---

Tartalom

Vörösmarty Mihály: A vén cigány

ÚT
Bakonyi István: Fehérvártól A vén cigányig (Gondolatok Vörösmarty Mihályról, valamint életművének utóéletéről)
Nagy J. Endre: Vörösmarty: a bujdosó elhagyatottsága és őrülete
Darai Lajos Mihály: Vörösmarty és A vén cigány filozófiai távlatai
V. Gilbert Edit: Kétségbeesés-terápia (Tombolás, önbüntetés, kifáradás és kilábalás)
Kappanyos András: A vén cigány mint értelmiségi szerepmodell

VERS
Faragó Kornélia: A metamorf alakzat - A vén cigány mint művészeti önreflexió
Gintli Tibor: Kollokvialitás és pátosz
Jelenits István: A vén cigány - és a Biblia
Mezősi Miklós: Vonóból bot. "Zengő zivatar", "elfojtott sohajtás" és egyéb regiszterek. Lear király zenél A vén cigányban?
Sirató Ildikó: Az eksztázistól a depresszióig (és vissza). Hallucináció és látomás Vörösmarty bor-rapszódiájában
Patócs László: Az érzetek kivetülése - az önértés Múltidejűsége. Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Kovács Ágnes: A befogadó monológja: zene és szó A vén cigányban
Kabdebó Lóránt: "Húzd, de mégse" (Egy ötlet A vén cigány című vers szerkezetének értelmezéséhez)
Visy Beatrix: "Mi zokog mint malom a pokolban" - mérték, látomás, fenség A vén cigányban
Sági Varga Kinga: Tárgyak a térben Vörösmarty Mihály A vén cigány című versében
Odorics Ferenc: Szólításmintázatok A vén cigányban és a Fóti dalban
Pap Kinga: A nyelvi agresszió mint az "elfojtott sohajtás" poétikai verbalizációja
Nyilasy Balázs: Aprócska szeplők egy szentséges testen
Dr. Sipőczné Miglierini Guiditta: Egy rapszodosz útkeresései Világos után - a jelen és a jövő metaforáinak kapcsolódása A vén cigány című versben
Bíró Béla: Vers-paradoxon
Sturm László: Minden elveszett? Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany Zsuzsanna: A vén cigány alkímiája
Boldog Zoltán: A rontott bordal

MÁSOK
Sz. Tóth Gyula: A globalizmus hajnalán - Az ünnepvágyás keserve A vén cigány francia zenéjére
Antonio Donato Sciacovelli: Világirodalmi keservek defetizmus és apokalipszis között

KÉSŐBB
Szegedy-Maszák Mihály: A vén cigány változó megítélése
Szénási Zoltán: A vén cigány - irodalomtörténeti fénytörésekben
Végh Balázs Béla: A nyugatosok Vörösmarty-olvasata
Hernádi Mária: A kegyelem órája (Vörösmarty Mihály: A vén cigány - Takács Zsuzsa: Végtelen órán)
Hudy Árpád: Miért olvashatatlan ma A vén cigány?
Benkő Krisztián: Hegedű és Klavier (Liszt, Vörösmarty és Weöres Sándor Psychéje)
Smidéliusz Kálmán: Ácsi! - A vén cigány mint megzenésített vers
Varga Bence: Vörösmarty zenegépe
Toldi Éva: Tragikus mozgástér, léttragikum - Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Tóth Krisztina: A koravén cigány
Arató László: Egymás tükrében. Tóth Krisztina: A koravén cigány - Vörösmarty Mihály: A vén cigány

ÉS
Bondár Zsolt: Hogy áll most Vörösmarty embere?
Veress Zsuzsa: Talpalávaló a haláltánchoz; avagy popmester a XIX. században
Gera Csilla: "MartyVihály", avagy mit üzen Vörösmarty a 21. század emberének?
Varga Richárd: "Meddig húzhatod?" A vén cigány és a netgeneráció
Dobos Marianne: "Ítélet van most a világon"
Kovács Ida: "Hol reményben, hol bánatban" - Vörösmarty emlékezete. A kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékmúzeum 2012. március 14-én megnyílt új, állandó kiállítása
A 12 legszebb magyar vers-program
A 12 legjobb mondat

---

Összefoglalás

A rendezvény- és könyvsorozat célja az volt, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalmi kánon 12 remekművének újraértésére és újraértelmezésére. A versek közismert és kedvelt költemények, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai, melyek nemegyszer a tudományos gondolkodást is megtermékenyítették az elmúlt évtizedekben.

A konferenciák (és az előadások anyagából készülő tanulmánykötetek megjelenésének) sorrendje az alábbi volt:

1. Szeptember végén (Koltó-Nagybánya) - 2007. ősz
2. Apokrif (Szombathely-Bozsok-Velem) - 2008. tavasz
3. Szondi két apródja (Szécsény-Drégelypalánk) - 2008. ősz
4. Esti kérdés (Esztergom) - 2009. tavasz
5. Levél a hitveshez (Abda-Pannonhalma) - 2009. ősz
6. Hajnali részegség (Szabadka-Újvidék) - 2010. tavasz
7. Ki viszi át a Szerelmet (Veszprém-Ajka-Iszkáz) - 2010. ősz
8. Kocsi-út az éjszakában (Nagykároly - Érmindszent-Nagyvárad) - 2011. tavasz
9. A közelítő tél (Szombathely-Celldömölk-Egyházashetye) - 2011. ősz
10. A vén cigány (Székesfehérvár-Kápolnásnyék) - 2012. tavasz
11. Eszmélet (Balatonalmádi-Balatonszárszó) - 2012. ősz
12. Valse triste (Szombathely-Celldömölk-Csönge) - 2013. tavasz
+ 1. Szeptember végén (Koltó-Nagykároly-Nagybánya - csak Nagy Versmondás és számvetés) - 2013. ősz

A konferenciák, illetve a tanulmánykötetek módszertani újdonságai:

1. Társrendezvényként Jordán Tamás színművész vezényletével több száz fős versmondásokat szerveztünk, melyekről az m1 televízió 20-30 perces filmeket készített.

2. Alkalmanként nemcsak az adott költő életművének szakkutatói ismertették legújabb eredményeiket, hanem olyan, a szóban forgó verssel egyébként nem foglalkozó irodalmárok is, akik a 12 konferencia mindegyikén - vagy majdnem mindegyikén - kifejtették álláspontjukat.

3. A tudomány képviselői mellett aktív résztvevőként jelentek meg a középiskolai tanárok, akik előadásokon, pódiumbeszélgetéseken, vitákon osztották meg nézeteiket a versek tanításáról, illetve tankönyvi kanonizációjáról. Lehetőleg mindig meghívtunk előadóként szépírót is.

4. Rendezvényeink utolsó napján olyan beszélgetéseket szerveztünk, melyeken a tudósok és a tanárok, tankönyvszerzők mellett diákok, egyetemi hallgatók is elmondják véleményüket, gondolataikat a szóban forgó költeményről.

5. Célunk volt, hogy a tudomány és a közoktatás számára a legkorszerűbb kutatási eredményeket foglalhassuk össze, és jelentethessük meg néhány év leforgása alatt - a helyszínek biztosította élményközpontúság szempontjával kiegészítve - "a 12 legszebb magyar vers"-ről.

6. Az egyes tanulmányköteteket mindig a következő konferencián mutattuk be.

Szombathely, 2013. szeptember 23.

Forrás: A sorozat zárókötete.

---