---

Tartalom

Ajánlás Szakáli Anna elbeszéléseihez

A cipő
Szegények
A hatodik, aki hetediknek született
Az aranytehén
Semmi sem történik véletlenül
Ádám és Éva a Paradicsomból
Balatoni vihar
Az éj sok mindent érvényesíthet
Bánat
A bliccelő
A koldus
Nyelvtanóra
Senkié
Laci bá'
Krokodilkönnyek
Karácsonyi kenyér
Az örök vadászmezőn
Te állat!
Nevelés
Hol volt olyankor az Isten
Harapás
Franciadrazsé
A forrás
Ez itt anya
A csíkos sál
Csandi
Cs. Lali
Tollfosztás
Forró ólomba mártanám
Úgy jártam, mint apád
Fehérlepke
Hazatérés
Utazás
Hatvan fillér a jegy ára
Fenyőfa a határról
Szüreten
Vásárlás asszonymódra
Utoljára

---

Ajánlás

A magyar realista próza hagyományaira tekintve könnyen felismerhető, hogy miből építkeztek az írók. Mikszáth Kálmán az iskolába, majd munkahelyére sétálva látta, megfigyelte a tót atyafiakat és a jó palócokat, mi több, velük beszélgetve ismerte meg életüket, gondolkodásmódjukat. Ebből születtek jobbnál jobb elbeszélései, regényei.

A párhuzam erőltetése nélkül leírható, hogy Szakáli Anna jól megtanulta a szépprózai hagyományokat, mert az Elfutott életek kötetének bármelyik írását olvassuk, felismerhetők bennük a közvetlen tapasztalatok, megfigyelések.

Hogyan kezdődik például Laci bá' című novellája: "Az udvar hosszan terült el, kissé emelkedve, egészen a szérűskert vonaláig." Ilyen képet csak az az író írhat le, aki közvetlenül és többször látta azt.

Ha fentebb a mikszáthi hagyományokra utaltam, akkor kikerülhetetlenül megemlítendő, amit Móricz Zsigmondtól tanulhatott Szakáli Anna: a pontos megfigyelés és leírás, az áttekinthető és könnyen követhető mondatfűzés, a couleur locale pontos jelzése, a novellák hőseinek, alakjainak jellemzése.

Stilárisan kiforrott alkotót és alkotásokat ismerhet meg az Olvasó az Elfutott életek forgatásával. Így nyílván eljut ahhoz a gondolathoz, hogy: várjuk a folytatást!

Dr. Laczkó András
író, irodalomtörténész, kritikus

---