Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Deák Mária

Kötöny vére

TARTALOM, AJÁNLÁS


Tartalom


Ajánlás

I. KÖTÖNY VÉRE
Kunságom
Csak szeretni!
Ékszerdoboz
Gyökerek
Haragos a kun asszony
Kötöny vére
Róna, miért hívod a lelkem?
Az asszony helye
Falvédőre
Édesanyám csókja
Anyám keze
Tökfaragás
A góré

II. MEGTISZTULÁS
Síron túli búcsúszó
Húsvét
Megtisztulás
Várok
Áldás
Tudd, hogy Jézus él
Imádkozzatok!
Nyisd ki ma lelked templomát!
Nincs már időm
Elsírt könnyeim
Üres álmok
Jelek
Tépett jázmin

III. ÉLJEN AZ ÉLET!
Őszi capriccio
Az első "nokedlim"
Éljen az élet
Mediterrán nyár
Nászút Rodoszon
Hór-völgyi ringató
A Bükk csupa titok
A vízfátyol hangja
Nyárnak illata
Báj
Tavasz a Gerecsében
Tavaszi reggel
Pilisi virágok
Él a bérc

A szerző
Impresszum



Ajánlás

Deák Mária verseskötete egy kör alakban egymásba visszatérő motívumokkal, történésekkel és azok szereplőivel készült koszorú, melynek főszereplője - a látszat, és a felsorolt népes szereplőgárda ellenére is - jórészt önmaga.

Mély érzelmek, leheletnyi humor, halvány irónia - ezek a fő ismérvek. Örömök, csontig hatoló fájdalmak, a mindenek feletti megbocsájtás irányítja tollát, vezérli alkotó kezét, miközben a szenvedő nosztalgia, a pataktisztaságú lelki áhítat fűszerezi a rímes sorokat.

Ha elemezni kívánnánk ezeket a gondolatokat, - és miért is ne tennénk ilyet - a legjobb lenne, ha sorba szednénk a kötet verseit. Ezt most meg is teszem, de el kell mondanom, ezt csak egyetlen, szubjektív szempont alapján fogom tenni, és ez a tartalmi vonatkozás. Nem kívánok elmélyedni a versek stilisztikai, nyelvtani, verstani elemzésébe, a kompozícióba, a poétizáltságba, hiszen erre nincs sem képzettségem, sem jogosultságom. A költő személyes ismeretségünk, hasonló érdeklődési körünk, de legfőképp Kisújszállás városához fűződő érzelmi egyezőségünk okán kért fel jelen Ajánló elkészítéséhez, melynek megpróbáltam lelkiismeretesen eleget tenni.

A kötet I. részének kezdésében a szülőföldhöz való ragaszkodás szép példájaként a Kunságom című versét olvashatjuk ("...paripás népem vére, bennem buzog...") melyet a Gyökerek követ ("...Meszelt falú parasztházak / Ide bizony hazavárnak..."). Az ottani, egykori élet nehéz küzdelmeiről a Haragos a kun asszony-ban olvashatunk, míg a címadó, a Kötöny vére a kunok letelepedésének, küzdelmes évszázadainak lenyomata, melyben elhelyezi önmagát is ("...Konok kun véredet iga alá vonják..."). Legszebben talán a Róna, miért hívod a lelkem? című verse adja meg a választ a nosztalgiában fogant kérdésre: mit jelent számára a kunság? (...Kun vérem hajt talán? / Ki tudja, s ki mondja meg? / Mi ez az érzés mi a lelkem hívja? / Miért a szívemnek ilyen honvágy búja? )

A családi élet, a szülők, az emlékek festik a kötet vásznának következő szegletét. A nők kiszolgáltatott helyzete, még ha némi beletörődés mellett is, központi témája ennek a szakasznak. Az asszony helye fájdalmas lenyomata és tanúsága érvényesül itt. ("Anyám hallgatott, apámnak eljárt a keze. / Asszonynak nálunk csak Hallgass volt a neve...") Bizakodva számol be viszont arról, hogy az ő helyzete már nem ilyen, hiszen a társával való kapcsolatára a mély érzelmek, a beteljesült szerelem az irányító valóság (Falvédőre:"... Én még olyan asszony vagyok, / szerelméért majd meghalok. / Gondoskodó szép lelkemmel, / igézem a két szememmel..."). De hasonlóan mély emberi érzelmek jellemzik az édesanyjához fűződő viszonyát is az Édesanyám csókja, és az Anyám keze című verseiben. A gyermeki évek, a zsenge ifjúkor emlékei tolulnak a Tökfaragás és az A góré soraiból. Az elsőben felfedezhető némi szarkazmus ( "...Talán nem bánta már, hogy nem fiú vagyok...") míg az utóbbiban a humor bájossága is.

A kötet II. része a Megtisztulás címet kapta. A Síron túli búcsúszó már a címével is kifejezésre juttatja írója lelkiségét. A Megtisztulás; Várok; Áldás; Tudd, hogy él Jézus; Nyisd ki ma lelked templomát; Elsírt könnyeim; Üres álmok című versei egyenként érzelmekből, fájdalmakból és reménységből nőtt virágszálak, melyek körbefonják a kötet koszorúját. Ugyanilyen érzelmi amplitúdóval fonható rájuk a ciklus további két verse is (Jelek; Tépett jázmin: "...Pünkösd kormos reggelére ébredek / Esőtépett jázminbokor / illata halálod hírét viszi. / Kínzó hiányod eszeveszett / nyilalló fájdalma hasítja / teljes valóm").

A III. rész az Éljen az élet! Itt újabb érzelmeket, az örömét és boldogságét, a napfény édes mámorának ízét kóstoltatja velünk a költő. Hogy csak néhányat emeljek ki: Őszi capriccio; Mediterrán nyár; Nászút Rodoszon ("...Ódon falak között, virágba öltözött / első ölelésünk, új nász Rodoszon..."), vagy A Bükk csupa titok ("...Körbenézek innen, Bükk Fennsík, szeretlek. / Vénusz saruja virul, s madár csipog...").

Deák Mária verseivel is küzd a méltatlankodókkal, oktalan támadókkal, de hitével, meggyőződésével és alkotói elkötelezettségével rendíthetetlenül fonja lírával átszőtt koszorúját. Ajánlom jó szívvel.

Újszállási Rácz Lajos


×