---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. RÉSZ. LEVÉLTÁRI EGYSÉGEK TARTALMI KIVONATAI
A Debreceni Magyar Királyi VI. Honvéd Hadtestparancsnokság iratai. Ungvár. 1938-1939. F-1206
A Magyar Királyi Ungvári Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1938-1939. F-254
A Kassai Magyar Királyi VIII. Honvéd Hadtestparancsnokság
Kémelhárító Osztálya Ungvári Kirendeltségének iratai. 1938-1944. F-92
A Magyar Királyi Huszti Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1939. F-1213
A Magyar Királyi Rahói Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1939. F.-1215
A Magyar Királyi Rahói Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1939. F-1004
A Magyar Királyi Perecsenyi Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1939. F-1114
A Magyar Királyi Técsői Járási Katonai Parancsnokság iratai. 1939. F-1005

II. RÉSZ. IRATOK
1. 1938. november 15. Ungvár. Memorandum az ungvári héber iskolahálózat keletkezésének történetéről és hivatásáról
2. 1938. november 16. Csap. Utasítás a cseh hatóságok által állított emlékművek megóvásáról
3. 1938. november 17. Csap. Utasítás a levente mintaszázadok kárpátaljai bevonulásával kapcsolatosan
4. 1938. november 24. Nagygejőc. Jelentés magyarok kiutasításáról a cseh megszállás alatt álló területekről
5. 1938. december 2. Ungvár. Jegyzőkönyv Kocsányi Albert radvánci lakos domonyai útjáról
6. 1938. december 7. Ungvár. Jelentés a cseh- és szlovák telepesek létszámáról.
7. 1938. december 21. Ungvár. Jegyzőkönyv a járási hivatal berendezésének kiürítéséről a cseh hatóságok által
8. 1939. március 16. Técső. A técsői lakosság politikai magatartásáról
9. 1939. március 27. Ungvár. Jelentés a Homonna és Mezőlaborc környéki katonai helyzetről, a szlovák csapatok állomáshelyeiről, újságszerkesztők támogatásairól a csehszlovák időben Kárpátalján
10. 1939. március 28. Ungvár. Jelentés a szlovák-magyar határ környéki katonai és politikai állapotokról
11. 1939. április 2. Huszt. Jelentés az ukrán Szics gárdisták és a huszti német konzulátus viszonyáról
12. 1939. április 5. Rahó. A rahói járási katonai parancsnok parancsa a nemzetőrségi alakulatok megszüntetéséről
13. 1939. április 11. Ungvár. Jelentés a szegény lakosság munkával való ellátásáról
14. 1939. április 15. Ungvár. Jelentés Kárpátalja politikusairól, újságszerkesztőiről, azok múltjáról és kapcsolatairól
15. 1939. április 18. Ungvár. Jelentés a ruszin politikai helyzetről Kárpátalja teljes visszafoglalása után
16. 1939. április 30. Nagybocskó. Jelentés Kulinyák Márton személyéről és segélyezéséről nemzetőri szolgálataiért
17. 1939. május 20. Ungvár. Jelentés a zsidók titkos szervezkedéséről
18. 1939. május 26. Felsőapsa. Jelentés Tkács Demeter személyéről
19. 1939. június 2. Huszt. Meghívó a Huszton megrendezendő ezrednapra
20. 1939. június 2. Bustyaháza. Jelentés Tivadar Sándor személyéről
21. 1939. június 5. Terebesfejérpatak. Jegyzői jelentés a Németországba való kivándorlásról
23. 1939. június 8. Bustyaháza. Jelentés Cebró Tamás politikai tevékenységéről
24. 1939. június 23. Ungvár. Novákovits tábornok parancsa a zsidó tanulók szombati iskoláztatásának rendjéről
25. 1939. november 1. Ungvár. Jelentés a szovjetbarát propagandáról Kárpátalján
26. 1941. február 19. Ungvár. Csapat helyzetjelentés a Magyar királyi 24. honvéd gyalogezredtől
27. 1941. február 19. Ungvár. Jelentés az ungvári repülőgép helyőrség szervezéséről és katonai tevékenységéről
28. 1941. február 20. Ungvár. Nemzetvédelmi jelentés a ruszin-zsidó katonaság és helyi lakosság politikai magatartásáról
29. 1941. március 11. Ungvár. Jelentés a Kárpátalján uralkodó politikai-kulturális helyzetről és a pártvezérekről
30. 1941. április 4. Rahó. Jelentés a helyi lakosság hangulatáról, az egyenlőtlen fizetések az ügyintézés lassúságának kivizsgálásáról, a ruszin lakosság megnyeréséről
31. 1941. április 16. Munkács. Jelentés az Oroszországba irányuló szökések szervezéséről
32. 1941. április 19. Perecseny. Jelentés a ruszinság politikai-katonai megbízhatóságáról
33. 1941. június 5. Munkács. Jelentés Grünberg Sáje, volt volóci fűrészüzem-tulajdonos elleni vizsgálatról
34. 1941. június 16. Szkotárszka. Zsidó munkaszázad ellenőrzése
35. 1941. június 20. Ungvár. Jelentés a Kőrösmezőn állomásozó munkaszolgálatosok tagjainak szökéseiről Oroszországba
36. 1941. június 23. Munkács. Jelentés a zsidók Galíciába való visszatoloncolásának lehetőségéről
37. 1941. június 30. Munkács. Jelentés a magyar katonaság megbízhatóságáról az orosz fronton
38. 1941. augusztus 28. Munkács. Jelentés a borszucsinai ukrán propagandáról
39. 1941. november 3. Munkács. Jelentés a kommunista és pánszláv ellenpropaganda szervezéséről
40. 1942. augusztus 12. Ungvár. Összefoglaló jelentés a hegyi alakulatatok hangulatáról, katonai visszaélésekről, a zsidó munkaszolgálatosok helyzetéről, kulturális és sajtó ügyekről, stb.

