Németh Dezső
Madáristen világfán énekel
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
Előszó, amely ritkás betekintést ad hiedelemvilágunkba és mitológiánkba
Bevezető érdekességek, talányos történetek
Atilla turulos pajzzsal a Képes Krónikából (színes kép)
Az oroszlánfejű madár és két szarvas (színes kép)
A rakamazi turul (fekete-fehér kép)
Magyák Lemúriában
Mu térképe (fekete-fehér kép)
Az ősjelek nyomdokain
Madáristen világfán énekel
Világfa: életfa (színes kép)
Alkotó elme gondolat-koronája
Muanya földje Lemúriában
Punica Fides (színes kép)
Stilizált térkép Muról (fekete-fehér kép)
Gyönyörű fehér lótusz a Hun-tó tükrén
Guta, a rettentő erejű törpe
Egomi Baudug Asam (színes kép)
Agancs ágkorona szentvirág álmom alatt
Lidérc és a Holdlány
Boldogasszony (színes kép)
A teremtés kezdete
Seruzád: besenyő főasszony (színes kép)
Szárnyas tulipánfa ágon
Ividő: Árpád vezér leánya (színes kép)
Göncöl fiú Istenhez kiáltozik az ég kapujában
Harmadnapon (színes kép)
A Földkorong teremtése
Az élővilág teremtése
Kis Boldogasszony (színes kép)
Az ember teremtése
Élőlények teremtése
Az asszony Holddá, az ember Nappá változik
Filéne, a szép nő (színes kép)
Göncöl hívja az anyját
Nagy Boldogasszony (színes kép)
Sarlós Boldogasszony, a Bibura nevű Istennő
Ibla: mondabeli főtáltoslány (színes kép)
Borösten
Elvő: fondorhajú (színes kép)
Jegyzetek
Jegyzetek a képekhez
Utószó
Utószó
Madáristen világfán énekel című munkámban szépirodalmi szinten nem létező magyar mitológiát kísérlem meg töredékes formában megjeleníteni. Néhány tudományos megközelítés a magyar ősvalláson és a magyar hiedelemvilágon keresztül kutatta mitológiánk fellelhető vagy kikövetkeztethető elemeit. Szép eredményeket mutattak fel a publikációk. A költőnek az lehet a feladata, hogy a tudományos és irodalmi szintű írások hatására ihletett mitológiai történeteket alkosson.
Nagyon sok gondolatot ébresztett dr. Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége című tanulmánya, vagy Ipolyi Arnold: Magyar Mythologiája, de felsorolásszerűen említem: Voigt Vilmos: A magyar ősvalláskutatás kérdései; Kállay Ferenc (1790-1861): A pogány magyarok vallása; Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében, vagy Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága című könyvét. Természetesen más forrásokból is merítettem, amelyek talán a tudomány számára érdektelenek:
A Tárih-i Üngürüsznek a feltételezések alapján egy magyar krónika volt a forrása, amit valószínűleg 906-907-ben írtak Grandpierre K. Endre történész szerint. A krónikát először magyar rovásbetűkből fordították latinra. Az 1526-os mohácsi veszedelem után a székesfehérvári királyi könyvtárból előkerült "kódexet" (I. Szulejmán szultánnak) Terdzsüman Mahmud (1510-1575) fordította törökre. A könyv kikerült Törökországba, ahol Vámbéry Ármin találta meg 1860- ban. Török kéziratból magyarra dr. Blaskovics József fordította. (Magvető, 1982)
Arvisurák: Olyan szent könyvek melyeket rovásírással fa és fémtáblákra írtak rovósámánok. A szkíta birodalom összeomlása után Attila hozta Magyarországra, ahol 10.000 harcos őrizte. István uralkodása alatt Endre, Béla és Levente hercegek Urál-Budára a magyarok rokonaihoz, a Mansykhoz vitték. Miután lejárt a Mansyk őrzési ideje, az egyik rovósámán Magyarországra hozta. Aztán Paál Zoltán ózdi (munkás) rovósámán folytatta tovább a történet írását. A könyv most 1400 oldal. (Püski Kiadó)
Csicsáky Jenő: MU az emberiség szülőföldje című könyvét is felhasználtam. (Püski Kiadó)
De a Sumer-Akkád mitológia és ezen belül a Gilgames eposz is tárgya volt jegyzeteimnek.
Nagyon sok tanulmányt, állásfoglalást, mesét, mondát olvastam el. Azonban, be kell vallanom, hogy igazából nem állt össze bennem egységes magyar mitológiai kép. Még a teremtéstörténetek sem egyformák. A Táltosének című könyvemben, amely 2008-ban jelent meg, ötszögletű tojás héjából lesz az Ég és a Föld, ebben a könyvben pedig a Föld, az őstengerből felhozott földből teremtődik. A Boldogasszony hiedelem kört sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, de a hét Boldogasszony házait a világfa hét ágán képzelem el. A Hold maga a Boldogasszony, aki szarvasünő és házastársa a Nap, aki aranyszarvas. Nagy Boldogasszonyt, Nagyasszonynak hívom, és a Tejutat testesíti meg. A boldogasszonyok pedig a lányai.
Elképzelésem szerint a Hold és a Nap fia Csillag Göncöl; ő teremti meg a Földet Istenatya segítségével. Istenatya egyedül él ezüst palotájában a világfa tetején, de a teremtés munkájában Nagyasszony is részt vesz. Történeteimbe próbáltam integrálni olyan hun, finn, obi-ugor, görög mitológiai elemeket, amelyek szerintem létezhettek volna a magyar mitológiában. Ha a fantáziám szegény volt, vagy túl ment azokon a kereteken, amelyek egy ilyen kényes kérdésen belül megengedhetők, bocsássa meg nekem az értő olvasó.
Németh Dezső