Beke Sándor
Könyvterjesztés Erdélyben
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
KÖNYVVILÁGRA HANGOLÓ (Beke Sándor)
KÖNYVJELZŐ avagy Az elismerés arany fényű koronája erdélyi magyar könyvműhelyeknek és a Romániai Magyar Könyves Céhnek Marosvásárhelyen, a magyar könyv erdélyi fővárosában (Beke Sándor)
A BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI
A BESZÉLGETÉS TÁRGYA
A LAPTERJESZTÉSTŐL A KÖNYVTERJESZTÉSIG
"A KIS ÉS GYAKORLATIAS TANANYAG"
A lapterjesztéstől a könyvterjesztésig - lépésről lépésre, részletesen
Az első Székely Útkereső-szám szedése és nyomtatása
A Székely Útkereső Kiadványok első kötete
A lapterjesztés körüli gondok
Emlékek a lapterjesztés idejéből
Pillanatképek a Székely Útkereső magánterjesztőinek a munkájáról
VILÁGHÁLÓ ÉS "FIZIKAI" (KÖNYV)TERJESZTÉS
Erdélyi Toll - a negyedévente megjelenő folyóirat, mint szellemi ünnep
A széthúzás és szerzőfuttatás módszereit alkalmazó média jelentősége a romániai magyar irodalom alakításában
A TULAJDONKÉPPENI KÖNYVTERJESZTÉSRŐL
A könyvesboltokban történő könyvterjesztésről
Bolti forgalmazás = biztos megmaradás?
A könyvterjesztő kiadót és terméket futtató szerepköre
A legrövidebb útról - az olvasó felé
BESZÉLGETÉS
I. "A könyv reményt, esélyt ad, örömet szerez, eleven életre szólít"
II. Marosvásárhely - a magyar könyv fővárosa Erdélyben
III. "A jó könyvhöz kell egy jó szerző, jó téma, jó kézirat, szakszerű szöveggondozás, szerkesztés"
IV. "A magyarság, mint 'olvasó nép'" avagy "Most nagy a kihívás: újra és újra meg kell szólítani az olvasót!"
V. "Erdélyben az identitás- és sorskérdések még mindig érdeklik az olvasót"
VI. "A haszonlesés, a gyors pénzszerzés visszataszító, elriasztja a vásárlót"
VII. "A legnagyobb válság a fejekben van" s "Csak azt reklámozzák, ami valamilyen szempontból érdekükhöz fűződik"
VIII. "Erdélyi könyvkultúránk Európa szintű"
IX. "Ki lehet hivatásos könyvkereskedő?"
X. Kevés az antikvárium, de vajon van-e valódi igény rá?
XI. "...Ezért hallgatnak el szándékosan szerzőket, kiadványokat erdélyi magyar dzsungelünkben" avagy "Amit nagyon szidnak, arra is érdemes odafigyelni... és amit nyálasan dicsérnek, annak jobb békét hagyni"
XII. "Minden magyar könyv egy ünnep"
XIII. "A magyarországi könyvek nemcsak a finanszírozói igényekre ráfelelő könyvek, hanem olvasói igényeket is szolgálnak", de "A magyarországi és hazai könyvdömping megtalálta az egyensúlyát"
XIV. "Mi magyarok közös gondolkodást és közös cselekvési programot dolgozzunk ki"
IRODALOM
BEKE SÁNDOR ÉLETRAJZI ADATAI
Bevezető
Mátyás király idejében már virágzott a könyvkereskedelem és mint tudjuk, Nagyszeben volt az első olyan erdélyi város, mely az 1500-as évek elején könyvkereskedőként is jeleskedett. Ezután Kolozsvár és Brassó akkori értelmiségi rétege örülhetett a főleg külföldről behozott könyveknek. 1550 után Heltai Gáspár felesége és Komlós Aladár volt a kor legismertebb könyvterjesztője.
Az ellenreformáció idején a protestáns könyvkiadás hanyatlik, ami e szakma visszaszorítását hozza, olyannyira, hogy maga a könyvterjesztés nem szűnik meg, de egyre inkább a katolikus egyházon belülivé válik.
