---

Tartalom

Az Erdélyi Toll első tudományos-népszerűsítő Antológiája (Dr. Brauch Magda)

ANYANYELVÜNK ÉPSÉGÉÉRT
Murádin László
  SZÉPEN MAGYARUL
Málnási Ferenc
  "JÓT S JÓL!" avagy KAZINCZY FERENC ÉS A NYELVÚJÍTÁS
Brauch Magda
  A MAGYAR NYELVET NEM KELL FÉLTENI?
Sántha Attila
  MIÉRT (H)ÉG A TŰZ?
Matekovits Mihály
  DR. BRAUCH MAGDA LAUDÁCIÓJA

SAJTÓ- ÉS IRODALOMTÖRTÉNET
Pomogáts Béla
  AZ ÖNISMERET MŰHELYEI II.
  ERDÉLYI EMLÉKIRATOK
Barabás István
  A SZÉKELY ÚTKERESŐ AZ EGYETEMES MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET RÉSZE
Sípos Erzsébet
  SZÉKELY ÚTKERESŐ SZELLEMI MŰHELY
Málnási Ferenc
  A SZÉKELY ÚTKERESŐ ÉRTÉKEKET MEGŐRZŐ, IGÉNYES SOKOLDALÚSÁGA
Beke Sándor
  A SZÉKELY ÚTKERESŐ LEVELESLÁDÁJA
  "SZÉKELY ÚTKERESŐ SZERKESZTŐSÉGE"

IRODALOM
Csávossy György
  KATONG DALOK
  VIRÁGNÉZŐ
  KÖZEL AZ ŐSZ
  FESLŐ VIRÁG
Jancsik Pál
  NÉGYSOROSOK
  ÚR ÍR
  HIÚ A KÖLTŐ?
  FAGYÖNGY
  SEMMI SEM TÖKÉLETES
  JÓ BOR
  FÁK
  MI VÉGRE?
  A RÓZSA NEVE
 ÚJ TÜKÖR
  HOVÁ RAGADTÁL?
Ráduly János
  BOJTORJÁN
  MEGNYITOM
  A LÉTEM
  TÜKÖRBEN
Csire Gabriella
  KÖZÉPKORI MONDÁK ÉS HISTÓRIÁK
  A CIFRA KÖNTÖSÖK
  A FOGARASI VÁRÚR
  A CSAVAROS ESZŰ CSAVARGA
  A FÜST ÚTJA
  AZ ELRABOLT LEÁNY
Eszteré István
  BARTÓK SZÜLŐHELYE KÖRÜL
Bölöni Domokos
  ÁRÁMZSÁMZSÁM
Böszörményi Zoltán
  MAJORANA IMÁJA
Nagy Irén
  HONVÁGY
  A PIROS KOCKÁS ÁTALVETŐ
Nagy Attila
  HAGYNI HOGY
Mészely József
  VILLANÁSOK A SZERETETRŐL
  A FÉLELEMRŐL
Kinde Annamária
  NARANCSVERS, REGGEL
  ÁLARCOSBÁL UTÁN A RÓZSA
  PULYKANÖVÉNY
Baricz Lajos
  SZÍNES VILÁG
Beke Sándor
  ÍGY KÉPZELLEK EL
  AZÓTA
  A NEGYEDIK GYERTYA
  KARÁCSONY A HARGITÁN
  HA MAJD MEGÖREGSZÜNK
  ***
  ELTÉRÉS
  MEGHATÁROZÁS
  HONVÁGY
  A LABDA
  LOBOGÁS
  HA...
  A GALAMBOK KIREPÜLNEK
  BETŰIK
  BÚJÓCSKA
  MORFONDÍROZÓ
  LUXUSCIKK
  VALLOMÁS...
P. Buzogány Árpád
  AZ ÚT, AMIT MEGJÁRUNK
  ÁLMOS NYÁRI NÓTA
  GYÖNGY AZ ESŐ
  OKTÓBER FAKÓ ÉNEKÉRŐL
  SZÉL CITERÁZOTT
  ŐSZ ELHAGYOTT TORNÁCOKON
  ŐSZI ÉNEKBE MENEKÍTLEK
  MA ESTE MÉG...
  MEDDIG TARTSON A HÓ?
  TÉL VÉGE FELÉ
  ÁTLESVE KERTLYUKON
  BEREI BÉKÜLÉSE
  GÖRBE PITYU SZERENCSÉTLENSÉGE
  SZŐKE KÖD
Főcze Kornélia
  FELISMERÉS
  PARÚZIA
Nagy álmos Ildikó
  EGYÜGYŰ VERS

