---

Tartalom

Előszó
Az olasz példamondatokhoz illesztett annotációkban használt rövidítések jegyzéke és feloldása

I. A NYELVPEDAGÓGIAI GYAKORLATBAN ALKALMAZHATÓ NYELVÉSZET
Bevezetés
1. A szemantikai tipológia
1.1 Meghatározása, kérdésfeltevése, alkalmazásának előnyei
1.2 A szemantikai tipológiával interdiszciplinárisan érintkező tudományterületek
1.2.1 Kontrasztív nyelvészet
1.2.2 Nyelvtipológia
1.2.3 Kognitív nyelvészet
1.3 A szematikai tipológiával interdiszciplinárisan érintkező tudományterületek összefüggései
1.4 A szemantikai tipológiában megvalósuló relatív univerzalizmus
2. A téri megismerés – a téri nyelv

II. A MAGYAR ÉS AZ OLASZ TÉRI NYELV
Bevezetés
A magyar téri nyelv
1. Igei kifejezés
1.1 A magyar helye a Leonard Talmy-féle tipológiai felosztásban
2. Az igekötő
2.1 Kialakulása
2.2 Osztályozása és szerkezeti helye
2.3 Funkciói
2.3.1 Az igekötő szerepe célra irányuló predikátumokban
2.3.1.1 Helyváltozás, irányjelölés kifejezése
2.3.1.2 Állapotváltozás kifejezése az igekötővel
2.3.2 Az igekötő szerepe nem célra irányuló predikátumokban
2.3.3 Szóképzés az igekötővel
2.3.4 Akcióminőség kifejezése az igekötővel
2.3.5 Aspektus kifejezése az igekötővel
3. Helyhatározóragos névszói kifejezés (főnévi, melléknévi, névmási alaptagú NP)
3.1 A magyar névszórendszer tipológiai jellemzői
3.2 A helyhatározóragok kialakulása
3.3 A helyhatározóragok a névszói paradigmában
3.4 A helyhatározó-ragos névszói kifejezés szintaktikai viselkedése
3.5 A helyhatározóragok szemantikai terheltsége
3.6 Névmási alapszavú névszói kifejezés
3.6.1 Személyes névmások
3.6.2 Visszaható és kölcsönös névmások
3.6.3 Mutató névmások
3.6.4 Vonatkozó névmások
3.6.5 Kérdő névmások
3.6.6 Határozatlan névmások
4. Névutói kifejezés
4.1 A névutók kategorizálásával kapcsolatos problémák
4.2. A névutók kialakulása
4.3 Ragtalan NP-t vonzó névutók
4.4 Ragos NP-t vonzó névutók
4.5 A névutók szintaxisa
4.6 A névutók szerepe a mondatban
4.7 A névutók szemantikai terheltsége
5. Határozószói kifejezés
5.1 Meghatározása, kialakulása
5.2 A határozószók morfoszintaktikai jellemzői
5.3 A határozószók szerepe a mondatban
5.4 A határozószók szemantikai terheltsége
5.5 Névmási alapszavú határozószók
5.5.1 Morfoszintaktikai jellemzőik
5.5.2 A névmási alapszavú határozószók funkciói

