁS STRATÉGIÁKKAL
ELŐZETES ÉRTÉKELÉS



Összefoglaló

Az első kérdés, ami sokak fejében megfordul, hogy miért élelmiszerlánc-biztonságról, és nem élelmiszer-biztonságról szól ez a stratégia? A válasz viszonylag egyszerű, azért, mert az élelmiszerlánc-biztonság sokkal többet jelent az élelmiszer-biztonságnál.

Az 1900-as évek végéig az élelmiszer-biztonság érdekében elsősorban az élelmiszerlánc hagyományosan kritikus, legfontosabb elemeire, pl. vágóhidakra, állatgyógyszermaradék-anyagokra stb. figyeltek oda. Az egyre gyakoribbá váló élelmiszerbotrányok azonban rámutattak arra, hogy ez a hozzáállás már nem megfelelő. A 2000-es évek elejétől kezdve ezért szerte a világon egy újfajta, modern élelmiszer-biztonság megvalósítását tűzték ki célul, ahol a figyelemnek már a teljes élelmiszerlánc minden elemére ki kell terjednie.

A gyakorlati megvalósításban sokat haladtak előre a fejlett országok, így Magyarország is, azonban mára egyértelművé vált, hogy ezzel a megközelítéssel sem kezelhető minden felmerülő probléma. Ennek alapvető oka, hogy az élelmiszer-biztonság elsősorban az élelmiszerekre és az egészség védelmére koncentrál. Az élelmiszerlánc mentén azonban az élelmiszerek mellett sok, másfajta terméket, pl. Növényvédő szereket, állateledeleket stb. is előállítanak. Arról nem is szólva, hogy az emberi egészség védelme ugyan kiemelten fontos, azonban nem egyedüli szempont az élelmiszerlánc biztonsága szempontjából. A közismert problémák, mint a feketegazdaság térnyerése, állatjárványok terjedése, klímaváltozás, rámutatnak más területek, a nemzetgazdaság, a környezet védelmének a jelentőségére. Az egészség, a gazdaság és a környezet védelme között pedig prioritást felállítani vagy egyiket a másik elé helyezni szinte lehetetlen. Közöttük nagyon mély és kölcsönös függőség áll fenn, ami miatt azok hosszú távú fenntartható fejlesztése csak együttesen valósítható meg. E célt pedig az élelmiszerlánc-biztonság keretében lehet elérni, mivel az lefedi a termőföldtől az asztalig tartó összes tevékenységet, és nemcsak annak élelmiszer-biztonsági, hanem más, például növényvédelmi, állat-járványügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, gazdasági, minőségvédelmi, egyéb aspektusait is.

Így jutottunk el gondolatilag oda, hogy élelmiszerbiztonsági program helyett egy nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát készítsünk, amely 10 évre meghatározza az élelmiszerlánccal kapcsolatos legfontosabb célokat. E mentén fogalmazódott meg az állam küldetése, amely nem más, mint az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, azaz az ember, a társadalom védelme. Az állam a küldetését elsősorban az egészség és a gazdaság védelmén keresztül, a környezeti szempontok érvényesítése mellett tervezi elérni, ahol az egészség a betegségektől való mentesség mellett az ember fizikai, mentális és szociális jólétét is magában foglalja, valamint a gazdaság védelme a nemzetgazdasági érdekek érvényesítésén túlmenően a gazdasági folyamatok tisztaságára, fenntarthatóságára is kiterjed.

A stratégia jövőképe az, hogy az élelmiszerlánc-termékek (különösen élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson. Ebben az összefüggésben a társadalom magában foglalja az összes élelmiszerlánc-szereplőt, így a vállalkozásokon és hatóságon túlmenően a médiát, a politikát, a szakmai, a civil, az oktatási és a tudományos szervezeteket egyaránt.

A következő lényeges kérdés az volt, hogy mit kell tennünk az élelmiszerlánc-biztonság javítása érdekében? Nagyon nehéz erre röviden válaszolni, hiszen egy egész stratégia szól erről. Talán a helyes válasz annyi, hogy közösen, környezettudatos módon megpróbáljuk csökkenteni az élelmiszerláncban előforduló egészségügyi és gazdasági kockázatokat. A kockázatcsökkentésre két fő út áll rendelkezésünkre, amelyek egyben majd a stratégia két pillérét is adják: az egyikben az állam feladata lesz a társadalmi tudásmenedzsment megszervezése és koordinálása az élelmiszerlánc mentén, a másikban pedig az állam hagyományos hatósági funkcióit kell megerősíteni, hatékonyságukat fokozni.

...