HIT ÉS ÜZENET
Sebestyén Péter
  AZ ERDÉLYI MAGYAR KERESZTÉNYSÉG EZER ÉVE
Csávossy György
  MIASSZONYUNKHOZ
  JÉZUS SZÍVÉHEZ
  DICSŐSÉGES A FENSÉGBEN
Beke Sándor
  AZ ESTI IMA
  A KISGYERMEK IMÁJA
  LAKHELY
  ISTENNEL
Józsa Attila
  PÜNKÖSD
  ADVENT
  ***
  BELETÖRŐDÉS
Főcze Kornélia
  TEDEUM
Beke Sándor
  GONDOLATOK FENYŐCSEMETÉKRŐL, ÜNNEPEKRŐL, ISTENRŐL

NÉPRAJZ
Ráduly János
  KIBÉDI NÉPI IMÁK, ARCHAIKUS SZÖVEGEK
  BOLYAI-VONATKOZÁSOK NÉPI ELBESZÉLÉSEKBEN

Az antológiában szereplő írások jegyzéke

---

Bevezető

Beke Sándor, a Székelyudvarhelyen kiadott Erdélyi Toll című irodalmi és művelődési folyóirat főszerkesztője szó szerint értelmezi a régi bölcs magyar közmondást: "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!" És jól teszi, sokan követhetnék példáját, mert mai "rohanó" világunkban (elnézést az állandóan ismételt kliséért, de ezúttal ideillik), sajnos, minden bizonytalan, vagy azzá válhat. Arról van szó, hogy a tíz évfolyamot megért folyóirat főszerkesztője máris gondoskodott a kiadvány anyagának antológiákban való megjelentetéséről.

Az általános és a gyermekirodalmi antológiák mellett ("Erdélyi irodalom I. az Erdélyi Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009-2010-es évfolyamaiban, Erdélyi gyermekirodalom I. az Erdélyi Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009-2010-es évfolyamaiban) itt találkozik az olvasó a folyóirat tudományos-népszerűsítő anyagának legjavával. Ez az anyag azzal a céllal látott napvilágot, hogy ami érték, az semmiképpen ne kallódhassék el, azt mindenképpen "át kell menteni" (ami nem jelenti azt, hogy az Antológiába be nem került, de a folyóiratban megjelent írások ne lennének jelentősek és értékesek, de a szerkesztőség elsősorban az erdélyiséget, az Erdélyre vonatkozó anyagot mentette át, hivatkozván a folyóirat címére és profiljára).

Az Erdélyi Toll című folyóirat a tetemes mennyiségű szépirodalmi anyag mellett egyes tudományágak eredményeit is közli népszerűsítő stílusban és formában (hiszen nem szaklapról van szó). Ezt az anyagot - illetve annak tekintélyes részét - foglalja magában az Anyanyelvápolás, sajtó- és irodalomtörténet, irodalom, kritika, hit és néprajz. Az Erdélyi Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009-es és 2010-es évfolyamának tudományos-népszerűsítő antológiát című kiadvány. Itt megjegyzem, hogy a főszerkesztő, Beke Sándor tervbe vette az Erdélyi Toll következő évfolyamaiban szereplő ismeretterjesztő és tudományos- népszerűsítő írások gyűjteményes kötetekben való szerepeltetését is.

