Aniszi Kálmán
A visszatérő Nyirő
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
RÉGI-ÚJ EGYSÉG(?)
Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében
Irodalom és kora
Kicsoda legyen irgalmas nekünk?
"Magyarországot meg kell menteni!"
A költő-vátesz Ady
Sorstükör
A múlt ismerete nélkül bizonytalan a jövő
Rendületlenül
ÖTVENHAT IGAZA
Ötvenhat igaza
A krónikás igazsága
Megíródik-e '56 eposza?
A regényírás és nehézségei
ÚJRAÉLEDŐ ERDÉLY(?)
Ha kisebbségi is, teljes értékű
Szelektív amnézia vagy táborosdi?
Ott kell segíteni, ahol legnagyobb a szükség
Magunk keresése
Szétszóratásban is hazafelé kell nézni
Erdélyi tetők
Sorsköltészet és felelősség
Az értelem határán túl
Anyanyelv-ápolás kisebbségi sorban
Nehéz időkre emlékezve
Vérző seb
Több mint mesekirály
Újraéledő Erdély?
Menet közben
Mit üzennek a váradi költők?
Szubjektív sorok
Áttörés
Hazát építő költészet
Képzeletbeli erdélyi utazás
A fátum szorításában
A szókimondó diagnoszta
Mikor édes, mikor keserű
Kései vallomások
Közéleti költészet
A visszatérő Nyirő József
"Kései sirató"
Nyirő és az erdélyi kérdés
Holtvágányon avagy lelkek társbérlete
HAZA (OTTHON) KERESTETIK
Lehetnek-e kisebbségei egy kisebbségnek?
Fülszöveg
ANISZI KÁLMÁN: író, publicista, szerkesztő, ny. egyetemi oktató. Nagyváradon érettségizett, esti tagozaton. 1962-1964 között a Tanárképző Főiskola zenepedagógia szakának hallgatója Kolozsvárt. A Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia karán (filozófia szak) szerzett tanári oklevelet.
1970-1972 között újságíró a kolozsvári Igazság című napilapnál. 1971-től 1985-ig ugyanott a Képzőművészeti Egyetem tanára, ahol filozófiatörténetet, esztétikát és etikát oktat. 1985-1990 között a Korunk című folyóirat filozófia és társadalomtudományok rovatának a szerkesztője. Több mint húsz évig a Kolozsvári Rádió Magyar Szerkesztőségének állandó külső munkatársa (saját rovatokkal). 1982-ben egyetemi doktori címet szerez filozófiából. (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza.)
1990-ben visszahonosodott Magyarországra. Előbb a szombathelyi Vas Népe c. napilapnál újságíró, majd Budapesten a Magyar Honvéd c. hetilap szerkesztője. 1991-től nyugdíjba vonulásáig a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztője volt, ahol számos szépirodalmi és társadalomtudományi művet gondozott. Egyidejűleg a miskolci Bölcsész Egyesületnél filozófiatörténetet oktatott.
A Magyar írószövetség tagja. Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja. A Magyar Kultúra Lovagja.
Több tanulmánykötet társszerzője.
Önálló kötetei: A filozófia műhelyében, Kriterion, Bukarest, 1978.; Forgószélben, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994.; Tanúságtevők. NIS Kiadó, Kolozsvár, 1995.; Mintha már virradna, Közdok Kiadó, Budapest, 2000.; Magyar sorskérdések Erdélyben, Kairosz Kiadó, Budapest, 2000.; Maradj önmagad!, Közdok Kiadó, Budapest, 2001.; Gyertyagyújtók, Közdok Kiadó, Budapest, 2001.; Oldott kéve, Közdok Kiadó, Budapest, 2003.; Mélységiszony, Közdok Kiadó, Budapest, 2006.; Zimankó (elbeszélések), Közdok Kiadó, 2008.; A visszatérő Nyirő, Közdok Kiadó, Budapest, 2009.
Főleg etikai, esztétikai, eszmetörténeti és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik.