Schmidt Sándor
A drágakövek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Előljáró beszéd
Bevezető
I. RÉSZ.
ELSŐ SZAKASZ.
A drágakövekről általában
1. Mi a drágakő?
2. A drágakövek megmunkálása
A) A köszörülés
B) A keretelés
3. A drágakövek művészi használása
4. A drágakövek jókarban tartása
5. A drágakövekkel való kereskedés
6. A drágakövek a történelemben
A drágakövek a múltban.
A drágakövek a görögöknél és rómaiaknál.
A drágakövek feldolgozása.
A drágakő mint ékesség.
A drágakövek és a babona.
Amuletek.
7. A drágakövek hibái
8. A drágakövek hamisításai
A hamisítás fajtái
Hamisított drágakő
Szemfényvesztés valódi drágakövekkel
A szépség fokozása
A pörkölés
A drágakövek festése
Utánzott drágakövek
9. A mesterséges drágakövek
10. A drágakövek az ipar s a tudomány szolgálatában
11. A drágakövek vegyülete és termőhelyei
12. A drágakövek beosztása
MÁSODIK SZAKASZ.
Az egyes drágakövekről különösen
1. A gyémánt
A gyémánt előfordulása
A gyémánt-ásók sorsa
Vélemények a gyémánt keletkezéséről
Az indiai gyémánt
A braziliai gyémánt
Az afrikai gyémánt
Az afrikai gyémántkeresés és a bányászok életmódja
A többi gyémántbányák
A hullócsillagok gyémántja
A gyémánt osztályozása
A gyémánt ára
A gyémántkereskedésben járatos súlyok
A világhírű gyémántok
A gyémánt sajátságainak kipuhatolása
A gyémánt és az ember
2. Korund
3. Beryll
4. Topas
5. Opál
6. Phenakit
7. Spinell
8. Zirkon
9. Gránát
10. Euklas
11. Turmalin
12. Chrysoberyll
13. Olivin
14. Türkisz
15. Quarz
a) Hegyi kristály
b) Amethyst
c) Füstös quarz. Citrin
d) Rózsás quarz
e) Chalcedon
f) Karneol
g) Jáspis. Szarukő
h) Chrysopras
i) Prasem
k) Plasma. Heliotrop
l) Achát
m) Avanturin
n) Macskaszeme-kő
o) Tigrisszeme-kő
p) Puddingos-kő
16. Spodumen. (Hiddenit) Diopsid. Rhodonit. Bronzit. Hypersthen. Diallag
17. Földpátok
18. Lapis lasuli. Haüyn. Sodalith
19. Cordierit. Cyanit
20. Vesuvian. Titanit. Staurolith. Andalusit. Epidot
21. Axinit. Dioptas. Apophyllit. Natrolith. Nephelin. (Elaeolith)
22. Prehnit. Anatas. Krokydolith. Fluorit
23. Borostyánkő (Succinit)
24. Pyrit. Haematit. Malachyt
25. Serpentin. Kő-velő. Agalmatolith. Fazekaskő. Szalonnáskő. Tajték. Nephrit. Jadeit
26. Calcit (Atlaszoskő. Márvány. Lumachella. Csepegőkő). Aragonit (Borsóskő). Gyps (Alabástrom)
27. Obsidián. Szén (Gagat, Jet)
28. Vegyesek (Arany, Hemimorphit, Lepidolith, Láva, Mozaik)
29. Gyöngy. Kláris
30. Befejezés
MÁSODIK KÖTET
II. RÉSZ.
ELSŐ SZAKASZ.
A tulajdonságok általában
I. Fizikai sajátságok
1. Az egybefüggés jelenségei
a) Fajsúly
b) Keménység
c) Törés, hasadás, szövődés
A külső forma
2. A világosság hatásai
a) Tükrözés
Átlátszóság
c) Sugártörés
d) Szétszórás
e) Kettős sugártörés, polározás
f) Szín, pleiochroismus
g) Különös tünemények
3. Az elektromos és a mágneses viselkedés
4. A melegség
5. A fizikai sajátságok egybevetése a meghatározásnál
II. Vegyi sajátságok
III. Az ásványok termőhelyei
MÁSODIK SZAKASZ.
