---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. A MAGYAR "ÖRDÖGREGÉNY" MOTÍVUMSZERKEZETE ÉS ÉRTELMEZÉSE
1. Általános bevezetés
  1.1. A Halálfiai irodalomtörténeti jelentősége
  1.2. A Halálfiai korhoz kötöttsége - a Halálfiai és Szekfű Gyula Három nemzedéke
  1.3. A Halálfiai egyetemessége - a Halálfiai és Dante fő műve
  1.4. A Halálfiai újszerűsége - a motívumok szerepe
2. A "szimbólikus hős" életútja a motívumok tükrében
  2.1. "Utazó volt": Imruska Sóton - Gádoroson
    2.1.1. Imruska útja a "kárhozat" felé
    2.1.2. "Sorsdöntő Pillanat" - Vágytól az elhatározásig
  2.2. "Utazó volt": Imrus Budapesten - Gádoroson
    2.2.1. Az "Élet" és a "Szabadság" világában
    2.2.2. "Sötétbe borult előtte az út"
    2.2.3. "Bizonyos, hogy itt állt, az annyit sóvárgott Élet közepén"
    2.2.4. "Peripetia" - Imrus határhelyzetben
    2.2.5. "A lélek örökös főnix..." Az önvizsgálattól az "újjászületés"-ig: Budapesttől Gádorosig
  2.3. "Utazó volt": Imre Erdőváron - Gádoroson. "Milyen messze volt már Imre Imrustól!"
3. Az "ördögregény" motívumszerkezete
  3.1. "Óh [...] oly szomj van a lelkekben"
  3.2. "Emporte-moi, wagon! enlè ve-moi, frégate!..."
    3.2.1. Az "utazás"
    3.2.2. A "tenger"
    3.2.3. A "hajós" - a "hajó"
  3.3. Az "ördög"
    3.3.1. Az "ördög" megjelenési formái
    3.3.2. Az "ördög" vonzásában
  3.4. A "Fény"
    3.4.1. A "fenn" vonzásának jelképei
    3.4.2. A "fenn" vonzásában
  3.5. Nelli és Imrus ellentétes sorsa: kárhozat ("halál") - megváltás ("újjászületés")
  3.6. Az erdővári lét, az erkölcsi magaslat jelképei: a "csúcs", a "torony", a "bárka", a "gyertya"
    3.6.1. Imre "imitatio Christi"
  3.7. A "szeretet" - a "sugár"
4. A "szomjas lélek" - a kereső ember
5. Szenvedély-ész-erkölcs Szekfű-féle hierarchiája a Halálfiaiban
  5.1. Nevelői (szókratészi) szerepek a regényben
  5.2. Hierarchia a regény kompozíciójában
  5.3. Szenvedély-ész-erkölcs hierarchiája Szekfű-Széchenyi koncepciójában
6. Az egyéni és a nemzeti megváltás útja: önnevelés és nevelés

II. BEPILLANTÁS AZ ALKOTÓMUNKÁBA
1. Az írói koncepció módosulása, a szöveg átalakulása (A Halálfiai című regény két változatának összehasonlítása)
2. A Nelli meg az Epilog c. fejezetek előfogalmazványának és végleges szövegének összevetése

SZAKIRODALMI RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
FELHASZNÁLT IRODALOM
MELLÉKLET

---

Előszó

Sok év munkájának termése ez a kötet, amely két különböző jellegű (egy szövegelemző, -értelmező és két szöveg-összehasonlító) dolgozatot tartalmaz.

Az első tanulmány őse a Halálfiai és a Három nemzedék összehasonlítását kísérelte meg. Később a szerző figyelme a Halálfiai motívumainak feltérképezésére, elemzésére irányult, s a szöveggel való újabb "bíbelődés" eredménye egy doktori értekezés, amely a regénynek a hagyományostól eltérő értelmezését adta, és Babits művéről mint a "magyar ördögregény"-ről beszélt. A gondolatot megerősítették és továbbépítését elősegítették a Halálfiai kritikai kiadásának munkájában szerzett tapasztalatok. A korpusz, a szövegváltozatok alaposabb megismerése, illetve a kéziratok böngészése, a mű formálódásába való betekintés a szerzőt disszertációjának átdolgozására és kiegészítésére inspirálták. Az átírt s a jelen kötetben közreadott munkában új egység az a fejezet, amely a regény motívumszerkezetét úgy mutatja meg, hogy benne nemcsak az "ördögi" erővonal jelenik meg (mint a korábbi dolgozatban), hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. Az elemzés a "nagyregény" világában feltárja és funkciójában vizsgálja a - Babits műveiben jellemzően előforduló s a Halálfiaiban már Németh G. Béla által jelzett - dualitást; s közben megvilágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a "magasság-élmény" (Nemes Nagy Ágnes). - Természetesen a régi dolgozat eme utolsó változatának is szerves része Babits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelemzéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Halálfiai értelmezését.

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikrofilológiai, szövegösszehasonlító munka is bekerült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a "keletkező szöveg" (Kelevéz Ágnes) tartalmi-eszmei-esztétikai megközelítésére irányul.

*

Azért, hogy ez a kis könyv megjelenhetett, mindenekelőtt Sipos Lajosnak, a Babits Kiskönyvtár sorozatszerkesztőjének tartozom köszönettel, mert helyt adott a sorozatban ezen dolgozatoknak, amelyek megszületéséért is elsősorban Őt illeti a köszönet, hiszen bátorítása, szakmai tanácsai nélkül nem készült volna el a doktori disszertáció sem; azért pedig igazán hálás vagyok neki, hogy részt vehettem a Halálfiai kritikai kiadásának munkálataiban. - Külön köszönöm a kritikai kiadást szervező Szántó Gábor Andrásnak a közös munkát, a baráti segítséget s mindenekelőtt azokat a motívum-felismeréseit és -magyarázatait, amelyek regényértelmezésemet megerősítették, s - szíves hozzájárulásával - dolgozatomat gazdagították. - S köszönet Némedi Dénesnek, aki annak idején a Halálfiai és a Három nemzedék összehasonlítását ajánlotta, s aki éveken át biztatóan kísérte figyelemmel a munkámat, és gyakran elhárította az akadályokat, amelyeket a számítógép "ördöge" gördített elém. - Végül köszönöm az Argumentum Kiadónak és személyesen Láng Józsefnek, hogy a megjelenés lehetőségét biztosította, Tóth Magdolnának és Nagy Erikának a gondos szerkesztői, illetve tördelői munkát, Banga Ferencnek pedig a könyv borítótervét.

---