---

Tartalom

Az Olvasóhoz

VÉDTELENÜL, KISZOLGÁLTATVA
Keserédes
Fájdalmas emlékezés
Volt egyszer egy egyetem
Balkanizált magyarok?
Státustörvény és diszkrimináció
Az értelem határán túl
Magunk keresése
Vérző seb
Menet közben
Lidérces álom? Nem, valóság!
Szkülla és Kharübdisz avagy a reménység jegyében
Sorsköltészet és felelősség
Mit üzennek a váradi költők?
Vége-nincs keresés
Aki bibliofilnek született
"Őrzők: vigyázzatok a strázsán"
Diaszpórában szolgálni kell
Szórványgondok Erdélyben

"HOGY LÁTVA LÁSSANAK"
Eszményem a szépség, a szellem rangja
Üzenet Erdélyből - 2001
Kézen fogva
Lurkó a Budapesti Székely Házban

A VISSZATÉRŐ
Nyirő József

LEJTMENET (?)
Megvalósítható-e a racionális állam?
A krónikás igazsága
Menekülés a Semmibe
Média és magyarság
Amíg lehet
Élő remény
Idegenben - haza felé nézve
"Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk"
Magyarországot meg kell menteni!

---

Előszó

A molochtól való szabadulás katartikus élménye bizakodóvá tett bennünket és mind a térség népeit.

Magam is azt hittem akkor, hamarosan minden jóra fordul, hisz a féreg nem belül rágott, a sok förtelem, undokság, szenvedés, ami osztályrészünk volt, a durva túlerő önzéséből eredt. Tévedtem. A Rossz nem csak kintről jöhet. Bennünk, köztünk is lakozhat. Meg kéne szabadulni tőle. Mert addig nem lesz feltámadás, ameddig nincs megtisztulás. Pedig nagyon itt az ideje. Az oldott kéve egyre csak bomlik, hanyatlik, pusztul. Vészesen fogy a nemzet. A körbenyesegetett Magyarországon és kívüle egyaránt. A szórvány szinte végóráit éli. Nincs sürgetőbb teendő, kötelesség, mint nagy közös akarattal újrateremteni a nemzet egységét. Ma ez még csupán álom, de ne hagyjuk szertefoszlani! Kövessük a hívó hangot, hogy az egykorvolt realitás - a méltányosság és a méltóság jegyében - újra élő valóság legyen!

A. K.

---