---

Tartalom

TVERDOTA GYÖRGY: Babits Mihályról - az évforduló előtt

"...S MIT ÉR A SZÓ...?"
  CSŰRÖS MIKLÓS: Ady és Babits - Fülep Lajos interpretációjában
  SIPOS LAJOS: A babitsi vers geneziséhez: A lírikus epilógja és az In Horatium
  SZÁNTÓ GÁBOR ANDRÁS: Életkori kedélyformák önarcképei. A Petőfi és Arany mint szaktanulmány és mint rejtett, személyes üzenet
  PEKARIK ZITA: Az orfizmus és a pályakezdő Babits költészete
  GINTLI TIBOR: Kötetkompozíciós elvek Babits első két kötetében
  VILCSEK BÉLA: A Laodameia mint dialógusos vers
  BÁRDOS LÁSZLÓ: Babits és a dráma. Mozaikok
  FRÁTER ZOLTÁN: Babits istenei - istenek a Babits-lírában
  GRUNDTNER ÁGOTA: Keresztény lélekelemzés: Gondolatok Babits Mihály Psychoanalysis Christiana című verséről
  ZIFFER GABRIELLA: A metrum töréseinek szemantikája: Babits Mihály Ősz és tavasz között című versében
  CSEKE ÁKOS: "...s mit ér a szó, amely csupán tiéd?"

"A PRÓZÁJÁT EGYSZER SEM SIKERÜLT ELOLVASNOM." (MARNÓ JÁNOS)
  BUDA ATTILA: A visszaszerzett szabadság: Babits Mihály: Mythológia - értelmezésesszé, részlet
  RÓNAY LÁSZLÓ: Újra Babits Mihály regényeiről
  KOVÁCS PÉTER: Könyvekből szívott lélek. Babits Mihály Timár Virgil fiának néhány olvasástörténeti aspektusa
  TVERDOTA GYÖRGY: A modernség dilemmái. Babits Mihály: Halálfiai
  LENGYEL ZSOLT: Narratív pozíciók az Elza pilótában

AZ ESSZÉ MINT ÉNÉPÍTÉS
  PIENTÁK ATTILA: Az esszé mint énépítés
  MAJOROS GYÖRGYI: Az esszégyűjteménytől az önéletrajzig: A Keresztülkasul az életemen műfajelméleti problémái
  SCHEIN GÁBOR: Regényes idő. Babits Mihály: Az európai irodalom története
  VISY BEATRIX: Az európai irodalom története mint családregény
  FÖRKÖLI GÁBOR: Az írástudó és a kisemmizett művészet
  LIPPA TÍMEA: Babits Mihály egyetemi előadásai Ady Endréről Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzésében

FORRÁSSZÖVEG VAGY CÉLSZÖVEG?
  NÉDLI BALÁZS:"...Még szótár sem állt rendelkezésemre." - Babits Mihály versfordításairól
  MÁTYUS NORBERT: Babits Dante-fordításának kéziratáról
  SIPOS DÁNIEL: Babits és Shakespeare. A vihar-fordítás újraértelmezési lehetőségei a Shakespere egyénisége tükrében
  TÉGLÁS JÁNOS: Az Erato első kiadásának története - a születéstől az elkobzásig

BABITS ÉS BARÁTAI
  KENYERES ZOLTÁN: Egy kapcsolat mozaikjai. Babits Mihály és Kosztolányi Dezső
  CSOKONAI-ILLÉS SÁNDOR: Babits fogarasi barátja, László Béla
  TÓTH MÁTÉ: Irodalmi kapcsolatok a levelezés tükrében
  KOSZTOLÁNCZY TIBOR:"Voltunk már királyok Bergengóciában" - Osvát Ernő, Babits Mihály és Kassák Lajos 1918-19-ben
  PAPP ZOLTÁN JÁNOS: Babits Mihály irodalomszemléletének hatása Török Sophie kritikai gondolkodására
  FINTA GÁBOR: Szükséges-e az apagyilkosság? - Babits Mihály és József Attila
  VASY GÉZA: Illyés Gyula Babitsról

"MINDIG ÚJ PARADIGMA LÉP FÖL, ÉS KISZORÍT EGY RÉGIT..." (THOMAS KUHN)
  LÉNÁRT TAMÁS: Babits és az előadóművészet
  SCHILLER ERZSÉBET: Egy színpadi olvasat - Radnóti Színház, 1990
  TARJÁN TAMÁS: A parodizált Babits - avagy a paródia fogalmának változása
  CSERHALMI ZSUZSA: A tanár is lehet úriember
  FŰZFA BALÁZS:"Ahogy csak szenteket szabad" Babits-versek mint pretextusok és intertextusok - avagy előtanulmány egy készülő irodalomtankönyv Babits-fejezetéhez
  HIBSCH SÁNDOR: Új tudásmodell a számítógépes és internetes szövegkiadással

KULCSÁR SZABÓ ERNŐ:"Nincs benne tűz...?" - Babits 125 -

Névmutató
A kötet szerzői

---

Fülszöveg

Miért kell Babitsról eszmét cserélnünk? Erre a kérdésre pozitív és negatív érvek két sorozatával lehet felelnünk. Mert szeretjük és változatlanul szívesen olvassuk és tanítjuk műveit. Mert a hagyományok e nagy tisztelőjét és termékeny kiaknázóját szellemi örökségünk legjavához soroljuk. Mert Babitsban a nagy költőt és a kiemelkedő esszéistát tiszteljük. Mert a XX. század első fele irodalmi életében betöltött szerepe nélkül nem lehet megérteni a korszak irodalmát. Mert az utóbbi évtizedek szövegkiadásainak és tudományos publikációinak köszönhetően mára eljutottunk jelentősége árnyalt és kiegyensúlyozott fel- és elismeréséhez, s ezt az értékes tudást nem hagyhatjuk ebek harmincadjára. Ezek a pozitív indokaink.

Mert Babits örökségének kiiktatása érdekében nem sokkal a halála után hadjárat indult, s a költőt és gondolkodót egy korszak kultúrpolitikája megbélyegezte, bűnbakká tette és igyekezett a legteljesebb mértékben kiszorítani az értéktudatból. Mert később más derék és jóra való, de nyilvánvalóan kisebb jelentőségű pályatársaikat sorolták eléje és üldöztetésben sorstársa, Kosztolányi Dezső elé. Mert kijátszva velük szemben a korszak óriásait, Ady Endrét vagy Móricz Zsigmondot, a versenyben vigaszágra sorolták őket. Mert egy későbbi időszakban, kétségbe vonva korszerűségét, immár nem Adyt, hanem a vele eladdig ugyanazon bélyeget viselő ifjúkori barátját, Kosztolányit játszották ki "bezzeg" gyanánt vele szemben. Babits tehát nemcsak megérdemli, hogy ma eszmét cseréljünk róla, de rá is szorul erre az újraértelmezésre és újraértékelésre.

Tverdota György

---