A tulajdonságok különösen
I. Az ásványok rendszere
II. A drágakövekül vagy ékességül használatos ásványok megismertetése
I. osztály. Színelemek
1. Gyémánt
II. osztály. Sulfidok
2. Pyrit
III. osztály. Oxydok
3. Quarz
A) Valamennyire egyöntetű változatok
B) Rétegenként kevert változatok
C) Kiválóan zárványos féleségek
D) Egyéb változatok
4. Anatas
5. Zirkon
6. Korund
7. Haematit
8. Opál
IV. osztály. Haloidok
9. Fluorit
V. osztály. Karbonátok
10. Calcit
11. Aragonit
12. Malachyt
VI. osztály. Sulfátok
13. Gyps
VII. osztály. Aluminátok
14. Spinell
15. Chrysoberyll
VIII. osztály. Phosphátok
16. Türkisz
IX. osztály. Silikátok. Titanátok
17. Staurolith
18. Andalusit
19. Topas
20. Cyanit
21. Euklas
22. Turmalin
23. Epidot
24. Vesuvian
25. Olivin
26. Phenakit
27. Gránát
28. Dioptas
29. Prehnit
30. Axinit
31. Talk
32. Serpentin
33. Nephelin
34. Haüyn
35. Cordierit
36. Bronzit
37. Hypersthen
38. Diopsid
39. Spodumen
40. Rhodonit
41. Neplirit
42. Beryll
43. Orthoklas
44. Natrolith
45. Apophyllit
46. Titanit
X. osztály. Szerves vegyületek
47. Borostyánkő
48. Szén
Pótlék
HARMADIK SZAKASZ.
Táblázatok
1. Fajsúly
2. Keménység
3. Hasadás
4. Kristályrendszerek
5. Fényesség
6. Átlátszóság
7. Sugártörés
a) Sugártörési tehetség
b) Kettős sugártörési tehetség
8. Szín
a) Víztiszták
b) Kék vagy zöldes-kék színűek
c) Ibolyaszínűek
d) Zöldszínűek
A) Inkább tiszta zöldek
B) Inkább sárgazöldek (zöldes sárgák)
e) Sárgaszínűek
f) Vörösszínűek
A) Inkább tiszta vörösszínűek
B) Inkább barnássárgás vörösszínűek
g) Inkább barna, vagyis a feketének sárgával, vörössel vagy zölddel való elegyéből támadt színűek
9. Egybefoglalás
Irodalom
Betűrendes tárgymutató
Előszó
Mikor a királyi magyar Természettudományi Társulat könyvkiadó-vállalata megbízott, hogy a "Drágakövek"-ről munkát írjak, ebből reám nemcsak megtisztelés, hanem egyúttal kötelesség is háramlott.
Mindkettőnek becsületes munkával iparkodtam megfelelni. A drágakövek irodalma olyan gazdag, hogy ujdonságokkal alig állhatni már elő, ezért cserében az adatok szemelgetésekor a megbizhatóságra tekintettem. A tudomány gyors haladása volt a további czél, mely kivált a második rész megirásában vezérelt, úgy hogy az újabb vívmányokat, a hol csak lehetett, felhasználtam. De nekem a művelt magyar közönségnek kellett írnom, vagyis az ő kívánalmait a maga nyelvén és a maga eszejárásával kellett kielégítenem. Ez az a háromság, mely utamon kalauzolt.
A ki lépésről-lépésre követ, megleli azon iparkodásomnak a nyomát, hogy így járjak.
Nem mondhatom, hogy munkám könnyű volt, mert habár a tárgy csalogató, mégis minden érdekessége mellett a látszatosan szárazabb természetű részleteket sem mellőzheti, melyek a drágaköveknek ásványos sajátságait különösen illetik. Mivel pedig nekünk nem olyan könyvek kellenek, a melyeknek megértésére, használatára egy külön könyvtárra van szükség, a mennyire tehettem, kerek egészet nyujtok, az első részben inkább az érdekeset, a másodikban pedig inkább a tanulságosat. De igaztalant mondanék akkor is, ha most, bevégzett munkámon végig tekintve, csak nehézségeit emlegetném. Bár szűkre szabott időmet fokozott munkával kellett megnyujtanom, mégis örömmel dolgoztam mindig, mert szeretett hazánk művelődésében fáradoztam.
A nyelv dolgában azonban kötelességem kijelenteni, hogy az ásványneveknél a királyi magyar Természettudományi Társulat irásmódjától eltértem. A Társulat kiadványaiban az idegenszavú ásványneveket, kivált ha közkeletűek, a magyar kiejtéshez szabva írja, így kvarcz, grafit, szfalerit, zafir, topáz, amethiszt stb. Az én nézetem, meggyőződésem ebben a dologban más, azért a Társulat kérésemre, határozott kívánságomra e könyvben kivételesen eltért elvi megállapodásától és az ásványneveket az internaczionális irással találja az olvasó, melyért a felelősség csakis engemet illet.
Az utolsó szó, mit e helyen még mondhatok, a hálás köszönet szava. A királyi magyar Természettudományi Társulatot illeti az, melynek éles szeme mindig meg tudta találni, hogy mivel hasson a magyar közönség szellemi színvonalának emelésére, és midőn e munkában a drágakövekkel szolgál, csak azt bizonyítja, hogy ez irányban a szép és fontos mineralogia sem kerülte el a figyelmét.
Budapest, 1890 július havában.
Schmidt Sándor.