A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
HELYSÉG- ÉS SZEMÉLYNÉVMUTATÓ

---

Előszó

Kárpátalja történetének katonai forrásai kevésbé kutatottak. Különösen igaz ez a második világháború előestéjére vonatkozóan. Nem véletlenül alakult így, mivel a második világégés után vidékünk a szovjet állam kötelékébe került, amely csak politikailag kívánatos kutatásokat tett lehetővé, korlátozva a levéltárak hozzáférhetőségét. Az ötvenes években a Kárpátaljai Állami Levéltár (KÁL) beregszászi részlegén létrehoztak egy titkos osztályt (szekretnaja csaszty) a csehszlovák (1919-1938) és az utána következő magyar időszak (1938-1944) politikai, katonai és személyi irataiból. A KÁL ezen (I.) osztályán csak a belügyi szervek külön engedélyével kutathattak az arra érdemesnek talált kutatók. Az anyagok külön kezelése a levéltáron belül is elszigeteltté tették a katonai iratokat. Ebben a kötetben mind a nyolc katonai fond leírását elvégeztük, amelyek a magyar királyi Honvédség kárpátaljai alakulatainak, járási és városparancsnokságainak tevékenységéről számolnak be. Ezeket a dokumentumokat valamilyen okból a visszavonuló magyar front hátrahagyta, a többit az adott katonai adminisztráció a menekülés során magával vihette. Ezt látszik igazolni a Hadtörténeti Levéltár katonai iratanyagának egy része; a fondjegyzék szerint valószínű, hogy az iratok Kárpátaljáról elmenekített részét ott őrzik.

A levéltári anyagok csoportosításában egy parancsnokságot illetően kettősséget észlelhetünk, mivel az 1215. és az 1004. fond ugyanazon Rahói Járási Katonai Parancsnokság iratait tartalmazza. Valószínűleg az első iratrendezés idején nem volt egyben az egész anyag, később pedig, amikor előkerült, nem egyesítették, hanem egyszerűen egy új fondszámmal látták el. Így a szóban forgó iratgyűjteményeket azonosnak tekinthetjük. Megjegyzendő még, hogy a 254. fond 1. opiszában hiányzik a 47. levéltári egység (od.zb.).

A kötet második részében a leírt iratgyűjtemények (fondok) állományából emeltünk ki 40 iratot. Ezekkel az iratokkal a gyűjtemény jellegére és egyben értékére szeretnénk rámutatni. A Kárpátaljával kapcsolatos katonai, politikai, nemzetiségi és vallási viszonyok feltárása, amelyek az 1938-39. évi események eredményeképp alakultak ki vidékünkön, ma is érdeklődésre tarthatnak számot. Az itt működő katonai parancsnokságok iratanyagai tartalmazzák a környékbeli csapattestek és parancsnokságok levelezéseit, amelyekben minden jelentős katonai mozgást és parancsot rögzítettek. Továbbá a határ menti kémelhárítással foglalkozó jelentések a magyar állami érdekek szempontjából olyan, számunkra kevésbé ismert, politikai beszámolókat tartalmaznak, melyek ez idáig kimaradtak a kárpátaljai történetírásból. Itt ismerkedhetünk meg a kárpátaljai hegyvidéken uralkodó állapotokról, a folyamatban lévő katonai-politikai problémákról és egyidejűleg azokról az előrejelzésekről, valamint lehetséges problémamegoldási változatokról, melyeket a kémelhárítás javasolt. A kötet hátoldalán illusztrációként közöljük a katonai parancsnokságok pecsétjeit.

Végül itt szeretnék köszönetet mondani Illésfalvi Péter hadtörténésznek, az általam felkért lektornak, aki tanácsaival és pontosításaival önzetlenül hozzájárult a Kárpátalján őrzött katonai iratok közkinccsé tételéhez.

Beregszász, 2015
A Szerző

---