---

Tartalom

I.
1. Bevezetés a mitológia és a költészet kapcsolatához
1.1. A tanulmány tárgya és célja, valamint metodológiai módszere
1.2. Határozatlansági relációk a mitológia fogalma körül
1.3. A mítosz születésének implicit megközelítése
1.4. Mitológiai magyarázatok a tudományok tükrében
1.5. Mítosz magyarázatok különféle tudományokban, művészetekben
1.5.1 A mitológia, mint költészet
1.5.2. Mitológia és a musica mundana
1.5.3. A teológia és a mitológia
1.5.4. A mese és mítosz alapja, formai elemeik
1.5.5. A filozófia mitológia fogalma
1.5.6. A kulturális antropológia mítosz értelmezése
1.5.7. Mítosz és a nyelvészet
2. A mitológiai értelmezések összefoglalása
2.1. A tanulmány alapvetései
2.2. A mítoszkép felépítése, szereplői
2.3. A mítoszvilág kialakulása
2.4. A mitológia és a mítosz meghatározása
2.5. A mítosz helyzetének spektruma, születésének és elemzésének folyamatábrája

II.
3. Mitológiai elemek kimutatásának metodológiája a lírai kötészetben
3.1. A tapasztalati tényezők összefoglalása
3.2. Valóságos és képzelt elemek az Élettérben
3.3. Az Érzéktér valóságos érzetei
3.4. Mitologikus ikonográfia az Eseménytérben: a gondolat valós és sejtett képei
3.5. Az Élménytér és a mitológiai élmények szubjektivitása
3.6. Interpretáció: leírás, értelmezés és kifejtés
3.7. Mitológiai elemek meghatározása József Attila: SAS című versében
4. Költészetünk mitológiai fragmentumai
4.1. Antik jelentéstartalmak a vers textus és textúra aspektusaiban
4.2. Csudákat nevelő Balassi szerelemmitológiája
4.3. "Berzsenyi a magyar irodalom mitológiai hőse"
4.4. Az őskaján mítoszlelke lebeg a kálvinista táltos-költő mellkasában
4.5. Közvetlen antik mítosz elemek Babits Mihály két szonettjében
4.6. Pilinszky lírája csupa mítosz és csupa passió
4.7. A kozmosz éneke című szonettkoszorú mitologikus elemzése

III.
5. Kitekintés és a kutatási tapasztalatok összefoglalása
6. Felhasznált irodalom

Köszönetnyilvánítások

---

Összefoglalás

A Mitológiai elemek a magyar költészetben című tanulmányom egyrészt foglalkozik a mitológia fogalmával, másrészt a magyar költemények mitológiai elemeit kutatva, a mítosz lírai fogalmával, valamint a mitologéma jelentés értékével a költemény immanens struktúrájában.

Metodológiaként az egyszerűsített új strukturális megközelítést és az aitiológiai (okmagyarázó) formát, valamint az elemző interpretációt alkalmazom. Egyszerűsített struktúrán azt a metodológiai elgondolást értem, amikor nem a költemény poétikai elemzése a fő cél, hanem a belső tartalmi mondanivaló kiemelése a mitológiai jelenségek és a fogalmi képek függvényében. Az aitiológia okmagyarázó jellegét pedig kibővítve a mítosz történetek általános magyarázatával, képet kapunk a mítosz költeményre gyakorolt hatásáról. A belső és külső paradigmák oppozicióival a mitémák jelentéslényege explicitté válik.

---