---

Tartalom

Babits Mihály: Esti kérdés

ÚT
Kelevéz Ágnes: Teremtő múltfeldolgozás. Bergson időszemléletének hatása az Esti kérdésben
Bókay Antal: Babits korai poétikája és az Esti kérdés
Szitár Katalin: A költészet mint "esti kérdés"
Végh Balázs Béla: Kérdések ideje: este
Dávidházi Péter: Az Esti kérdés és a Jónás könyve

VERS
Faragó Kornélia: A kérdés végtelenje. Babits Mihály: Esti kérdés
Bokányi Péter: Egy "véghangulatos" vers: az Esti kérdés
Odorics Ferenc: "[M]iért a multak?" Az archaikus hagyomány leplei az Esti kérdésben
Horváth Kornélia: Versnyelv és emlékezet. Babits Mihály: Esti kérdés
Palatinus Levente Dávid: A (félre)olvasás mint az autopoézis lehetősége
Kovács Ágnes: Biblia-allúziók és a filozófiai-bölcseleti hagyomány az Esti kérdésben
Pap Kinga: A magvető válasza
Láng Gusztáv: Nap és felhők a képzelt égen
Nyilasy Balázs: Az Esti kérdés és az ontologikus-filozofikus költő

MÁSOK
Dobos Elvira: Lét és idő az Esti kérdésben
Nagy J. Endre: Babits, a szentimentális objektív
Koncsos Kinga: Babits, Nemes Nagy - egy lírai rokonság elemei. Exkurzus, gondolatkísérlet...
Tóth Franciska: "...domb oldalán, ebeddel..." Egy lehetséges esztergomi olvasat és háttere
Bodor Béla: Ki beszél, kiről és kinek? A narrátor gesztusnyelve és testsémája az Esti kérdés ikonográfiájában
Fűzfa Balázs: A Nádas tavon és az Esti kérdés
Mekis D. János: Babits mássalhangzói. Konszonancia és vokalitás az Esti kérdésben
Reuven Tsur: Babits Mihály: Esti kérdés. A költészet és a versmondás
Sz. Tóth Gyula: A franciák és Babits az Esti kérdés kapcsán
Gulyás Gabriella: Babits Mihály Esti kérdés című versének angol fordításai
Antonio Donato Sciacovelli: Kozmikus találkozások. Babits és Leopardi. Az Esti kérdés fordítási kísérletéről
Eliisa Pitkäsalo: Kysymys ehtoolla. Az Esti kérdés finn fordításáról és Eino Leino Nocturne című versével való párhuzamairól
Horváth Géza: Gondolatok Babits Mihály Esti kérdés című költeményének német fordításairól

KÉSŐBB
Hernádi Mária: Egy párbeszéd rétegei. Babits Mihály: Esti kérdés - Nemes Nagy Ágnes: Paradicsomkert
Bodor Béla: Babits Mihály-Palimpszeszt
Lackfi János: Nyelvi kérdés. Babits Mihály nyomán
Beck Zoltán (30Y együttes): off-babits

ÉS
Fenyő D. György: Ötletek és gondolatok az Esti kérdés tanításához
Boldog Zoltán: Az Esti kérdés könnyedségének nehézségei. A vers tanításának néhány problémája az irodalomórákon
Kubinger-Pillmann Judit: Az előzetes tudás szerepe az Esti kérdés tanításában
Korda Eszter: Életmű tanítása néhány vers alapján. Vitaindító
Gordon Győri János: Mit tud nekünk mondani a költő magyarórán? Babits és más költők versmondása
Sz. Tóth Gyula: Vendégségben Babitsnál
Bókay Antal: Utószó
A 12 legszebb magyar vers
A 12 legjobb mondat

---

Összefoglalás

A rendezvény- és könyvsorozat célja az volt, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalmi kánon 12 remekművének újraértésére és újraértelmezésére. A versek közismert és kedvelt költemények, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai, melyek nemegyszer a tudományos gondolkodást is megtermékenyítették az elmúlt évtizedekben.

A konferenciák (és az előadások anyagából készülő tanulmánykötetek megjelenésének) sorrendje az alábbi volt:

1. Szeptember végén (Koltó-Nagybánya) - 2007. ősz
2. Apokrif (Szombathely-Bozsok-Velem) - 2008. tavasz
3. Szondi két apródja (Szécsény-Drégelypalánk) - 2008. ősz
4. Esti kérdés (Esztergom) - 2009. tavasz
5. Levél a hitveshez (Abda-Pannonhalma) - 2009. ősz
6. Hajnali részegség (Szabadka-Újvidék) - 2010. tavasz
7. Ki viszi át a Szerelmet (Veszprém-Ajka-Iszkáz) - 2010. ősz
8. Kocsi-út az éjszakában (Nagykároly - Érmindszent-Nagyvárad) - 2011. tavasz
9. A közelítő tél (Szombathely-Celldömölk-Egyházashetye) - 2011. ősz
10. A vén cigány (Székesfehérvár-Kápolnásnyék) - 2012. tavasz
11. Eszmélet (Balatonalmádi-Balatonszárszó) - 2012. ősz
12. Valse triste (Szombathely-Celldömölk-Csönge) - 2013. tavasz
+ 1. Szeptember végén (Koltó-Nagykároly-Nagybánya - csak Nagy Versmondás és számvetés) - 2013. ősz

A konferenciák, illetve a tanulmánykötetek módszertani újdonságai:

1. Társrendezvényként Jordán Tamás színművész vezényletével több száz fős versmondásokat szerveztünk, melyekről az m1 televízió 20-30 perces filmeket készített.

2. Alkalmanként nemcsak az adott költő életművének szakkutatói ismertették legújabb eredményeiket, hanem olyan, a szóban forgó verssel egyébként nem foglalkozó irodalmárok is, akik a 12 konferencia mindegyikén - vagy majdnem mindegyikén - kifejtették álláspontjukat.

3. A tudomány képviselői mellett aktív résztvevőként jelentek meg a középiskolai tanárok, akik előadásokon, pódiumbeszélgetéseken, vitákon osztották meg nézeteiket a versek tanításáról, illetve tankönyvi kanonizációjáról. Lehetőleg mindig meghívtunk előadóként szépírót is.

4. Rendezvényeink utolsó napján olyan beszélgetéseket szerveztünk, melyeken a tudósok és a tanárok, tankönyvszerzők mellett diákok, egyetemi hallgatók is elmondják véleményüket, gondolataikat a szóban forgó költeményről.

5. Célunk volt, hogy a tudomány és a közoktatás számára a legkorszerűbb kutatási eredményeket foglalhassuk össze, és jelentethessük meg néhány év leforgása alatt - a helyszínek biztosította élményközpontúság szempontjával kiegészítve - "a 12 legszebb magyar vers"-ről.

6. Az egyes tanulmányköteteket mindig a következő konferencián mutattuk be.

Szombathely, 2013. szeptember 23.

Forrás: A sorozat zárókötete.

---