---

Tartalom

BEVEZETÉS
SZERZŐI ELŐSZÓ

1. RÉSZ. MEMORIA HUNGARORUM ANNO DOMINI 1488-1526
I. Múltbeli előzmények: Anno Domini 1488-1506
II. Távoli előzmények: Anno Domini 1514-1515
III. Közvetlen előzmények: Anno Domini 1516-1518
IV. Meghatározó előzmények: Anno Domini 1519-1520
Részletes krónikák
I. Anno Domini 1521
II. Anno Domini 1522
III. Anno Domini 1523
IV. Anno Domini 1524
V. Anno Domini 1525
VI. Anno Domini 1526
Additamentumi (Debitumi, Dignationis, Consiliarii, Secretarii, Buda)

2. RÉSZ. COMMENTARIUM LUDOVICUS REX, MDXXVI
3. RÉSZ. MOHÁCSI VESZTESÉGLISTA, ÉS A TÚLÉLŐK
4. RÉSZ. CSILLAGJÓSLÁSOK DOKUMENTUMAI A SZULTÁNI LEVÉLTÁRBAN
5. RÉSZ. SZULEJMÁN SZULTÁN LEVÉLTÁRÁBAN TALÁLT MAGYAR VONATKOZÁSÚ LEVELEK
6. RÉSZ. MURÁD DRAGOMÁN 1554-1555-BEN KÉSZÜLT TÁBLÁI. A hat hadjárat Magyarország ellen
7. RÉSZ. A HETEDIK HADJÁRAT MAGYARORSZÁG ELLEN. Szulejmán szultán feljegyzései

FÜGGELÉK
IRODALOM
NÉVMUTATÓ

---

Ismertető

A mohácsi csatáról és azt követő évtizedekről rengeteg könyv született az elmúlt százötven évben, lelkes levéltárosok, gyűjtők és történészek a források garmadáját ásták elő erről a korról. Az erőfeszítések ellenére a kép azonban mindmáig töredékes, a nyomok nagy részét belepte az idő. Így marad a kreativitás, a képzelőerő, amivel minden generáció újra és újra megkonstruálja a saját Mohácsról vallott értelmezését - "akár így is történhetett" felkiáltással.

Várkonyi Tibor könyve különleges, mert fiktív forrásokat rejt, amelyek hasonló stílusban készültek, mint a fennmaradt iratok túlnyomó többsége. Nem tudjuk, hogy valaki is megírta volna ezeket a leveleket, naplókat, történeti feljegyzéseket, valószínűleg nem. De nem ez a fontos, hanem az, hogy akár meg is írhatta volna.

Várkonyi Tibor könyvéből választ kaphatunk arra, hogy milyen érzések kavarogtak az alig húsz éves II. Lajos királyunk fejében, miközben felcsatolták rá nehéz páncélját azon a tikkasztó délutánon, és megtudjuk az évszázados titok nyitját, hogy az agg Szulejmán szultán Bécs helyett vajon miért az Almás-patak mocsarai között megbúvó Sziget alá ment meghalni. Georges Duby francia középkorász gondolatait kölcsönözve ma a valós, megismerhető múlt álma helyett a megálmodott múlt valósága, az átélt történelem színrevitele az egyetlen reális cél, amit író maga elé kitűzhet, amikor a régvolt eseményekről kíván megemlékezni. E könyv írója ismerte ezt a törvényt, így a mű méltó párja a témáról szóló szakkönyveknek és lovagregényeknek egyaránt.

Forrás: http://www.macse.hu

---