---

Tartalom

I. Iskolánk az 1980-as és 1990-es években
  Előszó (Dankó Géza)
  Brenyó Mihály: Iskolánk holnapja és holnaputánja
  A Bányai Júlia Gimnázium történetéből
  Eseménynaptár (összeállította Bajtai Mária)
  Egy évtized az élmezőnyben (Sikereink) (összeállította Bajtai Mária)
  A Bányai Júlia Gimnázium törzsgárdatag tanárai
  Óraadó tanárok a Bányai Júlia Gimnáziumban
  Iskolánk technikai dolgozói
  1980 és 1990 között érettségizett tanulóink
  Tanulóink névsora az 1990/91-es tanévben
  A Bányai Júlia Gimnázium osztályainak mutatói
  Mészáros Lászlóné: Az egészségügyi szakközépiskola működésének rövid története (1972-1986)
  Az egészségügyi szakközépiskola fontosabb adatai 1980-1986 között
  Az egészségügyi szakközépiskolában végzettek pályairányulása 1976-1986
  Híres tanítványaink (szerkesztette Bajtai Mária)
    Bölcs István újságíró (Bóta Gábor riportja)
    Piros Ildikó színész (Borzák Tibor riportja)
  In memoriam... (szerkesztette Bajtai Mária és Beke József)
    Fischer István
    Molnár Simon: Nyerges György

II. Válogatás tanáraink, egykori és mai tanítványaink írásaiból
  Beke József: Bánk bán-glosszárium (tanulmány)
  Dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna: Katona József Bánk bánja a magyarországi színpadokon 1945-1990 között (tanulmány)
  Zala Attila: Himnusz minden időben (verselemzés)
  Felföldi Zoltán: Magyarok és esélyeik a Kárpát-medencében
  Jéga-Szabó Krisztina: A zsidókérdésről
  Simon Tamás, Homoki Péter, Kemenczei Margit, Buda Ádám, Pálfi Edit, Kiss Erika, Kalmár Koppány, Kátai Ildikó versei (válogatás az 1982 és 1990 között megjelent "Irka" című diákújságban közölt alkotásokból és egyéb versek)
  Kőtörő Adrienn: A hóvirág (novella)
  Nagy Emese: Entre chien et loup - A klasszikus félhomály, ahogy a francia mondja

Kiadványunk szerzői
Köszönet

III. Fényképek

---

Előszó

A Bányai Júlia Gimnázium újabb évkönyvét veheti kézbe az olvasó. Olyan iskola kér figyelmet benne, amely nem tekinthet vissza több évszázados múltra, de nem tartozik a fiatal intézmények közé sem. Volt ereje ahhoz, hogy az idők folyamán többször is megújuljon. Előzményeit mintegy másfél évszázadnyi távolságban találjuk, abban az időben, amikor a középfokú oktatás lehetőségei megnőttek városunkban - lányok számára is. Koedukált intézménnyé századunk derekán alakult át. Arculata, jellege a 60-as évek elején vált a maihoz hasonlóvá. Nevét is ekkortájt kapta Bányai Júliáról, aki egyike volt az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek.

A mottóul választott latin mondat - amely minden nép közmondáskincsében megtalálható - évkönyvünk összeállításának alapelveként is szolgálhat. A közelmúlt és a jelen találkozik benne. Olykor számadatok, tények, máskor emlékezések vagy jövőbe néző tervek jelzik, mennyire fontos vállalnunk a múltat. Ugyanakkor telítődünk a jelen gondjaival, erőt adó örömeivel, és közben tekintetünk a jövőt kutatja. Minél nagyobb sugarú körben szeretnénk bemutatni, milyen értékekkel kívánjuk gazdagítani diákjainkat, hogyan sáfárkodnak ők ezekkel a javakkal.

Az érett gyümölcsöt leszedik vagy lehull a fáról. Az alma mater elbocsátja végzett növendékeit a világba, de figyelemmel kíséri sorsukat, és szeretettel várja őket vissza.

Milyen cél érdekében jelenik meg az évkönyv? Nagyobb rangot ad-e az iskolának ez a sajátos önarckép?

Valamikor hagyomány volt, hogy a középiskolák évenként beszámoltak eredményeikről, tevékenységükről, kapcsolataikról. Az utóbbi években újra láthatjuk ennek tanújeleit, bár a rendszeres megjelenés nem vált általánossá. Talán ezért is nagyobb a jelentősége egy-egy alkalmi kiadású könyvnek. A közvélemény bizonyára kedvezően fogadja, ha egy iskola ilyen módon lép a nyilvánosság elé, de nem sorolhatja ezt az adott munkahely igazi értékmérői közé.

Az ember időnként szembenéz tükörbeli arcmásával. Vonásait fürkészi, vajon megfelel-e a vártnak. Örül, ha jól vizsgázik a kép, és elszomorodik, ha csalódnia kell a látványban.

Valami hasonló történik akkor is, ha egy iskola pedagógusai és tanulói elhatározzák, megszerkesztenek és kiadnak egy évkönyvet. Egyrészt azért, hogy jobban megismerjék önmagukat, másrészt azért, hogy az érdeklődő közönség is pontosabb képet kapjon az intézményről.

A Bányai Júlia Gimnázium számot vet önmagával és számít a közvélemény figyelmére. Terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhatunk arra, hogy teljes képet, átfogó összegzést nyújtsunk A különböző írások fényképek illusztrációk mégis megkísérlik hogy a fontosabbnak tekintett részletek sokféleségével bőséges anyagot tárjanak az olvasó elé.

Az első rész a közelmúltra is utal. Tények események reflektorfényébe vonja az elmúlt egy-két évtizedet. Itt olvashatunk a gimnázium megújulásának tervéről. Ezt nekrológok követik méltatva örökre eltávozott, de emlékeinkben ma is élő egykori kollégáinkat.

Egy kis antológia kínál változatos olvasnivalót a következő részben - tanáraink valamint jelenlegi és volt tanulóink tollából. Színes összeállítást kapunk arról, hogy milyen témák gondolatok foglalkoztatják íróikat.

Fényképek zárják a sort, de nem feledkezhetünk meg a helyenként megjelenő illusztrációkról sem, amelyek méltó keretbe foglalják könyvünk egészét.

Reményeink szerint teljesebbé és pontosabbá tesszük a rólunk kialakult képet - megköszönve az érdeklődő figyelmet és a kiadáshoz nyújtott segítséget. Jólesett az, hogy alkotó szerepet vállalt néhány olyan egykori diákunk is, akik őrzik a régi Bányai emlékét.

Bízunk abban, hogy lesznek olvasóink, akik segítő kezet nyújtanak tanulóink becsületes emberré nevelésének nem könnyű munkájához.

DANKÓ GÉZA

---