---

Tartalom

Előszó
A feldolgozás jellege
A szócikkek felépítése
A források
A versek szókincsének gyakorisági megoszlása
A különböző gyakorisági intervallumok összehasonlítása
A szavak gyakoriságának eloszlása
Szófajok szerinti megoszlás
Kettős szófajú szavak
Hármas szófajú szavak
Idegen szavak előfordulása
Csokonai költeményei szókincsének gyakorisági szótára
Rövidítésjegyzék
Szótár, adattár A-Zs

---

Előszó

A Csokonai életmű kritikai kiadásának munkálatait 1972-ben kezdték meg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi Intézetének oktatói és a hozzájuk társuló kutatók a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan fogtam hozzá én is a Csokonai-szókincstár előkészítéséhez. A szerző művei közül először a színművek jelentek meg Pukánszkyné Kádár Jolán munkájaként 1978-ban. Így a színművek szókincséből készítettünk először Bölcskei Andrással számítógéppel konkordanciát. Ez tartalmazza a művekben előforduló szavakat ábécérendben szövegösszefüggésben, és megjelöli az adatok előfordulási helyét, a vers számát, és azt a sort, amelyben a kérdéses szó szerepel.

Minthogy előrelátható volt, hogy az életmű kiadása több, mint tíz évig fog tartani, elhatároztam, hogy a konkordanciából szókincstárat, szövegszótárt szerkesztünk, és megjelentetjük. A szókincstár abban különbözik a szótártól, hogy a kérdéses címszó jelentését nem tartalmazza, hanem csak néhány példával mutatja be azt, vagy azokat. A szó többi előfordulásának helyét pedig felsorolja. Így a szókincstárban levő anyagot a kritikai kiadás szerkesztői további munkálataik során felhasználhatják, és lehetőség nyílik arra is, hogy Csokonai műveinek szókincsét műfajok szerinti megoszlásban és összehasonlításban is vizsgálhassák a kutatók, amikor a többi feldolgozás is elkészül. És minthogy a színművek nyelve viszonylag közel áll a beszélt nyelvhez, így a szókincstárban található szókincs a XVIII. század vége magyar nyelvének emléke, és kétségkívül magán viseli a korabeli debreceni beszéd vonásait is. A Csokonai-szókincstár I. kötete 1993-ban jelent meg a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadásában a Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár 5. köteteként.

A Csokonai-szókincstár 2011-ben a Debreceni Egyetemi Kiadó által a Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár 12. számaként kiadott II. kötete a szerző egyéb prózai műveinek szókincsét tartalmazza. Ezek a következők: az 1990-ben megjelent Szépprózai művek, 1999-ben Levelezések, 2002-ben Tanulmányok és ugyancsak 2002-ben napvilágot látott Feljegyzések. A szókincstári rész a szépprózai művek és a tanulmányok szókincsét dolgozza fel. A levelezés és a feljegyzések anyagát külön-külön a Függelékben adattárszerűen közöltük, mert nem akartuk a műfajokat keverni. A levelezések szókincse külön figyelmet is érdemel.

A Csokonai-szókincstár II. kötetének előszavában azt írtam, hogy a költemények szóanyagát nem szókincstárként, hanem írói szótárként kellene feldolgozni. Egy írói szótár elkészítése több munkát, és hosszabb időt igényel, de megéri a fáradságot. "Ezt azonban már nem nekem kell eldöntenem." Mégis többek biztatására hozzáfogtam a munkához, de nem egyedül. Megkértem Hlavacska Editet, hogy társszerzőként vegyen részt a munkálatokban.

A munka alapját a költőnek Szilágyi Ferenc által szerkesztett, és az Akadémiai Kiadónál közzétett művei adják: Költemények 1 (1785-1780), Költemények 2 (1791-1793), Költemények 3 (1794-1796), Költemények 4 (1797-1799) és Költemények 5 (1800-1805). Az újabb kutatások megállapították, hogy az ezekben a kötetekben szereplő versek némelyike nem Csokonai szerzeménye, és előkerült azóta néhány olyan is, amely Csokonaitól származik. Minthogy ezek nem szerepelhettek a konkordanciákban, az utolsó köteté 2004-ben készült el, ezért nem tudtunk velük foglalkozni. Jelenthetnek- e ezek a szerző szókincsének megítélése szempontjából valamiféle többletet? Nemigen. Az általunk feldolgozott anyagban levő idegen szerzőktől származó versek korabeli alkotások, tehát nem tartalmaznak olyan szavakat, amelyeket Csokonai ne ismert volna. A költőtől származó kimaradt versekben pedig nem valószínű, hogy lenne olyan szó, amely szótárunkban ne szerepelne. Ezek a többletek, illetőleg hiányok már mennyiségüket tekintve sem befolyásolhatják a szerző szókincséről a kritikai kiadás alapján kialakult képet.

Végül köszönetet mondok Kis Tamásnak a szótár technikai szerkesztéséért, és Szűcs Imrének a statisztikai számítások elvégzéséért.

Jakab László

---