---

Tartalom

Bocskor Andrea: Kisebbségvédelem az Európai Unióban, avagy az EU reakciói a kisebbségi jogsértésekre és a kommunizmus bűntetteire
Seres Attila: A Kárpátaljai Református Egyház az 1956. évi forradalom idején. Iratok a szovjet állami Vallásügyi Tanács archívumából 1956-1957
Csiszár Imre: A kényszermunkatáborok és a hadifogolytáborok világa a hajdúnánási túlélők elbeszéléseinek tükrében
Fodor Gusztáv: A református egyház első évtizede Kárpátalja szovjetizálásának idején (1944-1954)
Ötvös István: Vagontörténelem - gondolatkísérlet
Janek István: Esterházy János felvidéki magyar politikus munkássága, elítélése és a szovjetunióbeli Gulágon eltöltött évei
Ilyés Gábor: A málenkij robot emlékezete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken felállított emlékjelek tükrében
Köteles László: Málenkij robot a jelenlegi Szlovákia területén. A szlovákiai magyarság sorsa 1944-53
Lukáč Gábor: Felső-Bodrogköz civil férfilakosságának legnagyobb áldozati vesztesége a 20. században
Dupka György: A GUPVI-GULÁG táborokba elhurcolt magyar foglyok nyomában az oroszországi Baskíriában, Tatárföldön és a Kaukázus országaiban a levéltári iratok, visszaemlékezések és a helyszíni vizsgálatok tükrében
Szamborovszkyné Nagy Ibolya: Koncepciós perek, politikai elítéltek, egyszerű emberek. Szovjet belbiztonsági tisztogatások Nagyberegen (1945-51)
Molnár D. Erzsébet: A kárpátaljai németség szovjet hadifogolytáborokba hurcolása és internálása (1944-1946)

A KÖTET SZERZŐI
A KONFERENCIA FOTÓANYAGAI

---

Előszó

A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont elsődleges feladatának tekinti a kárpátaljai magyarságot érintő sorfordulók történetének a feltárását. Ezen célkitűzések megvalósítását hagyta ránk a Kutatóközpont első vezetője, dr. Soós Kálmán. A kárpátaljai magyarság a határon túli régiók közül a legkisebb létszámú közösség, de ennek ellenére felvállaltuk múltunk inkább tragikus, mint dicsőséges eseményeinek a tudományos feldolgozását. Jelen kötetünk éppen a kárpátaljai magyarság legvészesebb korszakára hivatott rámutatni. 2016. november 17-20. között Hadifogság, málenkij robot, Gulág. Kárpát-medencei magyarok és németek elhurcolása a Szovjetunió hadifogoly- és kényszermunkatáboraiba 1944-1953 címmel konferenciát szerveztünk, amelynek tanulmányait tárjuk az olvasók elé. Az egész Kárpát-medencéből, érkeztek kutatók, akik beszámoltak legújabb kutatásaikról a II. világháború befejezése előtti lakossági megtorlásokról és deportálásokról. Képviseltette magát többek között az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Gulág Programiroda, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának képviselője, az MTA Történettudományi Intézetének képviselője, valamint jelen volt dr. Bocskor Andrea EP-képviselő. Ezenkívül megemlítendők a helytörténészek, akik előadásaikkal és hozzászólásaikkal hozzájárultak az értekezés sikeréhez. Az előadások révén a résztvevők mélyebben megismerkedhettek az 1944. évi sztálini elhurcolások, a történelmi egyházak képviselői ellen levezényelt koncepciós perek, a kuláktalanítás, a donbászi munkaszolgálat történetével.

A sztálinista éra embertelen megtorlásai elsősorban a Kárpát-medence magyar- német lakosságát sújtották, akik a korabeli államhatalmi túlkapások áldozatai lettek. A Szovjetunióban a háborús évek során kialakult a nagy tömegű deportálások menetrendje, és amikor a front elérte Kárpátalját, már egy jól kidolgozott séma alapján, kimunkált módszerekkel szedték össze a megbélyegzett lakosságot. A sztálinisták evvel újabb hadifoglyokat nyertek a kényszermunkatáborok részére, egyúttal etnikai tisztogatást hajtottak végre, eltávolítva a szovjet rendszer számára nemkívánatos személyeket, és nem utolsósorban megfélemlítették a lakosságot.

Az elhurcolások időszakát megidézve válhat láthatóvá és mérhetővé az út, amelyet megtettünk azóta, de még mindig kérdés, hogy mennyire maradtak meg az emberi fejekben a régi gondolkodás kódjai. A tisztán látáshoz erre az időszakra vonatkozóan ez a tanulmánykötet is hozzájárul, hiszen szinte minden egyes dolgozatban megjelennek a számadatok, amelyek mögött valójában az emberi életek sokasága tanúskodik egy totalitárius államrend törvénytelen tetteiről.

A történészek előtt ma is hatalmas feladat áll, mivel annak ellenére, hogy már Ukrajnában is immár negyedszázada elhangzott az igazság a deportálásokról, a téma kutatásakor a kérdőívezés és az interjúkészítés idején az elhurcoltak hozzátartozói részéről még mindig tapasztalható félelem. Ezeknek a félelmeknek az eloszlatása ma sem fejeződött be. Meggyőződésünk, hogy az újabb kutatások eredményeinek a közkinccsé tétele hozzájárul az évtizedes trauma feloldásához, múltunk tragédiákba torkolló részleteinek a megismeréséhez, ami megerősítheti az igazságba és magyarságba vetett hitünket.

Dr. Csatáry György
a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője

---