Az olasz téri nyelv
1. Igei kifejezés
1.1 A standard olasz helye a Leonard Talmy-féle tipológiai felosztásban
2. Az olasz igéhez kötődő szatellit elemek
2.1 Igei prefixumok (prefissi verbali)
2.2 A helyhatározószói partikula az IP szerkezetekben
2.2.1 A helyhatározószói partikula morfoszintaktikai jellemzői
2.2.2 A helyhatározószói partikula szemantikai jellemzői
2.2.3 Az ige + helyhatározói partikula szerkezetek grammatikalizációja
3. Prepozíciós kifejezés
3.1 Az olasz névszórendszer tipológiai jellemzői
3.2 A prepozíciók kialakulása
3.3 A prepozíciós kifejezések morfoszintaktikai jellemzői
3.3.1 Egy szótagú prepozíciók
3.3.2 Több szótagú prepozíciók
3.3.3 Prepozíciós szókapcsolatok
3.4 A prepozíciós kifejezések szintaktikai viselkedése
3.5 A prepozíciók szemantikai terheltsége
3.6 Névmási alapszavú prepozíciós kifejezések
3.6.1 A tágan értelmezett személyes névmások: személyes, visszaható, kölcsönös és birtokos névmások
3.6.2 Mutató névmások
3.6.3 Vonatkozó névmások
3.6.4 Kérdő névmások
3.6.5 Határozatlan névmások
4. Határozószói kifejezés
4.1 Meghatározása
4.2 A határozószók morfoszintaktikai jellemzői
4.3 A határozószók szerepe a mondatban
4.4 A határozószók szemantikai terheltsége
4.5 Névmási alapszavú határozószók
4.5.1 A névmási alapszavú határozószók morfoszintaktikai jellemzői
4.5.2 A névmási alapszavú határozószók funkciói
Összegzés

III. A kognitív nyelvészet alkalmazása a téri viszonyok tárgyalásában
Bevezetés
A téri tartomány konceptuális felosztása
1. Lokalizálás
1.1 A lokalizálás módbeli aspektusa
1.2 Helyjelölés
1.2.1 Rámutatásos helyjelölés
1.2.2 Belső vagy felszíni érintkezéses helyviszony
1.2.2.1 Topológiai tartomány
1.2.2.2 Toponímia
1.2.3 Külső, nem érintkezéses helyviszony. Referenciakeretek
2. Mozgás
Összegzés. A téri nyelv tanítására vonatkozó gyakorlati szempontú javaslatok

Olasz nyelvű összefoglaló.
La grammatica delle espressioni dei riferimenti spaziali in ungherese e in italiano dal punto di vista dell'ungherese come lingua straniera
1. Argomento, obiettivi, strutturazione del libro
2. Quadro teorico di riferimento
3. Analisi della realizzazione formale del linguaggio spaziale nell'ungherese e nell'italiano
4. L'applicabilità dei risultati della grammatica cognitiva nella trattazione della codifica linguistica delle relazioni di spazio
5. Conclusioni
Irodalom

---

Előszó

Jelen munka az olasz és a magyar téri viszonyok nyelvi kódolását vizsgálja a kontrasztív nyelvészetben eddig alkalmazott paradigmákat továbbépítve, azok keretét kitágítva a kognitív nyelvészeti szempontokkal. Hogyan tudjuk megvalósítani a kognitív paradigma és a tipológiai alapú kontrasztív nyelvészet integrációját? Egy új, körülbelül húsz éve született diszciplína, a szemantikai tipológia (semantic typology) keretén belül. Ez a funkcionális alapú vizsgálódás lényegében más, mint a korábbi tipológiai alapú kontrasztív kutatások. Arra keres választ, hogy a nyelvek milyen paramétereket alkalmaznak egy meghatározott szemantikai mező strukturálására. A szemantikai paraméterek grammatikai és lexikai szerkezetekben képeződnek le, amelyek alapján vizsgálhatóvá, megfoghatóvá válnak. Így elképzelést alkothatunk egy nyelvközösség fogalomalkotásáról.

Elméleti szempontból az a kérdés foglalkoztat, hogy a nyelvtipológia keretei mennyire és hogyan tágíthatók ki interdiszciplinárisan. A szemantikai tipológia hagyománya még nem alakult ki; munkámmal e fiatal stúdium további kidolgozásához, módszertani megalapozásához kívánok hozzájárulni.

A könyv azonban elsősorban alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai irányultságú. Azt vizsgálom, hogy melyek a tipológiai alapú kontrasztív nyelvészet és a kognitív szemlélet integrációját megvalósító megközelítés nyelvpedagógiai gyakorlatban való meghonosításának lehetőségei és előnyei a két szóban forgó nyelv mint idegen nyelv oktatásában.

...

---