---

Tartalom

ELŐSZÓ

TANONCZ-FÜZET
1. Megnyitás
2. Fölvételi előkészület
3. Fölvétel
4. Berekesztés
5. Oktatás

LEGÉNY-FÜZET
1. Megnyitás
2. Fölvételi előkészület
3. Fölvétel
4. Berekesztés
5. Oktatás

MESTER-FÜZET
1. Megnyitás
2. Fölvételi előkészület
3. Fölvétel
4. Berekesztés
5. Oktatás

SZERTARTÁSOK FÜZETE
1. A farkaskölykök (Louveton) felvétele
2. Házassági szertartás
3. Affiliatio
4. Szabályositás
5. Beiktatás és felszentelés
6. Gyász-szertartás
7. Ünnepélyek

DISZEBÉDEK FÜZETE
1. Vakolási munka
2. Asztal terités
3. Helyek rendezése
4. Szótár
5. Terv

BERENDEZÉS
I. A műhelyek berendezése
1. Az előszoba
2. A társalgó szoba
3. Az előcsarnok
4. A páholy
5. A fekete kamrák
6. A hivatal szoba
7. A szolgáló testvér szobája
II. A felvételeknél szükséges szerek
1. Első fokban
2. Második fokban
3. Harmadik fokban
III. A páholy hivatalos könyvei. Tervek
1. A páholy
2. A szőnyeg
3. A műhely helyiségei

---

Előszó

A földszinén jelenleg általánosan elterjedt szabadkőmüvesség mindenütt és mindenkor iparkodott szertartásait egyenlő formákba önteni.

Midőn hazánkban szabadkőmüvesi műhelyek alakultak, a skót sz. Magyar Nagy Consilium is szükségesnek látta, mindjárt kezdetben gondoskodni, nehogy a keletkező műhelyek eltérő formákban dolgozzanak, és ebből később oly zavar ne keletkezzék a melyből, mint ezt más országok példája mutatja, csak is a legnagyobb erőfeszitéssel lehetséges kibontakozni.

Társaim bizalmas felszólitására elvállaltam a nagy feladat teljesitését, s midőn ezt tevém, sikeres megoldására reményt és erőt, tiz évi szabadkőmüvesi működésemből Európa több országa páholyaiban nyert tapasztalataimból s ily nemü egyéb műveimből meritettem.

Igy keletkezett és készült el a jelen munka, már egy év előtt, s társaim szigorú vizsgálatán keresztül menve, tetszésökben és helyeslésökben részesült.

Épen a midőn e munka elkészült, a Magyar Nagy Consilium felfüggesztette működését, a minek következtében én, a munka kiadását czélszerünek nem tartottam.

Ha ma mégis közzé teszem, ez számos testvér sürgető kérésére történik, kik is az ilyen munka hiányában a szabadkőmüvesség elterjedésének nagy akadályát látják.

Szabadkőmüvesi kötelességem ellen vétenék, ha ily indokoknak alá nem rendelném magamat.

Megjelenik tehát e munka, szerzője részéről azon egyetlen igénnyel, hogy egy eddig is már nagyon érezhető hiányt pótoljon. Vajjon megfelel-e a czélnak, azt a Pest keletén jelen munkám kézirata nyomán dolgozó "Corvin Mátyás" és "Humboldt" czimű páholyok egy évi gyakorlata, valamint egyes tekintélyes testvéreink itélete remélnem engedi.

Szükségesnek tartom ez alkalommal röviden előadni azon vezérelveket, a melyeket e könyv szerkesztésénél szigoruan követtem. Mindenekelőtt a szertartásoknak oly formát kivántam adni, melyet minden Ritus elfogadhat és követhet, iparkodtam továbbá a mennyire lehetett, egyszerüsiteni a formaságokat, és azokból csak annyit tartani meg, a mennyi a szabadkőmüvességen átszövődő symbolum megsemmisitése nélkül okvetlenül szükséges, nem állitottam fel külső formát a nélkül, hogy azt a symbolum magyarázata kisérné, és mindamellett is, hogy számot tartottam a jelenkor eszméivel, lehetőségig helyre iparkodtam állitani az őskor initiatióját, mely a szabadkőmüvesség valódi bölcsője.

Ha tehát némi feltünő formaságot tartottam fenn munkámban, ezt azért kellett tennem, mert ama formaságok az öszves szabadkőmüvességben divatoznak s oly kapcsot képeznek, mely a világ bármely részén is egybefűzi a szabadkőmüveseket annyira, hogy testvér a testvérrel épen e formaságok által szó nélkül is érintkezhetik. A mennyiben pedig bizonyos szertársások elavultaknak látszanak, feladatom bizonyára nem lehetett általában elfogadott és követett szertartásokon változtatni akkor, midőn honunkban a szabadkőmüvességet, úgy szólván még csak meg kell honositani s az öszves világ szabadkőmüvesi családjába felvétetni. Ily munkát az időre és az öszves szabadkőmüvesek megegyező elhatározására kell biznunk.

Ezek folytán, habár jelen müvem se hivatalos jelleggel se kötelező erővel nem bir, addig is mig azt az alakulandó Magyar Nagy Oriens, a mint reménylem, szentesitendi, az ügy érdekében kivánatosnak tartom, hogy azt valamennyi műhely fogadja el, s habár a helyi viszonyoktól függ mennyire felelhetnek meg az egyes műhelyek a felállitott szabályoknak, s a páholyok főmestereitől függ minő szigorral fogják majd alkalmazni a formaságokat, mégis az egyöntetű müködés és a világ többi műhelyeivel eszközlendő asimiliatio czéljából szükséges, hogy a létező és keletkező összes mühelyek és egyes testvérek, az e könyvben tartalmazott szabályoktól eltérő szokásoktól tartózkodjanak, a benfoglaltakat pedig szigorral kövessék.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szabadkőmüvességben minden symbolum, s hogy igy alig létezik abban bármi csekély formaság is, mely mély bölcsészeti vagy erkölcsi jelentőséggel ne birna. E jelentőség tanúlmányozására serkentsen minket a formaság, a tanulmányozás pedig szolgáljon alapjáúl a szabadkőmüvesség szellemi nagysága kifejlődésének és emelésének! Tág tér nyilik itt a gondolkozó búvár előtt.

A kik a szabadkőmüvesség alegoriai titkaiba behatnak, csakhamar tisztelettel fognak tekinteni azon különös szertartásokra, melyek a régi világ öszves tudományának, müveltségének, és szellemi nagyságának keretjét és sok tekintetben rejtelmes kifejezését is képezték; azok pedig, a kik ily buvárkodásra nem vállalkoznak, gondolják meg minden egyes szertartásnál bármily különösnek tünjék is az fel előttük, hogy az milliókat egyesit a testvéri lánczban; gondolják meg, hogy azoknak a múlt idők valamint a jelenkor legnagyobb bölcsei és legkitünőbb férfiai is alája vetették magokat, s megszokván azokat, megszerették és tiszteletben tartották. Szintúgy a művész is tiszteletben tartja azon formát, mely halhatatlanná vált érczszobrát magában rejtette.

Ha ily szempontokból itéljük meg rituális formaságainkat, bizonyára honunk szabadkőmüvesei is azon kegyelettel fogják megóvni, mely az emberi sziv egyik legszebb kincsét képezi, és a melyet szertartásaink irányában egy valódi szabadkőmüves sem tagadott meg soha!

---