---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. A FÖLDTANI TÉRKÉPEK JELKULCSA
Bevezetés
A földtani képződmények ábrázolásának módjai
  A földtani index (EOFT jel)
    A földtani index (EOFT jel) formája
    A földtani index (EOFT jel) tartalma
  A földtani térképek színkulcsa
  Felületi jelek használata
A földtani térképen ábrázolt képződmények indexei korok szerint
  Negyedidőszaki képződmények
    Holocén
    Pleisztocén-holocén
    Pleisztocén
    Pannóniai s. l. - pleisztocén (pliocén-pleisztocén)
  Negyedidőszakinál idősebb képződmények
    Pannóniai s. l. (miocén felső része - pliocén)
    "Miocén-pannóniai" (középső-felső-miocén)
    Miocén alsó része (pannóniai s. l.-nál idősebb miocén)
    Oligocén-miocén
    Oligocén
    Eocén-oligocén
    Paleocén-oligocén
    Eocén
    Kréta
    Jura-kréta
    Jura
    Triász-jura
    Triász
    Perm-triász
    Perm
    Karbon-perm
    Karbon
    Szilur-karbon
    Devon
    Szilur-devon
    Ordovíciumi-devon
    Szilur
    Ordovíciumi-szilur
    Ordovíciumi
    Paleozoikum általában
  Egyéb jelek a földtani térképen

II. A RÉTEGTANI EGYSÉGEK RÖVID LEÍRÁSA

II.A A NEGYEDIDŐSZAKI RÉTEGTANI EGYSÉGEK
Bevezetés
A negyedidőszaki képződmények genetikai típusok szerinti leírása

II.B A NEGYEDIDŐSZAKINÁL IDŐSEBB RÉTEGTANI EGYSÉGEK
Bevezetés
  A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek rövid leírása
    Pannóniai s. l. (miocén felső része-pliocén)
    "Miocén-pannóniai" (középső-felső-miocén)
    Miocén alsó része (pannóniai s. l.-nál idősebb miocén)
    Oligocén-miocén
    Oligocén
    Eocén-oligocén
    Paleocén-oligocén
    Eocén
    Kréta
    Jura-kréta
    Jura
    Triász-jura
    Triász
    Perm-triász
    Perm
    Karbon-perm
    Karbon
    Szilur-karbon
    Devon
    Szilur-devon
    Ordovíciumi-devon
    Szilur
    Ordovíciumi-szilur
    Ordovíciumi
    Paleozoikum általában

FÜGGELÉK
A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek nevei ABC sorrendben
A rétegtani egységek koronkénti táblázatos összefoglalása

---

Előszó

Jelen munka bizonyos mértékig hézagpótlónak tekinthető. A hazai földtani képződmények megismerésének jelenlegi állapotát tükrözi, elsősorban a hazai földtani térképek egységesítése számára nyújtandó, valamennyi régióra alkalmazható egységes jelkulcs kidolgozásával (I. rész: A földtani térképek jelkulcsa). Az elmúlt évtizedekben ugyanis még a hazai térképezés bázisintézményének számító Magyar Állami Földtani Intézetben is szinte ahány területegység, annyiféle stílusú, felbontású, formájú és tartalmú jelkulccsal készültek a földtani térképek.

E kötet összeállítása eredetileg egy egységes földtani jelkulcsrendszer kidolgozásának szándékával indult. A hazai földtani irodalomban, illetve a Magyar Állami Földtani Intézetben folyó térképezési munkák, földtani felvételek során az elmúlt 10-15 évben a negyedidőszaki képződményeknél a genetikai alapú, a negyedidőszakinál idősebbeknél pedig a formáció alapú térképezés hódított teret, amely szemléletet az általunk kialakított jelkulcsrendszer is tükrözi. Így merült fel az igény ezek földtani tartalmának egységes ismertetésére is. A negyedidőszaki képződmények ismertetése Kaiser Miklósnak egy, még szerkesztés alatt lévő térképezési útmutatóhoz írt munkája alapján készült. A magyarországi formációk ismertetéséhez az anyaggyűjtést a Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) már hosszú évek óta folyamatosan végezte, de egységes átfogó ismertetés eddig csak a triász időszakról jelent meg. Egyes kronosztratigráfiai egységek esetében ez a munka már előrehaladott állapotban van, más koroknál még csak tisztázási, letisztulási folyamatok zajlanak. Jelen munkában valamennyi negyedidőszakinál idősebb, jelenleg elfogadott, és a még nem elfogadottak közül az ismertebb, és általunk is javasolt litosztratigráfiai egység rövid leírását adjuk, melyek az MRB elnöke, Császár Géza vezetésével összegyűjtött rövid leírások kiegészített változatai (II. rész: A rétegtani egységek rövid leírása).

A második kötet végén a negyedidőszakinál idősebb litosztratigráfiai egységeket indexükkel (kódjelükkel) ABC sorrendben ismertetjük, majd a koronkénti áttekintő táblázatokkal (melyek a negyedidőszaki kivételével a Magyar Rétegtani Bizottság illetékes albizottságai által szerkesztett táblázatok egyszerűsített és kissé módosított változatai) adunk teljesebb képet a jelenlegi rendszerről (Függelék). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nem egy lezárt, merev rendszerről van szó, az újabb ismeretekkel, a meglévő, de általánosan még nem elfogadott ismeretek elfogadásával, beépülésével változhat, és az ismeretek előrehaladásával változnia is kell.

Gyalog L.

---