Bárdos Jenő
Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó
I. A NYELVPEDAGÓGIA FOGALMA
1. A nyelvpedagógia értelmezései
1.1. Néhány hazai és külföldi modell a nyelvpedagógiáról
2. A nyelvpedagógia kialakulása
2.1. A belső fejlődés néhány állomása
2.2. A nyelvtanulás folyamatának tudatosulása az új tudományok: a nyelvészet és a pszichológia tükrében
2.3. A huszadik századi módszerek átváltozásai: módszerekből elméletek
2.4. Az elnevezésekről
3. A nyelvpedagógia tartalomszerkezete
3.1. A nyelvpedagógia szintjei
3.2. A nyelvpedagógia fogalma
4. A nyelvpedagógia rokon tudományai, főbb kutatási területei
4.1. A nyelvpedagógia az alap- és rokon tudományok halmazában
4.2. A nyelvpedagógia kutatási módszerei és néhány kutatási területe
5. Összefoglalás
6. Ajánlott irodalom
II. A NYELVI TARTALOM KÖZVETÍTÉSE
1. A nyelvi tartalom fogalma
2. A kiejtés tanítása
2.1. Történeti áttekintés és tanulságok
2.2. A kiejtés tanításának alapvető dilemmája
2.3. A jó kiejtés kritériumai
2.4. A kiejtés tanításának zenei elemei
2.5. A hangok fizikai és szellemi megjelenítése
2.6. A kiejtés aspektusai: felismerés és produkció
2.7. A kiejtés tanításának legkedveltebb technikai megoldásai
2.8. Összefoglalás
2.9. Ajánlott irodalom
3. A nyelvtan tanítása
3.1. Történeti áttekintés és tanulságok
3.2. A nyelvtani tudás karaktere
3.3. A nyelvtani tudás tökéletesedésének folyamata
3.4. A nyelvtan tanításának lehetséges megközelítései
3.5. A nyelvtan tanításának fokozatai
3.6. A nyelvtani jelenségek tanításának optimalizálása
3.7. Haladás és sebesség a nyelvtani jelenségek tanításában
3.8. Összefoglalás
3.9. Ajánlott irodalom
4. A szókincs tanítása
4.1. A szókincstanítás néhány paradoxona
4.2. Történeti áttekintés és tanulságok
4.3. A mentális lexikon és más allegóriák
4.3.1. Bemenet
4.3.2. Raktározás
4.3.3. Felidézés
4.4. A szókincs tanításának mennyiségi kérdései
4.4.1. Aktív és passzív szókincs
4.4.2. Szókincsméret és nyelvi szintek
4.4.3. Hány szót tanítsunk alkalmanként?
4.5. A szókincs tanításának "minőségi" kérdései
4.5.1. Egyetlen szó tanítása
4.5.2. Kifejezések tanítása
4.6. Összefoglalás
4.7. Ajánlott irodalom
5. A pragmatikai elemek tanítása
5.1. A pragmatikai elemek megjelenése
5.2. A jelentés tanulmányozásának integráló hatása
5.3. Néhány nyelvhasználattal kapcsolatos elmélet és modell a kommunikatív nyelvtanulás kialakulása előtt
5.3.1. Beszédműveletek (beszédaktus-elmélet)
5.3.2. Beszéd és implikáció
5.3.3. Együttműködés és udvariasság mint a társalgás alapelvei
5.3.4. Beszédszándékok
5.4. Alkalmazott nyelvészeti hatások a kommunikatív nyelvtanulás kialakulásában
5.4.1. A kommunikatív kompetencia
5.4.2. Egységes európai tantervi célrendszer
5.4.3. A beszédfunkciók
5.4.4. A szituációk szerepe
5.5. A nyelvhasználati szempontok érvényesítésének néhány osztálytermi következménye
5.6. Összefoglalás
5.7. Ajánlott irodalom
III. A KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE
1. A készségek osztályozása
1.1. A készségek integrálhatósága és hasonlósága
