---

Tartalom

Bevezetés

I. fejezet - Liszt Ferenc átutazik Nagy-Kanizsán

II. fejezet - Liszt-növendék zongoraművészek nagykanizsai koncertjei
  1862: Siposs Antal
  1876, 1878: Vera Timanova
  1877: Sophie Menter
  1879: Joseffy Rafael
  1881: Gosztonyi Béla és Rausch Károly
  1902: Emil Sauer
  1923: Thomán István
  Függelék: 1891: Reményi Ede

III. fejezet - Kanizsai zongoristák tanítványi kapcsolatban Liszt Ferenccel
  Rózsavölgyi Szidónia
  Bátorfi Emma
  Gulyás Gizella
  Pásztor Irma

IV. fejezet - Egyéb kiemelkedő Liszt-koncertek Nagykanizsán

V. fejezet - Liszt Ferenc alakja Nagykanizsa sajtójában

---

Fülszöveg

Kanizsa lakói sokféleképpen tekintenek városukra. A diákként ide kerülő és az itt született másképpen. Az ide munkája miatt költöző megint másképpen. Katonavárosra, kereskedővárosra, iskolavárosra sokan utalnak Kanizsa kapcsán. Ezt az érzésüket igazolva láthatják több várostörténeti munkában is.

Kanizsára, a gazdag zenei múlttal rendelkező városra azonban - kevesek kivételével - főként azóta gondolhatunk, amikortól olvashattuk Kocsis Katalin Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye című munkáját. A Nagykanizsai honismereti füzetek legújabb darabjából pedig az is elénk tárul - Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján -, hogy Nagykanizsán hogyan hatott a tanár és komponista Liszt. Kocsis Katalin nagyszerű adottsága, hogy a korabeli helyi sajtó és a Liszt-életmű beható ismerete, a mai emlékezők megszólaltatása révén a 19. század második felétől napjainkig olyan folyamatot képes elénk tárni, mely a gyorsan feledésbe merülő életeket megismerhetővé, eseményeket újra átélhetővé teszi. Sokrétű a megközelítése, minden lehetséges kapcsolódást felderít. Mindenkinek ajánlható a kötet, hiszen olvasója nemcsak Nagykanizsa és Liszt kapcsolatát ismerheti meg, hanem az igen gazdag kulturális hagyományú várost is, melyre büszkén gondolhat.

Czupi Gyula

---