---

Tartalom

I.
Bevezető
Kóczé Angéla: Roma emancipációs törekvések: Egy kutatás margójára

II.
Neményi Mária – Szalai Júlia:
Elbeszélt évtizedek: A roma politika közelmúltbeli története a roma politikusok szemével

III.
Bogdán Mária:
A roma mozgalom első lépései a közösségi médiatérben: Új kutatási irányvonalak

IV.
Kerekasztal beszélgetések
1. A romák politikai jogai a tudomány és a politika látószögéből
2. A roma politikai mozgalom történeti korszakváltásai
3. Színtudatos vagy színvak etnikai politika?
4. A roma politikai szerveződés belső feszültségei
5. Roma politika a hazai és nemzetközi politikai terekben
6. Roma polgárjogi esték záró beszélgetése

V.
Dokumentumok a roma politika elmúlt fél évszázados történetéből
Havas Gábor: Politikai stílusgyakorlatok kezdőknek
Daróczi Ágnes felszólalása a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége alakuló ülésén
A Hazafias Népfront Országos Olvasótábori Munkacsoportjának pályázati felhívása olvasótáborok szervezésére
Zsigó Jenő – dr. Pánczél Márta: Megjelent a valódi szándék
Az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szakmai dokumentumok és a Magyarországi Roma Parlament javaslatai . . . . . . .
A Roma Integrációs és Monitoring Bizottság 6/2009. 02.17. számú határozata
A Roma Integrációs és Monitoring Bizottság 17/2009. 03.04. számú határozata
A Romaversitas Alapítvány alapító okiratából
Zsigó Jenő: Megpecsételt sors
Kállai Ernő parlamenti felszólalása a romák ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban
Horváth Aladár: Romák és a húszéves magyar demokrácia
Daróczi Ágnes beszéde a Roma Holokauszt megemlékezésén
Van megoldás, tudunk jobbat, a Fővárosi Roma Kulturális Központ megvalósítására
Gallery8: A roma test politikája I. Nincs ártatlan kép – kiállítás meghívó

VI.
Rövid életrajzok

---

Bevezető

Magyarországon a közbeszéd 'roma politikán' a hatalomnak és hivatalainak a romákra mint körülhatárolt társadalmi-etnikai csoportra vonatkozó elképzeléseit, döntéseit és intézkedéseit érti. De hasonló értelmezéssel élnek maguk a politikusok, államigazgatási szakemberek és szakreferensek, önkormányzati tisztségviselők – sőt, a kutatói közösség nagy része is. A roma politika intézményesülése című kutatásunk fordítani kívánt e többségi látószögön azzal, hogy felszínre hozza ’a roma politizálás’ elmúlt több évtizedes történetét úgy, ahogy azt a folyamatok roma szereplői élték végig, és ahogy azt egyidejűen, illetve utólagos visszapillantásban értelmezték.

Az elhatározásnak, hogy kutatásunk alapanyagai alapján a problémának egy egész kötetet szenteljünk, igen fontos kiindulópontja volt a tapasztalat: a roma politika narratívája igen korlátozott keretek között formálódik, és súlyos akadályok tornyosulnak e keretek közé szorított narratívának a 'mainstream' társadalmi-politikai diskurzusba való beemelése előtt.

Az elmúlt évtizedek roma tárgyú hazai szociológiai és politikatudományi kutatásai általában nem a romák politikai szempontjait és narratíváját kívánták feltárni és közvetíteni; sokkal inkább a kutatói interpretációk kerültek a középpontba mint a társadalmi diskurzust meghatározó narratívák kiindulópontjai.

A 2012-ben elkezdett és 2016-ban lezárult kutatásunkat Neményi Máriával és Szalai Júliával együtt végeztük. A kutatás egyedinek tekinthető abból a szempontból, hogy fő anyagát az elmúlt fél évszázad roma közéleti szereplőivel készített nyilvános interjúk adják, amelyek kirajzolják a kortárs roma politika témáit és annak különböző narratíváit.

2011-ben az Európai Unióban elfogadott Európai Roma Integrációs Stratégia egyben a 'roma integrációs politika' lezárását is jelentette, mégpedig nemcsak a nemzetközi roma szervezetek, hanem a magyarországi roma politikát alakító nemzetközi és hazai roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, roma aktivisták és politikusok közpolitikai és társadalompolitikai fellépési formáiban, befolyásuk érvényesítésének tereiben és közösségi, politikai reprezentációs lehetőségeikben is. Ez a politikai mérföldkő lehetőséget adott arra, hogy világos korszakhatárokat jelölhessünk ki, és az elmúlt fél évszázad roma politikai törekvéseivel a roma polgárjogi aktivisták saját időhatárokhoz igazodó élettörténetein keresztül nézzünk szembe.

Kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük a rendszerváltás utáni roma politikai törekvéseket alakító roma közéleti szereplők személyes elköteleződésének és törekvéseinek mélyebb társadalmi és politikai beágyazottságát, s e viszonyrendszerek hatását mozgatórugóikra: családi hátterüket, társadalmi szerepeik tágabb összefüggéseiben értelmezhető céljaikat, politikai szocializációjukat, szellemi-ideológiai fejlődésük pályáját, érdekeltségeiket, valamint személyes és szervezeti hálózatrendszerüket. Munkánk keretében életútinterjút készítettünk 25 roma közéleti szereplővel, s további 10 közszereplőhöz kapcsolódó 53 családtörténeti interjút a hozzátartozókkal, barátokkal és munkatársakkal. Az interjús beszélgetéseken kívül média, jogi és politikai dokumentumok elemzésén alapuló 20 esettanulmányunk mutatja be a rendszerváltás utáni szervezeti formákat, társadalmi és jogi gyakorlatokat.1 Mindezzel ezek az elemzések – önértékükön túl – egyszersmind hátteret nyújtanak az általunk megszólaltatott roma közéleti szereplők politikai tevékenységének mélyebb megértéséhez is.

Esettanulmányaink anyagát három szinten elemeztük. Makro szinten a társadalmi és politikai intézményrendszerből eredő lehetőségeket és korlátokat vizsgáltuk; mezo szinten az adott politikai, társadalmi és jogi gyakorlatok szervezeti/mozgalmi megjelenítésére összpontosítottunk; mikro szinten pedig azt igyekeztünk felszínre hozni, hogy adott gyakorlatok hogyan hatottak egyes közéleti szerepet vállaló romák személyes és közösségi ambícióira, milyen jellegű egyéni vagy közösségi politikai szerepvállalásra ösztönözték őket. E három szint összekapcsolásával elemzéseinkben arra törekedtünk, hogy egyfelől kimutassuk az ideológiai, intézményi és személyi folytonosságokat, másfelől rámutassunk azokra a politikai töréspontokra, amelyek nyomán megváltozott egy-egy személy, tömörülés vagy nézetrendszer befolyása, és mások, illetve más – régi vagy új – elképzelések váltak meghatározóvá a magyarországi roma politikai folyamatokban. Mindezen túl, megvizsgáltuk az általunk kiválasztott roma közéleti szereplők média reprezentációját és a hozzájuk kapcsolódó különböző politikai, közpolitikai és mozgalmi dokumentumokat.

...

---