Lagerlöf Selma-t, a világhírű svéd írónőt, a 18 svéd halhatatlan egyikét, nem kell külön bemutatni a magyar közönségnek, mely műveinek legnagyobb részét, kezdve Gösta Berling mondájától (1891) egészen a legújabb regényig, Sköld Anna-ig (1929) magyar fordításban is jól ismeri és szereti. A most magyarul bemutatott kis elbeszélése "A Halál kocsisa" 1912-ben jelent meg, tehát amiután Lagerlöf Selma elnyerte a legnagyobb nemzetközi irodalmi elismerést: A Nobel-díjat. (1909.)

A Halál kocsisa erős miszticizmussal megírt, művészi finomsággal megszőtt elbeszélés. Az egész esemény imaginárius világban történik, de az olvasó az utolsó percig nem tudja, hogy való történetet olvas-e, vagy pedig az egész csak egy lázbeteg rémlátása? A misztikus történetben tulajdonképen két látomás fonódik egybe. E kettős látomáson kívül álló személyek csak passziv nézői az előttünk megkapó képekben elvonuló cselekménynek. A könyv minden sorából előragyog Lagerlöf mesemondásának alapeszméje: az Isten akaratában való megnyugvás. Idealista irányával, melyet az egyszerű, természetes elbeszélő mód annyira reálissá varázsol, felmelegít, megvígasztal és még ilyen nehéz, sejtelmesen komor témánál is, mint a Halál kocsisa, teljes megnyugvással tesszük le könyvét...

A könyv tárgyát a Svenska Film 1924-ben filmre is átdolgozta, sőt Inger Hellmuth német író színdarabot készített belőle, mely 1928-ban több német város színpadán megérdemelt sikert is aratott.

*

Lagerlöf Selma 1858. nov. 11-én született Marbacka tanyán Wärmland tartományban. Tanítónői oklevelét Stockholmban szerezte meg és 1885-95 években Landskronában tanított. 1891-ben jelent meg első pályadíjat nyert műve: Gösta Berlings saga. Ettől kezdve felhagyott a tanítással s csak az irodalommal foglalkozott. 1907-ben az uppsalai egyetem díszdoktorrá avatta és 1914-ben a Svéd Akadémia tagjává választotta. Jelenleg az ősi marbackai udvarházban, melyet stílszerűen restauráltatott, él teljesen visszavonulva.

Stockholm, 1929. február hó.
Leffler Béla