---

Tartalom

BEVEZETÉS

A TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKOK TÁRSADALMI-TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI
A települési feltételek és iskolaválasztás kapcsolata
A települési feltételek és a továbbtanulási igények közötti összefüggések rendszere

A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK TERÜLETI-TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA
A tényleges továbbtanulás és az intézményi rendszer strukturáltsága
A települési környezet, a beiskolázási körzet és az iskolák önmeghatározása

ÖSSZEFOGLALÁS
JEGYZETEK
FORRÁSOK
FÜGGELÉK

---

Bevezetés

Munkámban azért igyekszem nyomon követni a nyolcadikosok iskolaválasztásait és nem-választásait, hogy ebben és a következő évtizedben pontosabban tudjuk elképzelni a választások fő tendenciáit, a választások mögött rejlő gazdasági-társadalmi és kulturális tényezőket. Ebbe a skálába a szülők iskolai végzettségétől a lakóhely jellemzőin keresztül tizennégy éves gyerekek gyakran tétova elképzeléséig mindent igyekszem beleérteni.

Ez a munkaanyag azért nem tartalmaz egy sor alapvető információt, mert az elemzés egy hosszabb ideje tartó vizsgálatsorozat egyik része. Az olvasó előző beszámolóimból kaphat képet a kiinduló adatfeldolgozásokról, módszerekről. Dolgozatom egyrészt azoknak az elemzéseknek a sorába illeszkedik bele, amelyet Komárom megye településeinek gazdasági-társadalmi feltételrendszeréről, e társadalmi-gazdasági, kulturális folyamatokról készítettünk. Másrészt azoknak az ökológiai elemzéseknek, vizsgálatoknak a sorába, melyek az egyes lakossági csoportok iskoláival kapcsolatos igényeit, magatartásait kísérelte meg a lakóhelyi környezet feltételeivel összefüggésben értelmezni.

A következőkben arra keresek választ, milyen összefüggések mutathatók ki egyes települési-lakóhelyi jellemzők és a középfokú továbbtanulás választott szakirányai között, s hogyan jelentkeznek, értelmeződnek ezek a döntések a középfokú iskolákban. Az első kérdéskört statisztikák, az utóbbit az iskolák vezetőivel készített interjúk alapján tárgyalom. Azt a hipotézist vizsgálom meg, hogy a területi-társadalmi meghatározottságok befolyást gyakorolnak a továbbtanulási igényekre, s ezek hatása a döntés által érintett középfokú iskolákban is - tudva-tudatlan - megjelenik, azaz a középfokú iskolák maguk is hordozóivá válnak a területi-társadalmi különbségeknek. Feltételezem továbbá, hogy a lakóhelyi feltételek nem egyformán befolyásolják a fiúkat és a lányokat. Ez az egyik oka a fiúk és a lányok eltérő iskolázási igényeinek, melyeknek következményei a középiskolában, továbbmenve a felsőoktatásban, a foglalkoztatási szerkezetben is megjelennek.

Az elemzést egyetlen megye adatain végeztem, így a minta semmiképpen nem nevezhető reprezentatívnak. Másfelől azonban - ami a megyét illeti - teljeskörű a minta; az a kérdés fogalmazható meg, mennyiben tükörképe egy megye, ez a megye az országnak. Jóllehet tükörképként valószínűleg aligha fogható fel, mégis úgy gondolom, hogy az itt talált összefüggések ilyen vagy hasonló formában az ország más területein is megjelennek. A megye viszonylag nagyfokú városiasodottsága, iparosodottsága alapján úgy vélhetjük, a területi-társadalmi egyenetlenségek kisebb mértékben befolyásolják az iskolázási igényeket, mint az ország más területein. De még ezek az eltérések is "elegendőek" arra, hogy meglehetősen különböző arculatú területek rajzolódjanak ki, s joggal feltételezhető, hogy hatásuk kimutatható a tizennégy évesek továbbtanulási választásaiban. A megye gazdasági sajátossága iparának bizonyos egysíkúsága, s annak alapján feltételezni lehet, hogy a fiúk és a lányok választásaiban legalább olyan eltéréseket találunk, mint az ország többoldalúan iparosodott vagy éppen egyáltalán nem iparosodott térségein.

---