Erdélyben 1918 előtt bizományi rendszerben, illetőleg előfizetés útján terjesztettek könyvet. 1918 után egy-egy ismert kiadó szerzőgárdája előzetesen szervezett olvasókat műveik megjelentetésére, a könyvesboltok pedig nyomtatott címjegyzéken ismertetik az új könyvcímeket kiadványaik népszerűsítésére. Később számos mű ex librises "tálalásban" jelent meg, egyes kiadók pedig az iskolás gyermekolvasókat megcélozva olyan anyagi bevételekre tettek szert, melyek az újabb kiadványok nyomdai költségét is fedezték. A két világháború között népkönyvtárhálózatot is szerveztek. A korabeli ismert erdélyi folyóiratok könyveket adtak ki, sorozatokat indítottak el és könyvforgalmazással is foglalkoztak. A könyvterjesztést rangos irodalmi műhelyek íróolvasó találkozói is segítették.
A II. világháború idején és után jött divatba a könyvnapok szervezése: könyvsátrakban dedikálták eladott műveiket a szerzők. 1948 után életre kel a szövetkezeti könyvterjesztő hálózat. Az 1970-es évektől több kiadó szervezett könyvnapokat, ahol a szerkesztőségek lehetőséget adtak az író-olvasó találkozókra, ez a lehetőség a '80-as évektől felsőbb, politikai irányításra szűk körű "országos könyvnapokká" korlátozódott. Az 1960-as évek végén létesül a Tőzsér József által alapított és hosszú évekig működtetett "Könyvet postán" szolgálat.
1990-től másfajta könyvterjesztésről beszélhetünk. A politikai-társadalmi-gazdasági változások lehetővé tették a könyvterjesztés magánszférájának a kialakítását is. Ez azt jelentette, hogy a monopol helyzetű, de egyre inkább hanyatló állami könyvforgalmazás mellett, majd ezeknek megszűnése után, Erdély legkisebb, s legeldugottabb településein is létrejöhettek a magánterjesztők vállalkozásai. Tulajdonképpen az első magánkönyvkereskedők vállalkozásainak beindulása az erdélyi lapok, folyóiratok, könyvek első megjelenésének idejére tehető. Az újonnan létrejött szerkesztőségek saját maguk terjesztették kiadványaikat a különböző terjesztési stratégiák révén megszervezett vagy spontánul kialakult útvonalakon.
A kis haszonért a lap- és könyvterjesztésben még alig jártas különböző kereskedelmi egységek is bekapcsolódtak a különböző kiadványok terjesztésébe, majd ezekkel párhuzamosan a régi és nagy tapasztalattal rendelkező, már magánkézbe került könyvesboltok vállalkozói mellett e munkában már felsorakoztak a jó pénzszerzési lehetőséget látó új és élelmes lap- és könyvterjesztők, akik vagy helyiségeket béreltek e célra, vagy járműveikkel keresték fel a "népesebb" vásárlóerőt: az iskolásokat, vállalati dolgozókat, vagy mindazokat az ünnep- és zarándokhelyeket, ahol nagy tömegnek kínálhatták nyomtatott portékáikat.
Az erdélyi 1990 utáni könyvterjesztés időszakában a 2000. év mérföldkő: kétfelé osztja a lap-, de főleg a könyvterjesztés történetét. Az előbbi, a virágzó, a 2000. előttire, melynek idejét az új szellemi táplálékra szomjúhozó olvasó vásárló fémjelzett, a másodikat a harmadik évezred küszöbétől napjainkig, e könyv megjelenéséig számíthatjuk. Ennek - vásárlói szempontból - nehéz időszakát a sokoldalú és fejlett technikával gyarapított és ennek létezésével felgyorsított világ tette befolyásolhatóvá.
A beszélgetést megelőző "kis és gyakorlatias tananyag", A lapterjesztéstől a könyvterjesztésig című fejezet ugyan példaértékűen kitér az 1990-től 2000-ig terjedő lap- és könyvterjesztés időszakára, a beszélgetőkönyvünkben olvasható válaszok inkább a 2000. év utáni erdélyi könyvterjesztés valóságát vetítik elénk.
A könyv valósághű feltérképezése a harmadik évezred eleji erdélyi könyvszakma és könyvterjesztés szép, de nehézségekkel járó életének.
Beke Sándor