1.2. A fejlett készségekkel rendelkező nyelvhasználó néhány jellegzetes vonása
2. A hallás utáni értés fejlesztése
2.1. Hallásértés: történeti előzmények és tanulságok
2.2. A hallásértés folyamatának főbb jellemzői
2.3. A hallásértés értelmezésének legfontosabb modelljei
2.3.1. A hallásértés szerkezete avagy a háromszintű modell
2.3.2. Interaktív és nem interaktív hallásértés
2.3.3. További hallásértési modellek: társalgás vagy tanulás mint cél
2.3.4. Bemenet és befogadás
2.4. A hallásértés főbb műfajai: célok és funkciók
2.4.1. Természetes hallásértési szituációk és műfajok
2.4.2. Osztálytermi hallásértési szituációk és műfajok
2.5. A hallásértés nehézségei
2.5.1. Hallásértési problémák és a nyelvtudás hiányosságai
2.5.2. A hallásértés nehézségeinek egyéb okai (kontextus és háttérismeret)
2.6. A hallásértést elősegítő képességek
2.7.Mikrokészségek a hallásértésben
2.8. A hallásértés tanításának módszeres menete
2.9. A hallásértés tanításának legkedveltebb gyakorlattípusai
2.10. Összefoglalás
2.11. Ajánlott irodalom
3. Az olvasási készség fejlesztése
3.1. Az olvasás tanítása: történelmi előzmények és tanulságok
3.2. Az olvasás fiziológiája
3.3. Az olvasási folyamat szerkezete és jellegzetességei
3.3.1. Pszicholingvisztikai modellek
3.3.2. A háttérismeretek aktiválása
3.3.3. Az olvasási folyamat négyszintű modellje
3.4. Az olvasás mikrokészségei
3.5. Az olvasás alaptípusai
3.6. Természetes és mesterséges szövegek
3.6.1. Krashen olvasási hipotézise
3.7. Az olvasási szövegek műfajai: források és lelőhelyek
3.8. Az olvasás tanításának technológiája
3.9. Olvasmányok feldolgozásának hagyományos tantermi megoldásai
3.10. Összefoglalás
3.11. Ajánlott irodalom
4. Az íráskészség fejlesztése
4.1. Az írás tanítása: történelmi előzmények és tanulságok
4.1.1. Közép- és újkori iskolai hagyományok
4.1.2. Az írás fejlődése a második világháború után
4.2. Az írás fiziológiája
4.3. Az írás és más készségek
4.3.1. Az írott szöveg sajátosságai
4.3.2. Az írás és a beszéd
4.3.3. Az írás és az olvasás
4.4. Az írás mikrokészségei
4.5. Az íráskészség tanításának legfontosabb dilemmái
4.5.1. Az eredmény és a folyamat dilemmája
4.5.2. A kontrasztív retorika fogalma és ellenzői
4.5.3. Az autentikusság és mesterkéltség dilemmája az írástanításban
4.6. Az anyanyelvi és idegen nyelvi írástanítás egybevetése
4.7. Műfajok és témák, szerkezet és sémák az írástanításban
4.8. Az írás tanításának technológiája
4.8.1. Elemi írástanítási folyamatok
4.8.2. Írásfejlesztő gyakorlatok a nyelvi kód biztonságosabb használata érdekében
4.8.3. Kreatív írás, szabad fogalmazás
4.9. Összefoglalás
4.10. Ajánlott irodalom
5. A beszédkészség fejlesztése
5.1. Történeti áttekintés és tanulságok
5.2. A beszédkészség fejlesztésének nehézségei
5.3. Beszédkondíciók és interaktív készségek
5.4. Beszédtípusok, beszédműfajok
5.5. A beszéd fejlesztésének legismertebb technikái
5.5.1. A beszédgyakorlatok karaktere és típusai
5.5.2. Népszerű beszédfejlesztő gyakorlatok
5.6. A kortárs beszédtanítás néhány problémája