A folyóirat egyik legfontosabb célja anyanyelvünk ápolása, így az Antológiába is bekerültek az ilyen jellegű, azaz nyelvművelő írások: Murádin László Szépen magyarul és Brauch Magda A magyar nyelvet nem kell félteni? című írásai a mai magyar nyelvben föllelhető pongyolaságokra, a helytelen nyelvhasználatra hívják fel a figyelmet. Málnási Ferenc Kazinczyra és a nyelvújítás korára emlékezik, Sántha Attila szófejtésre vállalkozott Miért (h)ég a tűz című cikkében.

Gazdag és értékes az antológiai Sajtó- és irodalomtörténet című fejezet. Itt kap helyet Pomogáts Béla Az önismeret műhelyei című nagy tanulmányának az erdélyi emlékiratokról szóló része. A továbbiakban a Székelyudvarhelyen 1990-1999 között megjelent Székely Útkereső című folyóiratot és annak sajtótörténeti feldolgozását méltató tanulmányokat közli a gyűjtemény (a folyóirat főszerkesztője Beke Sándor volt). Barabás István részletes ismertetője után (A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része) Sipos Erzsébet recenziókat közöl a Székely Útkereső tíz évfolyamának anyagát felölelő kötetekről: Beke Sándor - Brauch Magda: Laptörténet és sajtóvisszhang Székely Útkereső Antológia, Becsüld a népet (a lap gyermekirodalmi antológiája), Az élőszó dicsérete (Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain), valamint a külön füzetek formájában is megjelent, 20 kiadványt összegyűjtő Magyar, székely és csángó örökség című Antológia. Ezekhez csatlakozik Málnási Ferencnek a folyóiratot méltató cikke (A Székely Útkereső értékeket megőrző, igényes sokoldalúsága) és Beke Sándornak A Székely Útkereső levelesládája című írása.

Az Irodalom című fejezet - akárcsak az Erdélyi Toll másik két antológiájában - itt is helyet ad a szépirodalomnak. Jancsik Pál, Ráduly János, Eszteró István, Böszörményi Zoltán, Nagy Irén, Nagy Attila, Mészely József, Kinde Annamária, Baricz Lajos néhány darabjának, Beke Sándor költeményeinek, P. Buzogány Árpád verseinek, prózai írásainak, Főcze Kornélia és Nagyálmos Ildikó néhány versének, Bölöni Domokos és Nagy Irén egy-egy elbeszélésének. Csire Gabriella középkori mondákat és históriákat dolgoz fel, szó- és névmagyarázatokkal.

Hit és üzenet címmel külön fejezetet foglalnak el az Antológiában a vallásos tárgyú írások. Ez a rész Sebestyén Péternek erdélyi kereszténység ezer éve című tanulmányával indul. Ehhez csatlakozik Beke Sándor terjedelmesebb könyvismertetője Sebestyén Péter könyvéről (Gondolatok fenyőcsemetékről, ünnepekről, Istenről). Az értékes tanulmányokat Csávossy György, Beke Sándor, Józsa Attila, Főcze Kornélia vallásos tárgyú versei egészítik ki.

A Néprajz című rész kizárólag a jó nevű folklorista, Ráduly János írásait, gyűjtőmunkájának eredményeit tartalmazza. Itt találhatók a Maros megyei Kibéden gyűjtött népi imák archaikus szövegei, melyek a betegségektől való félelem és a kedvező időjárás témái körül forognak. A kutatások másik tárgya Bolyai János emlékére vonatkozik, mivel a nagy tudós élettársa, kibédi Orbán Rozália erről a vidékről származott, s így számos monda, adat, hagyomány maradt fenn e kapcsolatról. Ezeket a szerző tudományos pontossággal és gondossággal gyűjtötte össze. Az Antológiában szereplő tanulmányának címe: Bolyai-vonatkozások népi elbeszélésekben.

A rendkívül értékes tudományos-népszerűsítő Antológiát a szerkesztők igyekeztek olvasmányossá is tenni, így az olvasók haszonnal és érdeklődéssel is forgathatják.

Dr. Brauch Magda

---