Erdős Zoltán
A premodern nemzetfogalom szerkezeti vázlata
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
ELŐZETES MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
NACIONALIZMUS-ELMÉLETEK
1. Primordialisták és konstruktivisták
2. Perennialisták
3. Modernisták
4. Etno-szimbolisták
A PREMODERN NEMZETFOGALOM EREDENDŐ POLIFÓNIÁJA
1. A fogalom természete
2. A közép-európai régió természete
ELŐZETES KERETDEFINÍCIÓ
SZERKEZETI ELEMEK, CSOMÓPONTOK
1. Állami keretek, politikai közösség
2. A nemzet mint politikai és társadalmi kategória
3. A nemzet mint etnikai kategória
4. A nemzeti karakter
5. A nyelv szerepe
6. A történelmi emlékezet, sorsértelmezés és szereptudat
7. Felekezet és nemzet
ÖSSZEFOGLALÁS
BIBLIOGRÁFIA
Bevezetés
A nemzetfogalmak és nemzeti identitások 18. század előtti története korántsem tekinthető tisztázottnak, bár a kérdést már-már áttekinthetetlen tömegű szakirodalom dolgozza fel. A tisztázatlanság egyik legszembetűnőbb jele az egységes terminológia teljes hiánya. Bizonytalan mindenekelőtt a modern nemzet és az azt megelőző formációk megnevezése: Szűcs Jenő a gentilizmus és a nemzetiség kifejezéseket vezette be, Anthony D. Smith az etnikus kategória és etnikus közösség terminusokkal dolgozik, de a palettát tovább szélesíti a premodern nemzet, a kora nemzettudat és a prenacionális tudat megjelölés is. Hasonló gondot okoz nem egy esetben a különböző tartalmú fogalmak, így a nép, etnikum és nemzet, illetőleg a nemzettudat, patriotizmus és nacionalizmus fogalmának következetlen használata. Ugyanilyen zavaró különböző szinten lévő fogalmak összemosása: a proto-nacionalizmus kifejezés például összezavarja a közösségi keretet, illetve az új- és modernkori eszmeáramlatot jelölő fogalmat.
Nem kétséges tehát, hogy szükséges egy, a középkorra és kora újkorra is alkalmazható keretrendszer kialakítása, amelyben elhelyezhetőek a nemzetfogalommal, nemzeti identitással kapcsolatos jelenségek. Dolgozatom avval a céllal készült, hogy a magyar (és részben nemzetközi) szakirodalom reprezentatív részének áttekintése nyomán, a historiográfia klasszikus célkitűzéseinek megfelelően láthatóvá tegye az eddigi kutatások főbb csapásirányait, valamint az általuk felvetett elméleti és módszertani kérdéseket, remélve egyúttal, hogy ennek alapján körvonalazhatóvá válik egy megfelelően komplex és rugalmas, a középkorra és kora újkorra vonatkoztatva is jól használható fogalmi modell.