Fazekas Csaba
Protestantizmus és közélet a 19. századi Bihar vármegyében: Szilágyi Lajos életútja
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
(Piskárkosi) Szilágyi Lajos (1784-1865)
Bihar vármegye és az egyházpolitika az 1830-as években
Szilágyi Lajos Antipasztoráléja és hatásai
Gózony Dániel ellen-röpiratának ügye
Szilágyi Lajos és a Bihar vármegyei vallásügy, 1840-1841
Szilágyi Lajos az 1840-es években
Protestantizmus a reformkor politikai terében
Kitekintés. Szilágyi Lajos 1848-1849-ben és az önkényuralom korában
I. DOKUMENTUMOK BIHAR VÁRMEGYE REFORMKORI EGYHÁZPOLITIKÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZILÁGYI LAJOS MUNKÁSSÁGÁRA
1. Bihar vármegye felirata az uralkodóhoz, 1839. május 6.
2. Szilágyi Lajos: "Antipasztorálé" (Beadvány Bihar vármegye rendeihez, 1839. július 7.)
2.1. Bihar vármegye felirata az uralkodóhoz, 1839. július 8.
3. Bihar vármegye felirata az uralkodóhoz, 1839. szeptember 23.
4. Bihar vármegye követeinek jelentése a megyei közgyűlésen, 1839. november 12.
5. Szilágyi Lajos beadványa Bihar vármegyéhez, 1840. szeptember 23.
5.1. Bihar vármegye közgyűlése Szilágyi Lajos beadványáról
6. Bihar vármegye végzése a vegyes házasságokról, 1841. március 1.
6.1. Bihar vármegye felirata, 1841. március 1.
7. Szilágyi Lajos: Béke a vallásügybe, 1844.
8. Szilágyi Lajos feljegyzése Bihar közéletéről, 1846.
9. Szilágyi Lajos levele és elemzése Széchenyi Istvánnak, 1846. január 19.
II. SZILÁGYI LAJOS RÖPIRATAI AZ 1848-1849. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORÁBÓL
II.1. Szilágyi Lajos: Szózat
II.2. Szilágyi Lajos elő- és utószava Franklin-fordításának kiadásához, 1848. április
II.3. Hunnia borúja - Hunnia derűje. 1848 és 1849.
III. Szilágyi Lajos emlékirata. Szilágyi Lajos: Krónikai jegyzetek 1790-től 1859-ig politika, vallás s nemzetiség ügyébe
Levéltári hivatkozások rövidítése
Bevezetés
"Id. Szilágyi Lajosról nem sokat tudunk" - írja egy dokumentumközlő tanulmány bevezetésének szerzője, és bár a név fel-felbukkan a 19. századdal foglalkozó történeti, különösen egyháztörténeti irodalomban, szűkszavúan szerepel egy-egy lexikonban, egyet kell értenünk a megállapítással. Kétségtelen, hogy nem volt kiemelt emlékezetre méltó, nagy formátumú közéleti személyiség, ugyanakkor a 19. századi Bihar vármegyében tanúsított szerepvállalása nem is minősíthető marginálisnak. Az utókor szerencséjére ráadásul meglehetősen grafomán alkat lehetett, egykorú tevékenységét dokumentáló iratok mellett készített röpirat-jellegű elemzéseket saját kora aktuális kérdéseiről, élete végén pedig visszaemlékezéseit több (memoár illetve önéletrajz) formában is megírta, amelyek között akadnak átfedések, de eltérések is. Egykorúan alig-alig jelent meg néhány írása nyomtatásban, ez azonban nem szegte kedvét, sőt élete végén arról is gondoskodott, hogy terjedelmes irathagyatéka a Debreceni Református Kollégium gyűjteményébe kerülhessen. Személyére való utalással alig-alig találkozunk, de - alighanem a kiterjedt Szilágyi-rokonságra, leszármazottainak politikai karrierjére - felbukkan az idős bihari táblabíró figurája.
...
Jelen közleményünk főszereplője, id. (Piskárkosi) Szilágyi Lajos 1784. március 29-én született Hegyközpályiban, 1865-ben hunyt el Micskén,4 egész életét Bihar vármegyében élte le. Édesanyja Halmágyi Zsófia, édesapja Szilágyi Sámuel voltak, anyai ágon így a Szeremlei családdal is rokonságban álltak. Életútja pontosan megfelelt a vármegyei középnemesség által bejárható és bejárt útnak, szolgabírói hivatal mellett a vármegye táblabírája lett. A család legismertebb személyisége Szilágyi Lajos nagyapja, Szilágyi Sámuel (1719-1785) volt, aki műfordítóként, református lelkészként és a tiszántúli egyházkerület püspökeként (1765-1772 között) tett szert ismertségre.
...