Nők és férfiak a hírekben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Mi az újságírói genderszemüveg?
Gendertudatosság az újságírásban - az oktatás és a média-önszabályozás szerepe
A genderetikus újságírás és az esélyegyenlőség
A gender és a nyelvhasználat
Tények és trendek mint témák
Traumák és áldozatok - újságírói magatartás
Hogyan teszteljük a genderszemüveget?
Zárszó helyett
Előszó
Milyen szerepben látjuk a nőket és a férfiakat a hírekben? Milyen a férfiakról és a nőkről szóló hírek aránya? Enyhíti-e a hírmédia a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, hozzájárul-e a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének érvényesítéséhez? Halljuk-e a nők hangját és ki közvetíti hangjukat - férfiak vagy nők?
A mindennapokban ezeket a kérdéseket ritkán tesszük fel, pedig a hírmédia változatlanul a lakosság fő tájékozódási forrása világszerte és Magyarországon is. Nem mindegy, milyen csoportok maradnak ki a híradásokból, miként az sem, hogy a nők és a férfiak megjelenése eredményeként kialakult kép megerősíti-e vagy sem a nemi alapú előítéleteket, a diszkriminációt és az egyenlőtlenségeket.
A Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (Global Media Monitoring Project) keretében legutóbb 2010-ben a világ 77 országában - köztük Magyarországon - zajlott olyan kutatás, amely ezekre és az ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ. Az eredmények megerősítették, hogy a hírvilágot férfiak uralják. A hírek alanyainak körében a nők aránya a vizsgálatba bevont országokban 24%, Magyarországon 25% volt. Ez utóbbi ugyan javulást jelzett a 2005-ös hasonló kutatás 12%-os magyarországi eredményéhez képest, de mutatja, hogy fennmaradtak a nemi sztereotípiák elemei. Például a hírekben a befolyásos és tekintélyes foglalkozásokban dolgozó, vezető pozíciókat betöltő személyek zömében férfiak, míg a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatos témákban megszólalók, a magánszemélyként megkérdezettek többnyire nők voltak. Összességében a hírkészítők 43 százaléka volt nő, de elenyésző volt azoknak az anyagoknak a száma, amelyek nőkre összpontosítottak.
Elgondolkodtatóak - bár nem meglepőek - azok a számok is, amiket a vilniusi Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013-ban publikált jelentése tartalmaz arról, hogy mekkora a médiában a döntéshozatali szinten dolgozó nők aránya. Bár a nők előrelépését egyre inkább elősegíti az európai uniós jogi környezet, a médiaszektorban alig tapasztalható haladás: míg az operatív szinteken 33% a vezető nők aránya, a stratégiai döntéshozó pozíciókban csupán 16%. A közszolgálati és a kereskedelmi médiavállalatoknak mindössze a negyedénél létezik a nemek egyenlőségére vonatkozó stratégia, szabályrendszer vagy magatartási kódex, netán ezzel foglalkozó részleg, miközben az alkalmazottak csaknem fele nő - és a többségük felsőfokú végzettségű. A jelentés szerint ezek az aránytalanságok alátámasztják a nemi egyenlőtlenségek problémáját.
Magyarországon több emberjogi és genderkérdésekkel foglalkozó civil szervezet tett kísérlet arra, hogy felhívja a figyelmet a nők társadalmi, gazdasági és sok esetben jogi szempontból is hátrányos helyzetére - gyakran a média segítségét igénybe véve, eközben pedig a nemi sztereotípiákat tükröző médiabeli gyakorlatot is bírálva.
Az etikus és független újságírást támogató Független Médiaközpont a Nemek egyenlősége a médiában című projektjével igyekezett minél szélesebb körben terjeszteni a gender mainstreaming (a nők és férfiak társadalmi egyenlőségi szempontjainak érvényesítése) koncepcióját és a rendelkezésre álló eszközökkel segíteni a nemek kiegyensúlyozottabb ábrázolását. Mint a projekt során 2005-ben tartott konferencia résztvevői megállapították, "a média döntéshozói és az újságírók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, ódzkodnak a nők és férfiak médiabeli ábrázolásával kapcsolatos vitáktól, s attól is, hogy a társadalmi valóságot hívebben tükröző, változatosabb és kiegyensúlyozottabb ábrázolására törekedjenek".
Azóta sok minden változott, hiszen a genderkutatások és a kapcsolódó tanulmányi lehetőségek bővültek a hazai felsőoktatásban, a gender mainstreaming fogalma e viszonylag szűk körön kívül is elterjedt, és ma erősebb a női egyenjogúságáért küzdő civil szervezetek hangja. Áttörésről mégsem beszélhetünk, és ennek legfőbb oka a politikai akarat hiánya.
A nemzetközi kutatások rendre azt mutatják, hogy a nők hátrányai tartósak és "újratermelődnek" - a médiában is. Ezért időszerű és vélhetően az marad sokáig a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) és a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (World Association of Christian Communication) közös kiadásában "Genderetikus újságírás és médiavállalati irányelvek" címmel 2012-ben kiadott, két kötetes kézikönyv és forrásgyűjtemény. Magyar fordításban az idén márciusban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség adta közre. Ez a mű rávilágít azokra a közös problémákra és dilemmákra, amikkel az újságírók a napi rutin során szembesülnek. És nemcsak azért, mert a hírverseny nem hagy kellő gondolkodási időt, és mert a válságok és a technológiai fejlődés következtében drámaian leapasztott létszámú szerkesztőségek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak az időt és felkészültséget igénylő - például oknyomozó - munkát. Inkább a szemlélettel összefüggő gondokról van szó.
A nemzetközi kézikönyv első kötete épp a genderszemlélet formálását segíti, második kötete pedig nemzetközi példákon mutatja be az egyébként jellegzetes, mondhatni átlagos témák - katasztrófák, gazdasági hírek, konfliktushelyzetek - genderetikus feldolgozását. A két kötet módszertana tehát illeszkedik a szerkesztőségi munkához -, de hasznosítható a leendő újságírók oktatásában is. A nemzetközi forrásgyűjtemény egyúttal érzékelteti: a hírmédia újságíróinak világszerte közösek a problémái.
E kézikönyv adta az ötletet ahhoz, hogy további információkkal és a magyarországi médiából vett példákkal magunk is hozzájáruljunk a genderszemlélet meghonosítását elősegítő közös gondolkodáshoz. Kiadványával a Független Médiaközpont igyekszik felvázolni a nemek médiaábrázolásának hazai állapotát, rávilágítani bizonyos trendekre, bemutatni az újságírót segítő forrásokat, láttatni a különféle újságírói eszközök kiszámítható hatását. A nemzetközi kézikönyveket tehát kiegészíti e kiadvány és remélhetőleg segíti a szerkesztőségi munka elemzését, a szakmai beszélgetéseket.
...
Móricz Ilona,
Független Médiaközpont