5.7. Összefoglalás
5.8. Ajánlott irodalom
IV. A NYELVTANÁR ÉS AZ OSZTÁLYTERMI MUNKA SAJÁTOSSÁGAI
1. A nyelvtanár ismérvei
1.1. Személyiségjegyek, tulajdonságok a nyelvtanárban
1.2. Tanártípusok, tanítási stílusok
1.3. Tanári szerepek
1.4. Nyelvtanári mikrokészségek
1.5. Ajánlott irodalom
2. A tanítás folyamatának dimenziói
2.1. Az idegen nyelvek oktatásának színterei (tér)
2.2. Az idő szerepe a nyelvoktatási folyamatban (idő)
2.3. A szereplők csoportosítása (mód)
2.4. A módszerfogalom hierarchiája
2.5. Ajánlott irodalom
3. Hibaelemzés, hibajavítás
3.1. A hiba fogalma
3.2. Néhány hibatípus bemutatása
3.3. A hibajavítás alapkérdései
3.4. A hibajavítás technikái
3.5. Ajánlott irodalom
4. Osztálytermi megfigyelések, kutatások
4.1. Nyelvészeti megfigyelési modellek
4.2. Pedagógiai megfigyelési modellek
4.3. Az osztálytermi kutatások legfontosabb témái
4.4. Ajánlott irodalom
V. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGE ÉS A NYELVTANULÁSI FOLYAMAT
1. A tanuló kognitív sajátosságai
1.1. Nyelvérzék, nyelvi képességek, nyelvtehetség
1.2. Intelligencia
1.3. További kognitív változók
1.4. Nyelvtanulási stratégiák
1.5. Ajánlott irodalom
2. A tanuló affektív sajátosságai
2.1.Motiváció
2.2. Önbizalom és gátlásosság
2.3. Nyelvi stressz és szorongás
2.4. További affektív tényezők
2.4.1. A bizonytalanság tűrése és a kockázatvállalás
2.4.2. Együttműködés és versenyszellem
2.4.3. Empátia
2.4.4. Extrovertáltság
2.5. Tanulási stílusok
2.6. Ajánlott irodalom
3. Tanulótípusok
3.1. Változatok tanulótípusokra
3.2. Az ideális nyelvtanuló anatómiája
3.3. Ajánlott irodalom
4. A nyelvtanulók szociobiológiája
4.1. Életkor
4.2. A nemek közötti különbségek
4.3. Akkulturáció és társadalmi távolság
4.4. Ajánlott irodalom
5. A nyelvtanulási folyamat sajátosságai
5.1. Tanulásfelfogások
5.2. Nyelvelsajátítási elméletek
5.3. Az önálló tanuló: autonómia és kooperáció
5.3.1. Autonómia
5.3.2. Kooperáció
5.3.3. Multimédia-menedzsment
5.4. Ajánlott irodalom
Utószó
VI. BIBLIOGRÁFIA
VII. TÁRGYMUTATÓ
Fülszöveg
Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat.
A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.
Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata című könyvet további kötetek követik majd (Nyelvpedagógiai technológia. Idegen nyelvi mérés és értékelés. Idegen nyelvi tantervek és tananyagok tervezése és értékelése, A nyelvtanítás kultúrtörténete), amelyek együtt enciklopédikus igénnyel mutatják be a nyelvpedagógia mint önálló alkalmazott tudomány fejlettségét az ezredfordulón.
Budai László: "...a szakma rangját is emeli, de mindenképpen elméleti és gyakorlati igényeket elégít ki Bárdos Jenő műve, amely olyan tollforgató kezéből került ki, aki nemcsak a magyar szónak, hanem a szakmának is kiváló mestere."
Medgyes Péter: "Bárdos remekül ír magyarul: tudományos prózája érthető a nem szakember olvasó számára is. Élvezem, ahogy saját stílusát időnként megtörve, a szokottnál hol szenvedélyesebben, hol ironikusabban, de mindig képszerűen fogalmaz."