---

Tartalom

Köszöntő (Szellőné Fábián Mária)
Tabula Gratulatoria

OKTATÁS- ÉS NEVELÉSTÖRTÉNET
Bánfai József: A sárospataki tehetségkutatás megindulása és a kísérlet "utóélete" a hazai szakirodalomban
Forray R. Katalin - Kozma Tamás: Kisvárosi iskolatörténet
Harjánné Brantmüller Éva: Down-szindrómások - család kontra intézet
Jenei Teréz: Az iskola, a tanulás és a könyvekhez való viszony megjelenése cigány népmesékben
Katona András: Kis magyar tüntetéstörténet (1848-2013)
Náray-Szabó Gábor: Felsőoktatás és autonómia
Szabó Márta Mária: Mire jó?
Szögi László: A külföldi egyetemjárás tömegessé válása a 19. század második felében
Vajda Barnabás: Mitől magyar a szlovákiai magyar iskola?
Varga Katalin: Az információs műveltség a mindennapi pedagógiában

TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS TANKÖNYVKUTATÁS
Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán: Szempontok a történelemtankönyvek dekódolásához
Kaposi József: A 2005-ös történelem érettségi vizsga hatása a tananyagtartalmakra és a változó taneszközpiacra
Kojanitz László: A történelmi gondolkodás fejlesztésének irányzatai
Kratochvíl, Viliam: A történelemtanári kulcskompetenciák kialakításáról - avagy a fa metaforája
Molnár-Kovács Zsófia: Az egyetemes történelem tantervi interpretációja. Az egyetemes történelem a dualizmus kori magyar középiskolai tantervekben
Rab Virág - Dombi Judit: Ablak a világra - ablak magunkhoz. Egy "joint course" tapasztalatairól

KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
Szellőné Fábián Mária - Bartha Réka Nefelejcs: "Nincs egyetem könyvtár nélkül". Adatbázis- és folyóirat-használat a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárában a 2013. évi előfizetések alapján
Markó Tamás: Mikor jönnek, meddig maradnak?
Téglási Ágnes: Változás - változtatás - szervezeti innováció
Virágos Márta: A könyvtárak szerepe a megváltozott környezetben

SAJTÓ- ÉS OLVASÁSTÖRTÉNET
Agárdi Péter: Mozaikkocka a magyar sajtó legújabb kori történetéből. A Tekintet negyedszázada
Gracza Tünde: "'s által fogja a' Haza látni, hogy bizonnyal hasznára élt". 210 éve jelent meg az Orvosi, és Gazdasági Tudósítások
Kéri Katalin: "Nők csak mértékkel olvassanak...." Adalékok a hazai női olvasóközönség 18-19. századi formálódásának történetéhez
Mader Béla: A Tudományos Gyűjtemény és Vörösmarty (Reformkori tudományos folyóiratunk történetéből)
Monok István: A párizsi könyv elterjedése Közép-Európában (15-18. század)
Sipos Anna Magdolna: Az információs műveltség fogalom biblio- és tudománymetriai vizsgálata

TÖRTÉNETTUDOMÁNY
Csóka-Jaksa Helga: A Néphadsereg Napja a rádióban, 1951-ben
Deák Máté: Észak- és Dél-Amerika légtereinek megítélése brit geopolitikai szempontból (1919-1939)
Miszler Tamás: Az Edvárd saga (Saga Játvarðar konúngs hins helga) kelet-angolokkal kapcsolatos részének izlandi kútfőiről
Nagy Mariann: Interaction (?) between Institutional Change and Market Forces in Hungary in the Second Half of the 19th Century
Szeberényi Gábor: A levéltárnok és "tanítványa". Historiográfiai háttérrajz Tagányi Károly és Holub József történetírásának összefüggéséhez
Vonyó József: Család, lakókörnyezet, iskola és személyiség
Vázlat Gömbös Gyula gyermekéveiről

HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS
Dezső Krisztina: A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Stomatologiai Intézetének története
Huszár Zoltán: A Pécsi Magyar Kir. Szénbányász Iskola története alapításától a II. világháború végéig
Lengvári István: "Édes Doctorka!" Pekár Mihály korai évei
Schmelczer-Pohánka Éva: A Janus Pannonius utca 4. számú, hajdani káptalani ház és a Virágház
Szilágyi Mariann: Hungarika-kutatás a Klimo Könyvtárban. A Szepesy-katalógus magyar nyelvű nyomtatványai

F. DÁRDAI ÁGNES TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA
A KÖTET SZERZŐI

---

Fülszöveg

Születésnapi köszöntő kötetet tart kezében az Olvasó, F. Dárdai Ágnest ünneplik kollégái, tanítványai, akik - az ünnepelthez hasonlóan - a könyvtár- és a történettudomány, valamint az oktatás különböző területein tevékenykednek.

A szegedi induló évek - a József Attila Tudományegyetemen elvégzett történelem-német szak, majd az Egyetemi Könyvtári munka és gimnáziumi tanárság - után Pécsett folytatódott F. Dárdai Ágnes pályája. Középiskolai történelemtanáraként dolgozott, amikor óraadói meghívást kapott az egyetemről. Tanárként megszerzett tapasztalatait jól tudta kamatoztatni az egyetemi oktatásban, s egyben arra is alkalmasnak bizonyult, hogy részt vegyen a kétszintű középiskolai érettségi rendszer megújításában.

A lelkiismeretes munka, az egyre növekvő tapasztalat, a jelentős publikációs tevékenység magával hozta a szakmai szervezetekben való szerepvállalást is, így többek között a Történelemtanárok Egylete és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata is számíthatott aktivitására.

1999-ben kérte fel F. Dárdai Ágnest az egyetemi vezetés a JPTE Központi Könyvtárának igazgatói feladataira, majd az egyetemi integráció után az egész intézmény könyvtári hálózatának főigazgatója lett. Ujabb és újabb szakmai kihívások találtak rá: a dinamikusan fejlődő egyetemi oktatást és kutatást segítő intézmény korszerűsítése, s ezzel az egész könyvtári koncepció újragondolása és átszervezése, majd a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont felépülésével az új épületbe költöző könyvtárak állományának, szolgáltatásainak összehangolása.

A tanárképzés mellett a jövő könyvtáros generációjának kinevelése érdekében is sokat tett a bajai Eötvös József Főiskola Könyvtártudományi Tanszékének vezetőjeként, valamint a Pécsi Tudományegyetem Könyvtártudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként.

Könyvtári főigazgatóként a tudományos kutatást és az egyetemi oktatást is aktívan folytatja, az ELTE-n szerzett PhD fokozatot pedagógiából, és ugyanott, a Történettudományi Doktori Iskolában habilitált. A PTE BTK Történeti Intézetében szakmódszertant oktat, valamint az "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola alapító törzstagja.

---