Tartalom

Bevezető

Valamivel több mint húsz éve ért véget Németország háború utáni történelmének legnagyobb idegenellenes megmozdulása, a rostocki pogrom. A rasszista indítékú erőszak azonban azóta sem tűnt el, a tíz ember haláláért felelős nemzetiszocialista undergrounddal szemben a német hatóságok tizenhárom éven át tehetetlenek voltak. Kezdetben a rasszista indítékot sem ismerték fel, majd fény derült egyes rendőri szervek és a titkosszolgálatok gyenge helyzetfelismerésére, a hatásköri konfliktusokból, bizonytalanságból eredő tehetetlenségre és hibákra is. A titkosszolgálatok informátorainak (V-Person) szerepével kapcsolatban felmerült, hogy rajtuk keresztül az alkotmányvédelem tulajdonképpen magát a szélsőjobboldalt pénzeli, ráadásul az ilyen informátorok miatt utasította el 2003-ban a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság - formai okokra hivatkozva - a német szélsőjobboldali párt, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltását. Az újfajta terrorizmus megszületésében nagy szerepe volt annak, hogy átalakult a szélsőjobboldal, hogy hátterét a lazán, hálózatosan szerveződő szélsőséges csoportok alkotják. A gyilkosságsorozat kapcsán azonban most újra felmerült az NPD betiltása.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) kiadványában egyrészt a hazai nyilvánosságban ciklikus jelleggel szereplő németországi szélsőjobboldal aktuális helyzetét mutatja be, másrészt a német jobboldali extrémizmusra adott jogi és politikai válaszokat. A téma aktualitását az adja, hogy Magyarországon újra és újra napirendre kerül a Jobbik betiltása, és számos alkalommal az NPD-re vonatkozó hasonló kezdeményezések szolgálnak hivatkozásokként. Mint a kiadványban is olvasható az egyre inkább hálózatosodó szélsőjobboldal szemben még a német alkotmányvédelem is képes hibázni, amelynek okai a német titkosszolgálatok és alkotmányvédelem sajátosságaiban keresendő.

Az IDEA tanulmányában részletes áttekintését adja a német szélsőjobboldal és a német alkotmányvédelem küzdelmének, "párbeszédének", továbbá sikertelen betiltás-kezdeményezéseknek, egyúttal a magyarországi döntéshozókat is óvatosságra és az eddigi "ötletelésekhez" képest alaposabb körültekintésre "biztatja".