---

Tartalom

I. kötet
1921-1933

Török Sophie-ról és előjegyzési naptárairól
A kéziratok leírása

1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1928
1929
1930
1931
1932
1933

II. kötet
1934-1941

1934
1935
1936
1937
1938
1939
1940
1941

Függelék
1942
1943
1944
1945
[...rosszul nézek ki!]

Kiegészítés a jegyzetekhez
Rövidítések jegyzéke
Névmutató
Művek mutatója

---

Fülszöveg

Török Sophie nem csak magánemberként, mint Babits Mihály felesége írta be magát a magyar irodalom történetébe. Kétségtelenül írónőként is számon tartja őt a meg-megújuló irodalomtörténet-írás. Annak azonban, hogy mint hús-vér ember milyen volt - bár e kérdés, úgy tűnik, egyre kevésbé tartozik közvetlenül az irodalomtörténet tárgykörébe -, mégis nagyobb az irodalma. Nem ok nélkül. Török Sophie a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának volt a hitvese, élete utolsó két évtizedének legközelebbi részese. Babits Mihály feleségeként folytatta az 1911-től kezdődő naplóírást. 1921-ig ezek a magánélet kevésbé érdekes dokumentumai voltak. 1921-től a magyar irodalomtörténet fontos feljegyzései lettek. Ezekből az iratokból kibontakozik egy értelmiségi házaspár privát élete fogadónapokkal, látogatásokról, színházi bemutatókról, könyvekről szóló feljegyzésekkel. A privát életnél döntőbb azonban Babits személyes sorsa, egészségi állapotának változása, a körülötte alakuló költői-írói kör hétköznapjainak és ünnepeinek sorozata. A naplók harmadik rétege a korszak legrangosabb irodalmi díjának, a Baumgarten-évdíjanak a kiosztása, a díjátadást megelőző tanácskozások, megbeszélések sorozata. Növelik a feljegyzések értékét Török Sophie utólagos kiegészítései, amelyek helyenként naplószerűvé teszik a szöveget.

...

Mind a hosszabb lélegzetű, lélektani színezetű naplóműfajra, mind a szárazabb, tényszerűbb naptárműfajra igaz lehet Török Sophie esetében a következő keserű önvallomás: "S ez az egész naplóírás talán nem is más, mint kissé szánalmas erőlködés és harc az enyészettel." Török Sophie feljegyzéseit, melyek önéletrajzi indíttatásúak, utólag írta és tette naplószerűvé. Ezekben sajátos logikával, rengeteg önreflexióval tarkítva - olykor mentegetőzve, elképzelt vádaknak megfelelve - beszéli el egy-egy fontosabb esemény: a házasságkötés, az első szekszárdi látogatás apró történéseit s ezeknek reá tett benyomásait. Ezen írásai ilyen értelemben leginkább az emlékiratnak lehetnének (egy személyesebb eseményre vonatkozó) változatai. Szervezőelvük az emlékezés logikája. A legtöbb bejegyzés szűkszavú, címszószerű, egy-egy esemény jelzése csak - minden személyes, jellemző vagy értékelő mozzanat nélkül: többnyire egy-egy szó (emberek, társaságok, kávéházak, mozik, intézmények, helységek nevei) vagy hiányos mondat. Ott azonban, ahol szöveges bejegyzések ékeskednek benne, a naplóírás jellegét veszi magára, s olyankor, szétfeszítve a műfaji kereteket, Török Sophie naptárai a lélek megjelenési formája lesz.

---