---

Tartalom

TARDY JÁNOS: BEKÖSZÖNTŐ
INDÍTTATÁS

A VIZSGÁLAT TÁRGYA, IDŐ- ÉS TÉRBELI KERETEI
Idő- és térbeli keretek
Terminológiai kérdések és halomtípusok
Definíciós problémák

KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
19. századi törekvések
A 20. század irányai
21. századi kihívások
Alternatív elméletek

A KÖZÉP-TISZÁNTÚL HALMAINAK TÁJRÉGÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA
A vizsgált terület körülhatárolása
A felmérés előzményei
Módszerek
  A kéziratos térképek és a határjáró oklevelek jelentősége
A vizsgálat főbb eredményei
  Régészeti topográfia
  Geomorfológia
  Természeti állapot
  A Kunhalom-program és saját felmérésünk eredményeinek összehasonlítása
Az egyes felmért tájegységek halmainak főbb jellemzői
  Csongrád megye tiszántúli fele
  Csanádi-hát
  Békési-hát
  Békés megyei Nagy-Sárrét
  Békés megyei Kis-Sárrét

A HALMOK NEVEINEK TÁJTÖRTÉNETI SZEMPONTÚ JELLEMZÉSE
A vizsgálati terület halomneveinek legfőbb funkcionális-szemantikai típusai

A HALMOKHOZ FŰZŐDŐ TÖRTÉNETI ÉS HIEDELEMMONDÁK

ESETTANULMÁNYOK
A makói Fekete-halom természeti állapota és térinformatikai modellezése
  Felhasznált térképek
A makói jángor-papháti halmok morfológiája és rétegtani elemzése
  Felhasznált térképek
A kétegyházi kurgánmező régészeti topográfiája
A Csanádi-hát halmainak topográfiai és természeti jellemzői
A mindszenti Hegyes-halom természeti állapotának értékelése
  Felhasznált térképek és légifotók

Természetvédelmi problémák és megoldási javaslatok
Összefoglalás
Summary
Irodalom
Tartalom
Mellékletek
  Táblázat
  Képek

---

Fülszöveg

Halmaink - a kurgánok, kunhalmok - nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, melyekhez történeti mondák, néphagyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok, személyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, ősi településeket, középkori templomokat rejtenek magukban, emellett szerves részei a tájnak. Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény- és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel.

Bede Ádám (1980, Szentes) 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, valamint régész diplomát; alapvetően régészeti és tájökológiai munkákat végez. 1999 óta foglalkozik az alföldi halmok állapotfelmérésével és tájtörténetével, emellett vizsgálja Csongrád megye településszerkezetét, régészeti topográfiáját, történeti tájhasználatát és helyneveit is.

Korábban a szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság halomfelméréseit vezette. 2008-ban doktorandusz hallgatóként kapcsolódott a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék régészeti geológiai programjához, e kötet a 2015-ben megvédett értekezés szerkesztett változata. A könyv a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén található őskori kurgánok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálatának legfőbb eredményeit foglalja össze.

---