---

Tartalom

Előszó.

I. TÖRTÉNETI RÉSZ.
Bevezetés
A kézirat
Beck Konrád
A napló forrásai
A mű keletkezésének ideje és helye
Beck útitársainak jegyzéke

II. GRAMMATIKAI RÉSZ.
I. Magánhangzók
A) Hangtan
  Rövid magánhangzók
  Hosszú magánhangzók
  Diphthongusok
  Rückumlaut
II. Mássalhangzók
  Semivocalisok
  Liquidák
  Nasalisok
  Nasalizáció
  ,H' hehezet
  Spiransok
  Explosivák
  Affrikáták
B) Alaktan
I. Névragozás
  Erős főnévragozás
  Erős hímnemek
  Erős nőnemek
  Erős semlegesnemek
  Gyenge főnévragozás
  Gyenge hímnemek
  Gyenge nőnemek
  Gyenge semlegesnemek
  Más ragozás-osztályok
  Melléknévragozás
  Erős melléknévragozás
  Gyenge melléknévragozás
  Határozott névelő
  Határozatlan névelő
  A többi névmás
II. Ige és igeragozás
  Ablautsorok
  Erős igék ragozása
  Gyenge igék ragozása
  Praeteritopraesentiák
  A verbum substantivum
  A ,haben' ige

III. A SZÖVEG.
Szómagyarázatok
Névmutató
Használt művek

---

Előszó

A magyarországi könyvtárakban található német nyelvi kéziratoknak legnagyobb része még kiadatlan. Feldolgozásra és kiadásra várnak még századokra visszamenő időkből származó költői és prózai művek.

Egy alkalommal a kalocsai érseki könyvtárban kezembe jutott az ú. n. ,Szakál-kódex', mely szerzőjének, Konrad Beck von Mengen-nek szentföldi útjáról szól. A könyvecske külső formája, nevezetesen az a körülmény, hogy oly feljegyzéseket foglal magában, melyeket Beck maga részben utazása idejében tett, azt a véleményt keltette bennem, hogy az irodalomra nézve bizonyára érdekes útleírással van dolgom; ezért elhatároztam, hogy a kódexet tanulmány tárgyává teszem s szövegét nyomtatásban is kiadom. Fő törekvésem az volt, hogy a zarándokkönyv szerzőjének élettörténetét kikutassam. Ezt főként annak reményében tettem, hogy a Waldburg család irattárában bizonyára találkozom Beck nevével. Azonban az e kérdésben tett hosszas és többirányú kutatásaim ellenére sem tudtam Beck életére vonatkozólag bővebb adatokat feltárni. Nevét csupán kéziratából és a kiváló ulmi szerzetes, Felix Fabri művéből ismerjük. Fabri Memmingen-ből származtatja Beck-et. De ennek szerzőnk maga világosan ellene mond.

A grammatikai részt azért dolgoztam ki, mert a kézirat németsége a középfelnémet és újfelnémet közötti átmeneti időhöz csatlakozik úgy, hogy részben a régebbi nyelvperiodus sajátosságait tünteti fel, részben pedig már az újfelnémet újításait, mindenekeltt ennek fő ismertet jelét, az erős igék ablautjának kiegyenlítődését a praeteritum sing. és plur.-ban. Igy ingadozás áll be a régebbi és újabb kiegyenlített alak között, a mennyiben pl. a harmadik ablautsorban a régi zwungen, wurden mellett többes alakok az egyes alak tőhangzójával, tehát vandend, sangend is elfordulnak. A szóvégi hangsúlytalan e elhagyása — mely a középfelnémetben egész terjedelmében megvolt — szintén ismertető jele az új felnémet nyelvperiodusnak.

E helyen is hálás köszönetemet fejezem ki dr. Schmidt Henrik egyetemi professzor úrnak azért a szívességéért, hogy e munka kidolgozásában jó tanáccsal és irányítással támogatott. Szintén meleg köszönetemet nyilvánítom Winkler Pál érseki könyvtárigazgató úrnak, kinek szívességébl a kéziratot használhattam.

---