Kishegyes nevű helységgel először 1476-ban találkozunk, midőn a Maróthiak tiszavidéki birtokait említik. A Kis- és Nagy-Hegyessel együtt felsorolt helységekből következtetve, az említett helyek kétségkívül a mai Kishegyes határában voltak. Ez a vidék akkor Csongrád vármegyéhez tartozott és az 1520-21. évi Csongrád vármegyei dézsmalajstromban szintén ott találjuk Nagy- és Kis-Hegyest. A török defterek is felsorolják a szabadkai nahijében e két helyet. Kis-Hegyes 1580-82-ben és 1590-91-ben 18 adózó házzal, Nagy-Hegyes 1580-ban 17 és 1590-ben 23 adózó házzal szerepel. A lakosság már 1578-ban szerbekből állott. Az 1652. évi Wesselényi Ferencz-féle urbariumban Kis-Hegyes is fel van említve. 1855-ben Nagy-Hegyes, Kis-Hegyes Wesselényi Ádám birtoka volt.

A török hódoltság után is, 1703-ban, még ismerik e két pusztát törökkori kis falvakként. 1737-ben Mali-Hegyes puszta Masity Radivoj verbászi bírónak volt bérbe adva, Veliki-Hegyes pedig a turiaiaké volt. 1740 körül panaszolja a vármegye, hogy e két pusztát is a péterváradi milícia használja. Cothmann kamarai biztos Kuláról meglátogatván Veliki-Hegyes pusztát, azt mint a kula-topolyai út közepén fekvő helyet, telepítendőnek jelöli ki. Innen átment Mali-Hegyes pusztára s azt is idővel betelepítendőnek tartja.

Az 1768. évi kamarai térképen Nagy-Hegyes puszta Topolya és Emuzsics déli szomszédjaként van feltüntetve és a rajta átfolyó Krivája ér déli partján, régi templom helye is jelezve van. Nagy-Hegyessel párhuzamosan s tőle kelet felé van Kis-Hegyes puszta, mely Szikityig terjed. Találkoztak is csakhamar békésvármegyei római katolikus magyarok, főképpen Szt.-Andrásról, akik bizonyos szabadságok mellett hajlandók voltak itt letelepedni. Krusbér, bácsi kamarai jószágigazgató és Grassalkovics kamarai elnök is 1768-ban hívja őket, 1769. tavaszán leginkább Békés vármegyei nép költözött ide. A falu maga Kis-Hegyes pusztán épült, a Krivája patak völgyében, s azért a falu is Kis-Hegyes nevet nyert. Sajátságos, hogy ennek ellenére az 1770-ben használt első pecsétjének körirata német és neve: "Mariatheresiastadt 1770". Ezt a német nevet sehol másutt és máskor nem találjuk többé.

[...]

Hegyes-, vagy Kis-Hegyes néven a falut 1783-ban felmérték és úrbérileg rendezték.

Az 1785. évi úrbéri összeírás szerint Hegyesen csupa magyarok laktak, s pedig 214 gazda és 21 házas zsellér. Az egész határban 178 1/2 telek volt, továbbá 2 szabad és 16 2/4 elhagyott telek. 1788-ban épült. római katolikus temploma. Sok iparos lakta, 1815-ben kaptak céhszabadalmat a kovácsok, takácsok stb. 1819-ben a kéményseprők. A község földesura 1848-ig a királyi kincstár volt.

[...]