---

Tartalom

Arany János: Szondi két apródja
Előszó (F. B.)

ÚT
Kerényi Ferenc: Balladaproblémák a magyar romantikában
Margócsy István: A históriás énekmondástól a dramatikus balladáig. Czuczor Gergely és Arany János Szondi-versei
T. Erdélyi Ilona: Arany Szondi-balladájának egy előzménye. Erdélyi János: Szondi Drégelen című verse
Kiczenkó Judit: Útban a Szondi két apródjához. A Szondi-töredékek és más munkák
Tarjányi Eszter: Arany János történeti balladáinak múltszemlélete
Nyilasy Balázs: A Szondi két apródja és a történelmi ballada megújítása
Láng Gusztáv: Az eposz és a ballada. Széljegyzetek egy Arany-balladához

VERS
Faragó Kornélia: Beszédperspektívák - verbális térviszonyok. A dialogikus illúzió a Szondi két apródjában
Szilasi László: A ragályos laudatio reménye. Arany János: Szondi két apródja, 1856
Fűzfa Balázs: Nézőpontváltások és beleír(ód)ások a Kapcsos könyv első szövegében
Pap Kinga: A nyelvi agresszivitás poétikája Arany János a Szondi két apródja című balladájában
Kappanyos András: Ballada és dráma. Identitás és integritás
Milbacher Róbert: A hűség balladája?!
Végh Balázs: Retorikai és poétikai eszközök a Szondi két apródjában
Ratzky Rita: Páros beszéd és "félre-beszéd" a Szondi két apródjában. A megszólalások kavalkádja
Horváth Kornélia: A kettősség retorikája. Arany János: Szondi két apródja
Jelenits István: Metrika és jelentés a Szondi két apródjában

MÁSOK
Praznovszky Mihály: Miért pont a varga? Egy Mikszáth-motívum értelmezésére
Tverdota György: Arany János és József Attila
Bányai János: Nemes Nagy Ágnes Arany-interpretációi
Antonio Donato Sciacovelli: Szondi olasz balladája
Nagy J. Endre: A ballada mint mítosz. Arany János: Szondi két apródja
Kissné Kovács Adrienne: Szondi és a néphagyomány. Irodalom, folklór, ponyva

KÉSŐBB
Dávid Gyula: A Szondi két apródja 100 és 150 év után
Bokányi Péter: "Mesterek közt mester". Arany-átiratok az ezredforduló magyar lírájából

ÉS
Fenyő D. György: Ötletek és gondolatok a Szondi két apródja tanításához
Korda Eszter: A kétszólamúság felfedeztetése Arany János Szondi két apródja című balladájában
Gordon Győri János: Darmin, Vasika és Bakreg cset-eszmecseréje a Szondi két apródja homoerotikus jelentésrétegeiről. És mit kezdjünk ezzel az iskolában?
Kubinger-Pillmann Judit: A digitális írástudás és a Szondi két apródja
Sz. Tóth Gyula: Színesedő harmónialevelek a drégelyi vár körül
Nyilasy Balázs: Utószó
A 12 legszebb magyar vers
A 12 legjobb mondat

---

Összefoglalás

A rendezvény- és könyvsorozat célja az volt, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalmi kánon 12 remekművének újraértésére és újraértelmezésére. A versek közismert és kedvelt költemények, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai, melyek nemegyszer a tudományos gondolkodást is megtermékenyítették az elmúlt évtizedekben.

A konferenciák (és az előadások anyagából készülő tanulmánykötetek megjelenésének) sorrendje az alábbi volt:

1. Szeptember végén (Koltó-Nagybánya) - 2007. ősz
2. Apokrif (Szombathely-Bozsok-Velem) - 2008. tavasz
3. Szondi két apródja (Szécsény-Drégelypalánk) - 2008. ősz
4. Esti kérdés (Esztergom) - 2009. tavasz
5. Levél a hitveshez (Abda-Pannonhalma) - 2009. ősz
6. Hajnali részegség (Szabadka-Újvidék) - 2010. tavasz
7. Ki viszi át a Szerelmet (Veszprém-Ajka-Iszkáz) - 2010. ősz
8. Kocsi-út az éjszakában (Nagykároly - Érmindszent-Nagyvárad) - 2011. tavasz
9. A közelítő tél (Szombathely-Celldömölk-Egyházashetye) - 2011. ősz
10. A vén cigány (Székesfehérvár-Kápolnásnyék) - 2012. tavasz
11. Eszmélet (Balatonalmádi-Balatonszárszó) - 2012. ősz
12. Valse triste (Szombathely-Celldömölk-Csönge) - 2013. tavasz
+ 1. Szeptember végén (Koltó-Nagykároly-Nagybánya - csak Nagy Versmondás és számvetés) - 2013. ősz

A konferenciák, illetve a tanulmánykötetek módszertani újdonságai:

1. Társrendezvényként Jordán Tamás színművész vezényletével több száz fős versmondásokat szerveztünk, melyekről az m1 televízió 20-30 perces filmeket készített.

2. Alkalmanként nemcsak az adott költő életművének szakkutatói ismertették legújabb eredményeiket, hanem olyan, a szóban forgó verssel egyébként nem foglalkozó irodalmárok is, akik a 12 konferencia mindegyikén - vagy majdnem mindegyikén - kifejtették álláspontjukat.

3. A tudomány képviselői mellett aktív résztvevőként jelentek meg a középiskolai tanárok, akik előadásokon, pódiumbeszélgetéseken, vitákon osztották meg nézeteiket a versek tanításáról, illetve tankönyvi kanonizációjáról. Lehetőleg mindig meghívtunk előadóként szépírót is.

4. Rendezvényeink utolsó napján olyan beszélgetéseket szerveztünk, melyeken a tudósok és a tanárok, tankönyvszerzők mellett diákok, egyetemi hallgatók is elmondják véleményüket, gondolataikat a szóban forgó költeményről.

5. Célunk volt, hogy a tudomány és a közoktatás számára a legkorszerűbb kutatási eredményeket foglalhassuk össze, és jelentethessük meg néhány év leforgása alatt - a helyszínek biztosította élményközpontúság szempontjával kiegészítve - "a 12 legszebb magyar vers"-ről.

6. Az egyes tanulmányköteteket mindig a következő konferencián mutattuk be.

Szombathely, 2013. szeptember 23.

Forrás: A sorozat zárókötete.

---