---

Tartalom

Előszó

I. RÉSZ
A vitőr

Elmélet
A vítőr. (vivótőr) tartása
Vívó-állás
A test mozgásai
A toppanás (Appel)
Az eredeti vívó-állás (Mensur)
Az "Előre!"
A "Hátrálás"
A kirohanás (Ausfall)
A vívó-állásba való visszalépés
Kirohanás hátrafelé
A vivótőr pengéjének beosztása
Átváltoztatások (Changement)
Vonalak
A test hátrahúzása
A penge érzése
A pontosság és gyorsaság
Nyomások (Pressiok)
A vivótőr markolatának fogása (Motion)
A védésekről általában
Vonó-védések
Egyszerű védések
Átváltoztatások
A balkéz tartása a vívás alatt
A szúrásokról (támadásokról) általában
A védetlen helyekről (Blösse) általában
A visszaszúrásokról (Ripost)
A cselezés
Acroise
Vívótőr körzés (Liement)
Coupé
A balkéz tartása a vítőr vívás alatt
Reprise
Prime támadás és védés
Tierce-Volante-Seeonde támadás és védés
A Tierce-Attaque
Tierce-Attaque-Contre de Quarte és Dégager
Beszalasztatások
Contra-húzások
A kettős Contra
Az iskola tőr-vívás sorrendje és vezényszavai
  I. rész
  II. rész
  III. rész

II. RÉSZ
A kard-vívás

Elmélet
A kard beosztása
Vívó-állás
A test mozgásai
A felállás távolsága (Mensura)
Az "Előre" és "Hátra" (Marchter et Rompre)
Kirohanás
Védések
A fej védése
Az arc belső védése
Az arc külső védése
A mell védése
Oldalvédés
A kéz belülről való védése
A kéz kívülről való védése
A kéz alulról való védése
A kéz felülről való védése
A felső comb-vágás védése
Kard alatt a kéz belül védése
Kard alatt a kéz belülről és kívülről való védése
Az arc kívülről való védése kard alatt
A mellnek kard alatt való védése
A kardhárítás védése
A lefegyverezés védése
A szúrások védése
Az arcnak belülről és a mell-védése
Mell- és fő-védések
Belső szúrás és a mellnek a fokkal való védése
Vállat kétszer és a mellet alól védeni
A vágásokról általában
Fej-vágás
Az arc belső vágása
Az arc kívülről való vágása
Felső mell-vágás
Alsó mell-vágás
A kéz belülről vágása
A kéz kívülről vágása
A kéz alsó vágása
A felső comb vágás és fő-védés
A kéz belső vágása kard alatt
A kéz belső és külső vágása a kard alatt
Az arc külső vágása kard alatt
Mell-vágás kard alatt
Kardhárítás és fő-vágás
A lefegyverezés
A szúrások
Szúrás belül, mell-vágás a kard fokával
Vállat kétszer cselezni és mellet alulról vágni
A cselezésekről
Visszavágások (Ripost)
Elővágások
Csuklóforgások (Mouline)
Az egész test-vívásról
A balkezes vívásról
A lecke-, vagyis iskola vívásról
A lecke-vívások sorrendje és vezényszavai
  I. rész
  II. rész
  III. rész
  IV. rész
  V. rész
  VI. rész

III. RÉSZ
Párbaj-szabályok.

Előszó
I. A lovagias elégtétel főszabályai
II. A párbajról és a becsületsértésről
III. A sértő kötelességei
IV. A fegyver nemei
V. A kihívás
VI. A segédek s azok kötelességei
VII. A kard-párbaj
VIII. A pisztoly-párbaj
IX. A kivételes pisztoly-párbaj

---

Előszó

Tanitványaim s barátaim felkérésének engedve s főképpen a szép és nemes vívó tőr- és kardvívás folytonos fejlődése folytán írtam jelen művemet harmadik bővített kiadásban. Művemet bátran "nemzetközi mű"-nek nevezhetem. A mű harmincötéves vívómesterségemnek tapasztalatai folytán készült el, amely tapasztalatokat úgy a bel-, mint a külföldön (Magyar, Francia, Német, Angol és Olaszországban) szereztem, mindenütt szerény felfogásomhoz képest a legjobbat és legteljesebbet kiválasztva, egy önálló iskolát állítottam össze.

