Kamarás István
Az irodalmi érték esélye lektürolvasóknál
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A kisérlet célja és eredményei
Esettanulmányok
Céltalanul
Barlangban
Iparkodva
Lelkesen
Tervekkel
Szivósan
Lázadozva
Szivvel
Felülkerekedve
Receptek helyett
Függelék
Summary
Bevezetés
...
1971-1972-ben 25 közmüvelődési könyvtárban dolgozó könyvtáros - mint a Könyvtártudományi és Módszertani Központ olvasáskutatási osztályának külső munkatársa - azon fáradozott, hogy mintegy 200, elsősorban lektürt kedvelő, tulnyomórészt fiatal munkásolvasó és nagy élményeik között alig szereplő értékes irodalmi müvek között kisérleti olvasmányok ajánlásával találkozókat szervezzen. Olyan olvasók érdekében végeztük kisérletünket, akik közül még kevesen mernek belépni a legkorszerübb könyvtárainkba, s akik, ha netán belépnek, akkor is bátortalanul, feszélyezve állnak meg a könyvespolcok között, nem tudják, hogyan viszonyuljanak a számukra még ismeretlen szerzők müveihez, bizonytalanná válnak, ha nem találják kedvenc iróik könyveit a polcokon, zavarja őket a szabad polcon levő könyvek világának sokfélesége, s ez ellen ugy védekeznek, hogy a hozzájuk hasonló olvasótársaik által visszahozott - tehát "biztonságosnak" vélt könyveket igénylik és kölcsönzik ki, és akiket az olvasmányközvetitők egy része lekicsinyel alacsony foku igényeik miatt.
Kisérletünknek nem az volt a célja, hogy másfél év alatt a kisérletbe vont személyek irodalmi izlését magasabb szinvonalra emeljük, arra törekedtünk, hogy minél több olyan esetet gyüjtsünk össze, amikor lektürolvasó értékes irodalmi müvel találkozik. A kisérletbe vont olvasó személyekről, valamint a kisérleti olvasmányok el- és befogadásáról szerzett ismereteink összevetése adott lehetőséget olyan közvetitések levonására, amelyek felhasználhatók az olvasónevelő tevékenység eredményesebbé tételéhez. Az összegyüjtött tényanyag feldolgozására kétféle lehetőség nyilott; A kutatási jelentésben a lektürolvasó és az irodalmi érték találkozása mintegy 1000 esetének az elemzése állott középpontban. Ebben a tanulmánykötetben nem az irodalmi müvel kapcsolatos viselkedést, hanem a lektürolvasót tekintjük elemzési egységnek. A fiatal munkásolvasók között szép számmal előforduló lektürolvasók néhány tipusánál igyekezünk megállapitani az irodalmi értékek esélyét az olvasók társadalmi helyzete, életmódja, értékrendszere, kulturális állapota, irodalmi izlése és a kisérleti olvasmányokkal kapcsolatos viselkedése alapján. Mindezekről a meghatározó tényezőkről természetesen csak eléggé vázlatosak és hiányosak ismereteink, ezért csak igen óvatosan fogalmazhatjuk meg feltevéseinket a fiatal munkás lektürolvasók fejlődésével kapcsolatban. Annak érdekében, hogy a "lektürolvasó" kifejezés rosszalló kicsengésüvé ne váljék olvasóink előtt, célszerünek tartjuk felidézni a kutatás néhány fontosabb megállapitását;
l / Mind a lektürolvasók gyors átnemesitése, mind az igazi olvasótól élesen különböző, perspektiva nélküli lektürolvasó - illuzió. A Tolsztoj-tipusu klasszikus realista, a Hemingway-tipusu mai realista és a Bulgakov-tipusu modern irodalom kategóriáihoz tartozó kisérleti olvasmányoknak a vártnál nagyobb sikere (azaz többségük vagy nagy többségük tetszéssel fogadása) alapján ugy tünik, hogy a könyvtárat igénybe vevő fiatal lektürolvasók elég nagy részénél elképzelhető, hogy fokozatosan átalakulnak többnyire müvészi értékeket befogadó olvasókká. Ennek azonban egyrészt az a feltétele, hogy életmódjuk bizonyos mértékig megváltozzon, másrészt, hogy a megváltozott összetételü értékkinálattal találkozzanak.
