Mezey László
Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
In memoriam Mezey László
Szent István XIII. századi verses históriája
A Pray-kódex keletkezése
Problémák és megoldások a kódexkutatásban
Két magyarvonatkozású dekretális értelmezéséhez
A "sajtár-deák"
Ambitus, claustrum
Mezey László munkái (megjelenésük sorrendjében)
Előszó
Mezey László idén lenne hetvenéves. Hat tanulmányát adjuk közre szerény ünnepi megemlékezésül, tisztelettel adózva a tudósnak és hálával emlékezve a tanárra.
A babitsi "egy lélek, egy ország" - Európa állt elkötelezett tudósi érdeklődésének középpontjában; európai összefüggéseiben kutatta és láttatta a magyar középkort is. A medievisztika számtalan ágát művelte: kodikológiát, paleográfiát, diplomatikát, irodalomtörténetet, filozófiatörténetet, teológiát, liturgiatörténetet, egyház- és intézménytörténetet, általános művelődéstörténetet. Egy emlékfüzet nem tükrözheti mindezt. Bár a tematikai sokszínűségről le kellett mondanunk, az irodalom- és művelődéstörténet témaköréből válogatott dolgozatok az átfogó igényű, több diszciplínát ötvöző megközelítési módot jól érzékeltetik. A válogatást Mezey László legkorábbi, Szent István XIII. századi verses históriájáról éppen negyven éve megjelent tanulmánya nyitja meg, s egy eddig még nem publikált előadását követően műveinek időrendi bibliográfiája zárja.
A tudományos pálya bibliográfiában rögzíthető eredményeihez mély tanári elhivatottság társult. Az Eötvös-kollégiumi oktatásba 1970-ben kapcsolódott be. Hamarosan kiderült, hogy az érdeklődés messze meghaladja egy szeminárium keretét. A kollégium támogatásával komolyabb alapokra helyezte a medievisztikai stúdiumot, több éves kurzusok és a diplomaszerzés után is folytatódó posztgraduális képzés formájában. Evvel egyrészt a könyvtárak tudományos utánpótlás-gondján és a hallgatók elhelyezkedésében segített, másrészt az ugyancsak a Kollégium falai közt létrehozott magyarországi kódextöredék-kutatás személyi feltételeit kívánta megteremteni.
Egykori szobája falán Dante és Hajnal István képe mellett egy tanítványainak címzett felirat áll: "Omnia disce! Videbis postea quod nihil superfluum est ... coarctata scientia iucunda non est ... " (Hugo a S. Victore, Didascalicon)