Igaz ugyan, hogy a vívás művészetének megírása sok tekintetben nagy nehézségekbe ütközik, mivel gyakran nagyon nehéz tisztán s hozzáillő szavakkal kifejezni a tennivalókat. Én iparkodtam mindenütt a helyes kifejezéseket használni, hogy azután e mű tanulmányozásából minden vívó magának tiszta képet alkothasson.

Ezen mű, kimerítően és világosan tartalmazza a párbajszabályokat s legfőképen a segédeknek ad olyan utasításokat, hogy bárminő bonyolódott ügyet békésen intézhetnek el, nem szükség a megsértett becsületet mindig "vérrel" visszaállítani.

Főtörekvésem e mű megírásánál az volt, hogy mindazt, amit elismert vívómestereknél jónak és hasznosnak láttam, könnyen megérthetőleg papírra tegyem s elhagytam mindazt, ami a tanulást megnehezítené. Hogy ez nem volt könnyű dolog, az indoklást fölöslegessé teszi. Távol esik tőlem azon gondolat, hogy művem, melyben saját módszeremet tárgyalom, más ilynemű művek fölé helyezzem, vagy hogy azoknál jobbnak állítsam. Jelen művemmel azt akarom elérni; hogy tanítványaim elméletileg is úgy sajátítsák el a vívást, hogy magukat más rendszer szerint vívóktól is megvédelmezhessék.

Be van bizonyítva, hogy ha valakinek a vívásban jó alapja van, az folytonos gyakorlat által sokra viheti s veszedelmes ellenfél lesz belőle, habár egy laikus is azzá lehet, ha bátor, vakmerő s elég izomerővel rendelkezik.

Az első művemet 1891-ben adtam ki "vívás művészetének elmélete és párbajszabályok" címen Pécsett, a második művemet 1904-ben Kolozsvárt. Hogy a művelt világ mennyire méltatta könyvemet, igazolhatom azzal, hogy valami ötezer példányban kelt el s főképen ez adott egyfelől impulsust a mű harmadszori sajtó alá rendezésére, átdolgozva és kibővítve.

Művemben úgy a kardra, mint a vítőrre nézve külön tárgyalom az elméletet és az iskola-vívást, az utóbbit leckevívás alakjában.

A kardvívás elméleténél ott, hol az összefüggés és könnyebb felfogás miatt elkerülhetetlen volt, a vívótőr elméleténél tárgyaltakból ismételnem kellett.

A legtöbb e nemű könyvek irói bevezetésükben a vívás történetéről és a szúró s vágó eszközök beosztásáról s magyarázatáról írnak. Én ettől azért tértem el, mivel véleményem szerint ezek egy más műnek adnak anyagot s nem tartoznak ide.

A vívás előnyei s gyakorlati használatáról már annyi lett írva, hogy ezekkel hosszasabban foglalkozni fölöslegesnek tartom.

A vívás az állást, a magatartást megnemesíti, az izmokat erősíti, azokban új életet fejleszt, úgyszintén erősíti a szemet is, s annak tekintélyes nézést ad s hozzászoktatja az ellenfél szeméből kinézni annak szándékát. A vívó tehát nagy elszántságot tanúsít, mi a férfi legszebb dísze.

Az izmos kar, a biztos s mégis könnyű járás, a megszokott éles tekintet, a domború mellkas, mely alatt a tüdő szabadon működik, mindezek oly előnyök, melyek a vívás által szerezhetők meg.

Ezek után, habár érzem is, hogy művem nem teljes, - de hiszen ezt egy mű sem mondhatja el magáról - átadom jelen harmadik átjavított s átdolgozott művemet a nyilvánosságnak s remélem, habár űrt nem is töltök be vele, hasznossága és célszerűsége miatt szívesen lesz fogadva.

Szeged, 1911 szeptember hóban.

---