---

Tartalom

Előszó
Bevezetés
1. Az elemzés tárgya
2. A vizsgálati módszer és az elemzés felépítése

I. Fogalmi és elméleti keretek – néhány bevezető gondolat
1. A szerzői jog korlátai, korlátozása
1.1. A korlátozások indokai
1.2. A korlátozások megjelenési formái
2. A közös jogkezelés fogalma és szervezeti háttere
2.1. A közös jogkezelés fogalma
2.2. A közös jogkezelés szervezeti háttere
3. Az első rész konklúziója

II. A törvény által előírt közös jogkezelés mint a kizárólagos jog korlátja
1. A jog gyakorlásának korlátozása a közös jogkezelés előírásával
1.1. A vezetékes továbbközvetítési jog közös kezelése
1.2. A többszörözés engedélyezésére vonatkozó közös jogkezelés
2. A kizárólagos jog díjigényre korlátozása révén bevezetett közös jogkezelés
2.1. Hasonló probléma, eltérő megoldás
2.2. A magáncélú többszörözésre tekintettel fennálló díjigény közös jogkezelése
3. Konklúzió

III. A törvény által előírt közös jogkezelés mint a joggyakorlás egy meghatározott módja
1. Az engedélyezési jog gyakorlása a kilépést engedő közös jogkezelés körében
1.1. Kilépést engedő közös jogkezelés: félúton a kötelező közös jogkezelés és az egyéni joggyakorlás között
1.2. Kilépést engedő, kiterjesztett hatályú közös jogkezelés: A rendelkezési jog korlátozása?
2. Díjigények közös jogkezelése a hatékonyság szolgálatában
2.1. A bérleti és a haszonkölcsönzési jog tekintetében fennálló díjigények közös kezelése
2.2. A droit de suite
3. Konklúzió

---

Ismertető

A Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 26. kiadványaként megjelent Hajdú Dóra "A törvény által előírt közös jogkezelés a magyar és francia szerzői jogban" című kötete. A kötet a szerzői jog szövevényes hálójának egyik sarokkövét, a közös jogkezelés rendszerét mutatja be a magyar, illetve a francia szabályozás elemzésének, összevetésének segítségével.

A kötet a technológiai fejlődés és a műalkotások nemzetközi terjesztése során felvetődő egyedi szervezeti és szabályozási kérdéseket tisztázza, mely a közös jogkezelés, mint jogalkotói akaraton alapuló nemzetközi rendszer vizsgálatát foglalja magában. Vizsgálja többek között, hogy milyen jogi keretek között, milyen formában jönnek létre ezek a szervezetek, milyen jogviszony van a jogosultak és a szervezet, illetve a szervezet és a felhasználók között, s a törvény által előírt közös jogkezelési esetkörökre is különös figyelmet fordít. Tisztázza emellett a törvény által előírt közös jogkezelés fogalmát és foglalkozik az egyéni és közös jogkezelés közötti eltérésekkel is.

Az olvasónak lehetősége nyílik továbbá nem csak arra, hogy a szerzői jog kollektív természetéről véleményt formálhasson, hanem arra is, hogy megismerje a jogalkotó által tágan vagy épp szűken értelmezett vagyoni jog gyakorlásának kereteit. A kötet ennek megfelelően a kötelező közös jogkezelés jogintézményét egy korábban nem, vagy csak kevésbé vizsgált szempontból, a jogkezelési mód korlátozó vagy jogérvényesítést kiterjesztő jellegének előtérbe helyezésével elemzi, és emiatt külön figyelmet fordít az egyes vagyoni jogok ismertetésére is.

A kötet a nemzetközi és uniós jog beható ismertetése mellett két nemzeti szabályozást is figyelembe vesz. Tárgyát alapvetően a magyar és francia nemzeti szerzői jog elemzése adja.

Forrás: http://mtmi.hu/cikk/997/A_torveny_altal_eloirt_kozos_jogkezeles_a_magyar_es_francia_szerzoi_jogban

---