---

Tartalom

I. Célkitűzéseink és módszereink

II. Értékrend, beállítódás, olvasottság, ízlés
1. Jelenlét és jövőkép, alapok és célok
  a) Élettervek
  b) Értéktárak
2. Olvasói beállítódás
  a) Olvasói aktivitás
  b) Olvasói igények
3. Irodalmi olvasottság, olvasói értékrend

III. A novellák: a vizsgálat tárgyai és eszközei
Örkény István: Meddig él egy fa?
Sánta Ferenc: Nácik
1. A novellák kiválasztása és az elemzési szempontok
2. A Meddig él egy fa? elemzése
3. A Nácik elemzése

IV. A novellák fogadtatása és értékelése
1. Közömbösség és érzékenység
2. Érzelmi fogadtatás
3. Kedvelés és elutasítás
4. A művészi érték megállapítása
5. Egyetértés és ellenkezés
6. Az elfogadás és az értékelés indítékai
7. A novellák fogadtatása valamint az olvasói aktivitás és az értékrend kapcsolata

V. A novellák értelmezése
1. A megértés és az értelmezés mérése
  a) A tárgyi és eszmei szint aránya
  b) Motívum-elemzés
  c) Az egész szöveg értelmezés-színvonalának mérése
2. Akik kívül maradtak
  a) A Sánta-novella félreértelmezései
  b) Az Örkény-novella félreértelmezései
3. A "tárgyi" és "eszmei" megközelítés
4. Az értelmezések tartalma
5. Látogatás az olvasó műhelyében
6. Az értelmezés szintjei
  a) A második szint
  b) A harmadik szint
  c) A negyedik szint
  d) Az ötödik szint
7. "Hivatásos" és "laikus" olvasók értelmezései
8. Az értelmezések minősége
9. Beállítódás, értékrend, fogadtatás és megértés kapcsolatai

Befejezésképpen
Függelék: A kutatáshoz használt kérdőív

---

Fülszöveg

Egy nemzetközi összehasonlító olvasásszociológiai kutatás keretében két hatásos magyar novella (Sánta: Nácik, Örkény: Meddig él egy fa?) fogadtatását és befogadását vizsgálták a szerzők budapesti, varsói, moszkvai és szófiai 16-17 éves középiskolások körében. Az értékrend és az irodalmi beállítódás, valamint az olvasói értékelés és értelmezés összefüggéseit kutatják. Ezek eredményeiről számol be a kötet.

---