2/ A vártnál lényegesen többféle sikeres kisérleti olvasmány (több száz szerző müvei) a véltnél sokkal tágabb lehetőségeket igér az olvasói izlés befolyásolásán fáradozóknak.
3/ A különféle ún. átvezető olvasmányok nagyobb részének eléggé eltérő az esélye a különböző beállitódásu (személyiségü, életmódu, értékirányultságu) olvasóknál, s ez a véltnél nagyobb lehetőségeknek korlátot is szab, és ujabb követelményeket támaszt az olvasmányközvetitők elé: olvasmány-és olvasó ismeretük gyorsabb ütemü fejlesztését.
4/ A lektürdomináns izlésü, könyvtárat használó fiatal munkásolvasóknál sikeres kisérleti olvasmányok között számos olyan mü is található, amelyek az előző munkásgeneráció, a munkásmozgalomban is részt vevő olvasók izlésmodelljében is szerepeltek (pl. Móricz, Maupassant, Hugo, Tolsztoj és Dreiser müvei), de olyan müvek is szép számmal szerepeltek a sikeres kisérleti olvasmányok között, amelyek az előbbiek mellett a korszerü munkásizlésmodellben szerepelhetnek (pl. Fejes, Lengyel J., Sarkadi, Golding és Salinger müvei).
5/ A kisérlet eredményei megerősitették azt a feltevésünket, hogy a lektürolvasók között is megtalálható lényegi-esztétikai beállitódásu olvasóknál számithatunk legnagyobb sikerre az értékes irodalmi alkotások, de módositanunk kellett azt az elképzelésünket, hogy a kikapcsolódó- menekülő beállitódásu olvasóknál kevésbé népszerüek ezek a müvek, mint a köznapi-informálódó olvasók körében.
6/ Valószinünek látszik, hogy több felületes vagy tulságosan óvatos megállapitásunkat is módosithatnánk, ha a független változók sorába az életmódot, az értékrendszert és a személyiséget is felvennénk.
7/ A mindennapi gyakorlat és a tudományos kisérletező tevékenység során is feltétlenül nagyobb figyelmet kell forditani a kisérletünkben méltatlanul háttérbe szorult - részben ismeretközlő funkcióju - "alkalmazott irodalom", (történelmi regények, dokumentumregények, életrajzok, utirajzok, tudományos- fantasztikus regények stb.) és a kifejezetten ismeretterjesztő funkcióju könyvek átvezető olvasmány szerepének a tanulmányozására.
8/ Kisérletünk javitott és bővitett változataiban nagyobb gondot kell forditani a befogadói siker és a kudarcélmény olvasói pályát módositó hatásával is.
Mindezen megállapitások a 134 lektürolvasóval kapcsolatos 1053 kisérletiolvasmány-esetre, tehát egyszerre sok és kevés adatra hagyatkozó átlagokra támaszkodnak. Kevésre, mert a 134 olvasó a könyvtárak tagjait, a fiatal munkásokat, és a lektürolvasókat sem képviselhette torzitásmentes minta gyanánt; a sokféleség csupán az összesség jellemzésére alkalmas, s ezt a sokféleséget az átlagok eltakarták. A kötet kilenc esettanulmánya arra hivatott, hogy az előbbiekben nagyon röviden ismertetett legfőbb tanulságok durva általánositásait árnyalja, illetve az olvasmányközvetitők és az olvasóvá neveléssel foglalkozók ezeket az elvont képleteket konkrét esetekkel egészithessék ki. Hangsulyozzuk, hogy a kilenc eset nem adhat átfogó képet, már csak azért sem, mert olyan mintából származik, amely maga sem tarthat igényt arra, hogy a könyvtárakat használó fiatal lektürolvasó munkások reprezentativ mintája lehessen. Az "igy van" szintjéről le kellett szállnunk az "ilyen is van" szintjére. Szeretnénk hinni, hogy az "ilyen is van" és az "igy van" közötti skálán a kötetben szereplő esetek összessége nem tulságosan messze helyezkedik el az "igy van"-tól, tehát reméljük, hogy ha elsősorban nem is általánositásokra, de feltevéseink megkérdőjelezésére vagy megerősitésére, valóságismeretünk elmélyitésére, a hasonló esetek felülvizsgálatának elősegitésére mégis alkalmasak lehetnek.
...