---

Tartalom

BEVEZETŐ
  A címről
  Az emberről
  A módszerről
    Rövidítésjegyzék és felhasznált irodalom

A CSEREPÁR NAPLÓJA
  Előszó
  ÉLETE
    A gyermekkor évei (1826-1842)
    Egyházi évek (1842-1851)
    A nemzet évei (1851-1862)
    Évek a liberalizmus jegyében (1863-1874)
    A halál éve? (1875)
  UTÓÉLETE
    Rövidítésjegyzék és felhasznált irodalom

VIRÁGHALMI FERENC MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA

---

Bevezető

"A cím dolga nem az, hogy fegyelmezze, hanem az, hogy összezavarja az ember gondolatait", ezért "A Cserepár naplója" magyarázatra, pontosításra szorul. Disszertációmban azt kutatom, hogyan határozta meg a múlt századi Magyarország közgondolkodása, mindennapjai egy átlagos, fizetett értelmiségi sorsát. A jellemző szellemi magatartást, hozzáállást vizsgálom ebben a körben, az ükapám (Blumentritt, majd 1851-től Virághalmi Ferenc ) életén keresztül - az eltűnt családi dokumentumok miatt kizárólag könyvtári és levéltári kutatások alapján. Egyéniségén túlmutató tapasztalataiból, elvárásaiból kibontakozó történelmi lélekrajz ez, korának jellemző, elgondolkodtató példája, melynek nem eléggé hangsúlyozott szerepe jelentős a nemzeti önismeret, korszerű történelemszemlélet alakításában is. Virághalmi irodalmi és történeti forrásértékkel bíró művében, az "Egy cserepár naplójá"-ban a Világos után elfogott honvédtisztek két éves keserves osztrák kényszerkatonaságát festi le a cenzúra miatt nem memoár, hanem regényalakban. Ő a napló hőse, a rangját és hazáját vesztett fehér egyenruhára húzott fekete harisnyás gyalog: A CSEREPÁR - azaz egy tehetséges, törekvő, keresztény gyökerekből táplálkozó, de annak lényegétől megfosztott, az alól "felszabadított" és ezzel lefokozott ember. AZ EMBER, kinek fogalmát a bevezetésben értelmezem, s érintem életrajzának, mint fogalomnak metafizikai alapjait, filozófiai vonatkozásait a XIX. századi Magyarország által meghatározott kultúrkörben.

---