---

Tartalom

Előszó

ÁLLAM-EGYHÁZ-OKTATÁS KÜLFÖLDÖN
Lukács Péter: Nyugaton és nálunk
Szalai Miklós: A viszony története a Német Szövetségi Köztársaságban
Bajomi Iván: Aktuális franciaországi viták

ÁLLAM-EGYHÁZ-OKTATÁS A MAI MAGYARORSZÁGON
Fedor Tibor: Az ingatlanátadás jogpolitikai kérdései
Majsai Tamás: A soá és a zsidóság a református hittankönyvekben
Murányi Zoltán: A kérdés a katonai felsőoktatásban

TÖRTÉNETI MEGKÖZELÍTÉSEK
Nagy Péter Tibor: Szeparáció és reláció
Mann Miklós: Kultuszminiszterek egyházpolitikája a 19. században
Kardos József: Felekezetiség és történelemtanítás - A szentkorona-tan eredete
Gergely Jenő: Az iskolai vallásoktatás Magyarországon 1945 után

SZOCIOLÓGIAI ELEMZÉSEK
Karády Viktor: Felekezeti szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944)
Liskó Ilona: A szakmunkástanulók és a vallás
Kovács András: Vallás és vallásosság a mai magyar egyetemisták körében
Nagy Mária: Pedagógusok, szakmai szervezetek és világnézeti elkötelezettség a kilencvenes évek magyarországi közoktatásában

MELLÉKLETEK
Kardos József tanulmányához
Gergely Jenő tanulmányához
Karády Viktor tanulmányához
Szántó János: Iskolai végzettség és istentisztelet-járási gyakoriság Budapesten

---

Előszó

Amikor a "lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben" kutatás a kilencvenes évek elején az Oktatáskutató Intézetben megkezdődött, a kutatás vezetője úgy hitte az eredmény egyfajta szintézis lesz, mely az állam-egyház-oktatás négy alapvető problémáját járja körül: az iskoláztatás és a felekezeti egyenlőtlenségek témakörét, az egyházi iskolafenntartást, az iskolai hitoktatást, és az egyházak befolyását a nem egyházi iskolarendszer egyéb kérdéseire. A négy témakört három - politikaelemző, történeti és szociológiai - megközelítésben tárgyaltuk volna. Minden "egység" két részből állt volna: egy a hazai sajátosságokat, egy pedig a nemzetközi viszonyokat tárgyalta volna. A 4 x 3 x 2 = 24 szintetikus tanulmány átfogó kézikönyvet képezett volna. Úgy látszik, a kutatásvezető akkor még nem fogta fel, hogy korunk nem az átfogó szintézisek ideje...

A tanulmányok beérkezésekor be kellett látnom, hogy a négy probléma szétválasztása után az egyes kérdések tartalmi lefedettsége egyenetlenné vált, valamint, hogy a három megközelítésmód az egyes témákról egyenlőtlen absztrakciós szintű eredményt produkált. Ezen egyenetlenség ellensúlya az, hogy az elkészült tanulmányok kutatásmódszertani szempontból szolgáltatnak példát. A kötet végső szerkezetét végül az Új Mandátum Kiadó munkatársával, Bogdanov Edittel közösen alakítottuk ki.

Jelen kötet tartalmi értelemben egyfajta "svédasztal", érdekes tanulmányok sora az állam-egyház-oktatás viszony kérdésköréről. Kutatásmódszertani értelemben négy fő - komparatív, politikaelemző, történeti és szociológiai - blokkban mutatjuk be hányféleképpen lehet megközelíteni a különféle tudományok nyelvén és eszköztárával ugyanazt a témakomplexumot. Módszertani "szintézisek" hiányában a négy blokkon belül a tanulmányok egy-egy megközelítésmódot képviselnek. A szerkesztő tudatában van, hogy a megközelítésmódok száma még szaporítható lenne, de egyelőre "ennyi telt".

...

Nagy Péter Tibor

---