---

Tartalom

ELŐSZÓ
"CHASSÉ DU PARADIS LATIN" (Adalékok Babits fogarasi áthelyezéséhez)
BABITS MIHÁLY FOGARASI LAKÁSAI
BABITS ÉS A FOGARASI SAJTÓ
BABITS FOGARASI BARÁTJA - LÁSZLÓ BÉLA DR.
AZ INDULÓ NYUGAT, BABITS ÉS A SZECESSZIÓ
  A szecesszió körül: kétségek és kérdések
  A szecesszió előtörténete
  Hipotézis a szecesszió valós természetéről
  A Nyugat első évfolyama a szerzők és a témák tükrében
  Az induló Nyugat külső képe
A KÉPÍRÓ KÖLTŐ
  AZ INDULÓ BABITS KÖLTŐI UNIVERZUMA
A FOGARASI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM TANÁRI KÖNYVTÁRA TÖREDÉKESEN FENNMARADT ANYAGÁNAK KATALÓGUSA
  Időszaki kiadványok
  A fényképmellékletek szövege

FÜGGELÉK
DOKUMENTUMOK A FOGARASI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM IRATTÁRÁBÓL
TÁBLÁZATOK
KÉPEK

---

Előszó

A babitsi életmű módszeres kutatása - az irodalmi jelenség aktuális feldolgozási módját jelentő interjúkon, recenziókon, kritikákon, irodalmi viták anyagán túl - a múlt század húszas éveinek végén indult el, legyen itt elegendő csak Juhász Géza, Keresztury Dezső, Kárpáti Aurél és Gál István munkálkodására utalni. Törekvéseikben az életmű tágabb összefüggésrendszerben való elhelyezése, poétikai, filológiai vizsgálódás éppúgy jellemző volt, mint az irodalmi műhelyek egymásra hatásának vizsgálata, eszmetörténeti alapok kutatása vagy biográfiai feltárás és kutatómunka.

Babits Fogarason eltöltött három évének biográfiai feldolgozása és az erre alapozott filológiai búvárkodás - Magyarország térképének 1918 utáni átrendezését követően - a helyszíni kutatás meglehetősen megnehezedett, bizonyos vonatkozásokban pedig lehetetlen volt. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a fogarasi születésű, a város helyszíneit, lakóit, a korabeli viszonyokat jól ismerő Bisztray Gyula dolgozza fel elsőként Babits fogarasi éveit (1956), s számos adalékkal járul a fogarasi évek feltárásához a városban huzamosabb ideig élő Ignácz Rózsa író, illetve Marosi Barna, romániai magyar író, szociográfus.

Babits későbbi, életrajzírói monografikus igénnyel is fellépő kutatói, mint Éder Zoltán (Babits a katedrán, 1966), Pók Lajos (Babits Mihály alkotásai és vallomásai tükrében, 1967), Benedek Marcell (Babits Mihály, 1969), Kardos Pál (Babits Mihály, 1972), Sipos Lajos (Babits Mihály, 2003, 2008) a fogarasi évek háttéranyagául egyrészt a főgimnáziumi értesítők itthon is hozzáférhető példányait, másrészt az addig felhalmozott s publikált részkutatási eredményeket használták fel, nyilvánvaló módon reménytelennek ítélvén - több mint fél évszázadot követően - a fogarasi helyszíni kutatást. Az 1989-ben induló Babits kritikai kiadási előmunkálatok során - a Babits Mihály levelezésének kritikai kiadására szerveződött kutatócsoport (ELTE) tagjaként - kezdetben a levelek összegyűjtésével, rendszerezésével, összeolvasásával, datálásával foglalkoztam, majd a fogarasi időszak (II. kötet) levelezésének előkészítő munkálataival. E munka során vált nyilvánvalóvá, hogy a fogarasi időszak háttéranyaga - szemben a szekszárdi, pécsi, bajai, szegedi, újpesti, budapesti, esztergomi helyszínekkel - mennyire hiányos és bizonytalan, az élettények nagy része mennyire dokumentálhatatlan. Ezért vállaltam fel - a kutatócsoport vezetőjének, Sipos Lajos professzornak egyetértését és támogatását is bírva - a megkésett, s valóban reménytelennek tűnő fogarasi kutatást.

Munkahelyem, a Magyar Tudományos Akadémia törekvéseimet pártolta - e nélkülözhetetlen támogatást nagyon köszönöm -, s így 1994-1995-1996-ban, majd 2004-ben két-két hétig kutathattam Fogarason. 1994-ben több interjút készíthettünk olyan idős, fogarasi lakosokkal, akik a városban még élő Babits-hagyomány számos valós, esetenként anekdotává érlelt, máskor már tévesnek minősülő elemével ismertettek meg, segítettek a város topográfiájának feltárásában, változásai rögzítésében, s mindezek segítségével Babits két fogarasi szálláshelyének pontos feltárásában.

1995-ben - perszonális kapcsolatokra építve, mert a hivatalos út járhatatlannak bizonyult - a főgimnázium ma is gimnáziumként működő épületének irattárában sikerült fellelnünk, s részletekben fénymásolnunk a Fogarasi Magyar Királyi Állami Főgimnázium 1908. évi irattári anyagát. Megtaláltuk, s a lehetséges módon, tételenként rögzítettük a főgimnázium tanári könyvtárának a Fogarasi Múzeumban, méltatlan körülmények között őrzött, töredékes anyagát.

1996-ban - áttörést érve el - a gimnázium igazgatója engedélyezte az intézmény levéltárában való kutatást. Egy félév kivételével megtaláltuk a három tanévnyi főgimnáziumi irattári anyagot, s lehetőséget kaptunk a város hivatalos fénymásoló üzletében kópia készítésére. Hasonlóképp készült másolat a főgimnázium névkönyveiről, valamint a tantestületi értekezletek kötetbe kötött jegyzőkönyveiről is. Az idehaza sokszorosított anyag egy-egy példánya az ELTE Babits Kutatócsoportjában, illetve A Fogarasi Magyar Királyi Állami Főgimnázium dokumentumai (PIM Növ. n. sz.: 96/2/2/25.) néven a Petőfi Irodalmi Múzeumban áll a kutatók rendelkezésére. Ebben az évben - a fogarasi Babits Mihály Művelődési Egyesülettel és a helyi RMDSZ-szel karöltve, tudományos szimpózium keretében - a második lakás falán emléktáblát avattunk.

2004-ben széleskörű, ám eredménytelen - Fogarast és a környező szász falvakat érintő - anyakönyvi kutatást folytattunk Emma, Babits fogarasi kedvese pontosabb adatai után, s számos adatpontosítást és hiánypótlást végeztünk el.

Jelen kötet a fogarasi kutatási anyagra épült, eddig íródott tanulmányaimat adja közre, valamint válogatott dokumentumokat, az irattári anyag leginkább becses, Babits személyét, munkásságát, környezetét, barátait, kollégáit, ismerőseit közvetlenül érintő lapjait. Számos esetben - az anyag terjedelme miatt - csak kivonatot készítettem, ám ezt minden esetben jelzem. Az egyes dokumentumokat - függetlenül azoknak forrásától - időrendben tárom az olvasó elé. Kétívnyi fényképanyagot is közre adok - a korabeli Fogaras kevesek számára ismert város lévén - a genius loci megragadására, a művekben fellelhető couleur locale érzékeltetésére.

...

---