Sipos Lajos
Modernitások, alkotók, párbeszédek
TARTALOM, ISMERTETÉS
Tartalom
KULTURÁLIS MODERNITÁSOK, IRODALMI MODERNSÉGEK
Nemzetfogalom és irodalom
Kultúra, irodalom, tanítás
Az olvasás professzionalizálódása: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalakulása
A modern magyar irodalom: a Holnap és a Nyugat
Babits Mihály és a kulturális-társadalmi-politikai modernizáció kísérlete 1918-1919-ben
A Nyugat "csendes válsága" 1923-ban
Móricz és Babits a Nyugat szerkesztőségében
Illyés és Babits
Válaszlehetőségek az irodalmi és társadalmi modernizációra: a Napkelet és a Magyar Szemle
VARIÁCIÓK AZ IRODALMI MODERNSÉGRE
Írások írókról: Karinthy Frigyes - kortársairól
"A jövőm emléke, múltamnak árnya..." Czóbel Minkáról
Kaffka Margitról - három tételben
Kifejezés vagy nyelv? Berda József szabadverseiről
Weöres Sándor pályakezdése és az irodalomfogalom változása
Tamási Áron és a magyar népi mozgalom
Rónay György költészetértelmezése
Cs. Szabó László kisepikai formái
Jézus is D. P. volt. Fenyő Miksa regénye
Tamkó Sirató Károly játékos versei
A LÍRIKUS BABITS
A költői szerep értelmezhetősége. Babits Mihály "próbái" a budapesti egyetemen
Világ- és magyar irodalmi példák között: A lírikus epilógja és az In Horatium
"Ne mondj le semmiről!" Babits Mihály önértelmező válogatása 1941-ből
A PRÓZAÍRÓ BABITS
Babits Mihály regényeiről
Regénytér és valóságos tér, fikció és adomák: Kártyavár
Karácsonyi Madonna: megjegyzések Babits első novelláskönyvéről
Szövegépítés és szövegalkotás a Timár Virgil fia című regényben
A Babits-levelezésről
AZ AUTOBIOGRAFIKUS EMLÉKEZET HATÁRAI
Referencialitás, fikció, imagináció Kazinczy Ferenc Pályám emlékezete című művében
Emlékezés, ön-írás és emlékirat. Gyergyai Albert "önéletírásai"
Önéletírás, útirajz, faluszociográfia, szép-írás. Tamási Áron: Szülőföldem
Önéletírás az irodalom peremén. Tamási Gáspár: A vadon nőtt gyöngyvirág
PROFESSZIONÁLIS OLVASÁS - IRODALOMTÖRTÉNETI ÉRTELMEZÉS
Két könyv Osvát Ernőről
Király István: Intés az őrzőkhöz
Kenyeres Zoltán Ady Endréről - új olvasóknak
G. Komoróczy Emőke: Kassák az emigrációban
Rónay László: Márai Sándor
Szász István Tas: Három Hitel és ami utána következett
Balogh Edgár: Hídverők Erdélyben, 1944-46
Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom, 1945-1981
Jel, szó, zene. Kenyeres Zoltán könyve Weöres Sándorról
Irodalmi kontextus, történelmi analízis, média-hermeneutika. Lengyel András: A mindennapok szemüvegkészítői
Szerzők, művek, értelmezések. Gintli Tibor: Irodalmi kalandtúra. Válogatott tanulmányok
A BABITS-RECEPCIÓ
Kelevéz Ágnes: A keletkező szöveg esztétikája
Rába György: Babits Mihály
Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő
Babits Mihály tanulmányai, esszéi - Jankovics József válogatásában
Rába György: Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé... Babits Mihály és a százéves Nyugat költői
"Mindig lesz benne felfedezni való." A Babits-recepcióról
NÉVMUTATÓ
Ismertetés
Sipos Lajos tanulmánykötete áttekintést ad a XX. századi magyar irodalomtörténet főbb vonulatairól; középpontban természetesen a szívéhez legközelebb álló Babits-életművel. Számba veszi a századot végigkísérő elméleti vitákat is; méghozzá a modernizmus szempontjából, s tradicionális irodalomszemléletünk képviselőitől némileg eltérően, meg sem kísérel végérvényes válaszokat adni. Hiszen tisztában van vele: az e világi "egyetlen igazság" dogmatikus korszaka véget ért; az irodalmi életben is - éppúgy, mint a társadalmi lét különböző szféráiban - az is-is időszakát éljük (az Igazságeszme nem e földön, hanem csakis Istenben létezik). Ha nem ismerjük el a sokféleség, sokszínűség létjogosultságát, akkor (újra) visszahullunk az egyoldalúságok szürke és érdektelen dominanciájába. Az ezredvégi változások az irodalmi életben is nyilvánvalóvá tették, hogy minden nemzedék egy teljesen más valósággal találja magát szemben, mint elődei, tehát nem lehet voluntarista módon az előző korszakok irodalomszemléletéhez ragaszkodni; következésképp az értékskála is átalakulóban van. Ami tegnap "hitelesnek" tűnt, az ma már esetleg üres szócséplésnek hat - és fordítva: félreszorított, elfeledett-eltemetett alkotások nyerik vissza fényüket.
A szerző tehát friss szemmel veszi szemügyre saját korábbi írásait is, s letörölve róluk az Idő porát, kiegészítve őket újabb vizsgálódásai tanulságaival - új irodalomtörténeti nézőpontból közelíti meg az elmúlt évszázad alapkérdéseit.
...
Forrás: http://www.agriafolyoirat.hu