---

Tartalom

Előszó
Az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok létrejötte
  Összevont mutatók
    Az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok megalakítása
Az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok vezetésének változása 1972-től
A MH 150. Közlekedési Műszaki Dandár megalakulása és szervezetének változásai
  A dandárparancsnokság vezetése
  Az MN 150. Közlekedési Műszaki Dandárparancsnokság alárendeltjei
    Magyar Néphadsereg 151. közúti műszaki zászlóalj, 1964-1984
    Magyar Néphadsereg 152. közúti műszaki zászlóalj, 1965-1991
    Magyar Néphadsereg 153. vasúti műszaki zászlóalj, 1964-1984
    Magyar Néphadsereg 154. közúti műszaki zászlóalj, 1966-1974
    Magyar Honvédség 155. vasúti műszaki zászlóalj, 1964-1991
    Magyar Néphadsereg 156. vasúti műszaki zászlóalj, 1966-1984
    Magyar Honvédség 156. vasúti műszaki zászlóalj, 1989-1991
    Magyar Néphadsereg 157. önálló vonalépítő század, 1964-1966
    Magyar Néphadsereg 157. vonalépítő zászlóalj, 1966-1989
    Magyar Néphadsereg 158. vasúti műszaki zászlóalj, 1969-1972
    Magyar Honvédség 164. általános műszaki zászlóalj, 1984-1990
    Magyar Néphadsereg 166. általános műszaki zászlóalj, 1966-1989
    Magyar Néphadsereg 161. általános műszaki zászlóalj, 1989-1990
    Magyar Honvédség 162. általános műszaki zászlóalj, 1989-1991
    Magyar Honvédség 167. általános műszaki zászlóalj, 1989-1991
Az MN 160. Általános Műszaki Dandár megalakulása és szervezetének változásai
  A dandárparancsnokság vezetése
  A dandár bérbevétele és számított termelési értéke (1964-1988)
  Az MN 160. Általános Műszaki Dandárparancsnokság alárendeltjei
    Magyar Néphadsereg 161. általános műszaki zászlóalj, 1964-1989
    Magyar Néphadsereg 162. általános műszaki zászlóalj, 1965-1989
    Magyar Néphadsereg 163. általános műszaki zászlóalj, 1964-1984
    Magyar Néphadsereg 164. általános műszaki zászlóalj, 1965-1984
    Magyar Néphadsereg 165. általános műszaki zászlóalj, 1965-1972
    Magyar Néphadsereg 166. általános műszaki zászlóalj, 1966-1984
    Magyar Honvédség 167. általános műszaki zászlóalj, 1966-1989
    Magyar Néphadsereg 151. közúti műszaki zászlóalj, 1984-1989
    Magyar Néphadsereg 156. vasúti műszaki zászlóalj, 1984-1989
A magasabb egységek személyi állományának legfontosabb jellemzői, ellátása
  A személyi állomány legfontosabb jellemzői
  Az ellátások rendje
    Pénzügyi ellátás
    Ruházati ellátás
    Vegyivédelmi eszközökkel való ellátás
    Élelmezési ellátás
    Fegyverzeti ellátás
    Egészségügyi ellátás
    Elhelyezési ellátás
  Harckészültségi és mozgósítási feladatok
    1964-1972: a megalakulástól az MN Hátországvédelmi Parancsnokság létrehozásáig
Az építő katonák keze munkáját is őrzik
Mellékletek
  1. számú melléklet
  2. számú melléklet
  3. számú melléklet
  4. számú melléklet
  5. számú melléklet
  6. számú melléklet
  7. számú melléklet
  8. számú melléklet
  9. számú melléklet
  10. számú melléklet
  11. számú melléklet
  12. számú melléklet
  13. számú melléklet
  14. számú melléklet
  15. számú melléklet
  16. számú melléklet
  17. számú melléklet
  18. számú melléklet
  19. számú melléklet
  20. számú melléklet
  21. számú melléklet
  22. számú melléklet
  23. számú melléklet
  24. számú melléklet
  25. számú melléklet
  26. számú melléklet

Forrásanyagok jegyzéke
Alkalmazott katonai rövidítések
Tartalom

---

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Ez a könyv az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok létrejöttét, a közlekedési műszaki és az általános műszaki dandárparancsnokság, valamint alárendeltjeik történetét mutatja be a megalakulástól a felszámolásig, a történések időrendjében.

A történet bemutatása során az adatpontosságra és a tárgyi hűségre törekedtem. Írásom bemutatja a Magyar Néphadsereg 160. Általános Műszaki Dandárparancsnokság, valamint a Magyar Honvédség 150. Közlekedési Műszaki Dandárparancsnokság és alárendeltjeik békeszervezetének a megalakulását, szervezeteik feladatorientált változásait, a katonai szervezetek vezetését, valamint a gyakorlati szakkiképzésben (gazdasági építőmunkában) végzett igen jelentős tevékenységük történetét, felvillantja mozgósítási (háborús) feladataikat.

A két magasabbegység élete és tevékenysége sok területen megegyezett, hiszen azonos volt a kiképzési rendszerük, azonos parancsok és utasítások szabályozták mindennapi életüket, azonosak voltak örömeik és sokszor a gondjaik is.

Meggyőződésem, hogy az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok helytálltak a katonai és a gyakorlati szakkiképzési feladataik teljesítésében, amely során az évről évre egymást követő fiatalok ezrei gazdagodtak olyan tulajdonságokkal, amelyeket csak a rendszeres, szervezetten végzett munka adhatott.

Természetesen az út nem csak diadalmenet volt. A tiszti, tiszthelyettesi állomány egy részének nem kellő felkészültsége, hullámzó szintvonalú követelménytámasztása, nem egy esetben a példamutatás hiánya, a sorállomány nem elhanyagolható részének iskolázatlansága, szakképzetlensége, a fegyelemhez és a közösséghez való viszonya, szociális helyzete komoly buktatókat rejtett és sokszor okozott is.

Az irányítás, a feszes és következetes követelménytámasztás, a felügyelet és az ellenőrzés jelentős erőfeszítéseket követelt a magasabbegységek és az alárendelt zászlóaljak parancsnoksága, valamint törzseik beosztottaitól, az alegységek szakasz- és századparancsnoki állományától egyaránt. Ezek az erőfeszítések - amelyek gyakran nem fértek bele a napi munkaidőbe - biztosították az eredményes tevékenységhez nélkülözhetetlen megfelelő fegyelmi helyzetet.

A személyes tapasztalatok és a négyéves kutatómunkán alapuló írásom fontos célja, hogy az új kiképzési rendszerű csapatok ne kerüljenek a felejtés homályába.

Tisztelettel ajánlom írásomat bajtársaim, az érdeklődők és az utókor figyelmébe.

Dunaújváros, 2017. június 30-án.
Csécs István nyugállományú alezredes

---