Kamarás István
Az olvasó munkások és az irodalom
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. AZ ÖRÖKSÉG
II. KIK ÉS MENNYIT OLVASNAK?
III. MIÉRT OLVASNAK?
IV. MIT OLVASNAK ÉS MIT KEDVELNEK LEGINKÁBB?
V. HOGYAN ÉS MILYEN EREDMÉNNYEL OLVASNAK?
VI. AZ IRODALMI MŰVEK ESÉLYE MUNKÁS OLVASÓKNÁL
Bevezetés
Meglehetősen szerény előzmények után a hatvanas években több olvasásszociológiai, irodalomszociológiai és olvasáslélektani kutatás indult. 1968-tól a Könyvtártudományi és Módszertani Központ is kivette részét ebből a feladatból. Elsősorban a "Kik, mennyit, miért, mit, hogyan és milyen eredménnyel olvasnak a magyar munkások közül az irodalomból?" kérdésekre kerestük a választ, hogy a minél pontosabb diagnózissal segíthessük az olvasmányközvetítők, főképpen a könyvtárosok munkáját. Ebben a könyvben elsősorban ezeknek a kutatásoknak az eredményeit ismertetem. Bár a szociológiai és szociálpszichológiai indíttatású művelődéskutatás jellegzetesen kollektív munka, az egyes szám első személyt fogom használni, mivel a kollektív munka eredményeiből levont esetleges helytelen következtetésekért nem tehetem munkatársaimat felelőssé. Elsősorban azoknak a figyelmébe ajánlom a munkásokról és az olvasásról szóló könyvet, akiknek kötelességem beszámolni kutatómunkánkról: az olvasmányközvetítés hivatásos szakembereinek és társadalmi aktíváinak, valamint annak a több ezer munkásnak, akik családjuktól, pihenésükből vagy éppen az olvasásra szánt idejükből szakítottak időt számunkra, és készséggel válaszoltak "Mennyit? Miért? Hogyan?" és "Milyen eredménnyel olvasnak?" kérdéseinkre.
Hogy ne fárasszam túl sok hivatkozással az olvasót, elöljáróban közlöm a Könyvtártudományi és Módszertani Központban végzett kutatásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A magyar ipari munkásság olvasási kultúrája. A kutatást a SZOT kezdeményezte, 1968-ban folyt, elsősorban a "Kik, mennyit, miért és mit olvasnak?" kérdésre kerestük a választ, kérdőíves interjús módszerrel 2600 fős reprezentatív mintán. (A kutatás jele: KMK-1.)
A könyvtárhasználó munkások irodalmi művekkel kapcsolatos beállítódása. Az 1971-ben végzett kutatás 189 főre (budapesti, győri, használó munkásokra) terjedt ki. A kérdezettek 63 százaléka férfi, a nyolc általánosnál többet végzettek aránya 30 százalék, a szakmunkásoké 68 százalék, átlagéletkoruk 31 év volt. (A kutatás jele: KMK-2.)
Az irodalmi értékek esélye lektűrolvasóknál. Az 1972-73-ban végzett szociálpszichológiai kísérletben az irodalmi ízlés formálásának lehetőségét vizsgáltuk olyan könyvtárhasználó olvasóknál, akiknek irodalmi ízlését még elsősorban a lektűr határozza meg. A 137 kísérleti személy 25 közművelődési könyvtár tagjai közül került ki. 54 százalékuk volt munkás. Nagy többségük harminc éven aluli, általános iskolát végzett szakmunkás. (A kutatás jele: KMK-3.)
Kertész Ákos Makra című regénye és munkásolvasói. Az 1973-74-ben végzett vizsgálatban 63 könyvtárhasználó, 27 képzőművészeti szakkört látogató munkással és 23 neves képzőművésszel olvastattuk el a regényt, és készítettünk interjút a regény elolvasása előtt és után. (A kutatás jele: KMK-4.)
A közművelődési könyvtárat használók olvasmány szerkezete és ízlésképlete. Az 1973-ban kezdődő kutatás keretében a magyar közművelődési könyvtári tagságot modellező 1400 könyvtártag (köztük 417 munkás) irodalmi olvasottságát és az olvasott művek elfogadását vizsgáljuk és vetjük össze az olvasók társadalmi- demográfiai jellemzőivel. (A kutatás jele: KMK-5.)
A modern magyar novellák befogadásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata a könyvtárat használó bolgár, magyar, lengyel és szovjet munkásolvasók és a munkásszármazású középiskolások körében. Az 1973-ban kezdődő kutatásban Sánta Ferenc Nácik és Örkény István Meddig él egy fa? című novelláinak elfogadását, értelmezését és hatását vizsgáljuk, majd összevetjük értékrendjükkel és irodalmi ízlésükkel. A munkásolvasók valamennyien 8 általánost végeztek, és hosszabb idő óta nagyvárosban élnek. A férfiak lakatosok és esztergályosok, a nők textilipari szakmunkások. A magyar mintában 100-100 fő 40-50 év közötti, 50-50 pedig 20-30 éves. (A kutatás jele: KMK-6.)
Ennek a könyvnek a nagyobbik részét 1975-ben, kisebbik részét 1980-ban írtam. 1975-ben kerülhetett sor annak az 1968-ban - a SZOT megbízásából - elkezdett és 1974-ben befejezett kutatássorozat eredményeinek összegezésére, amelynek keretében a munkások és az irodalom kapcsolatát vizsgáltam munkatársaim közreműködésével. Ugyanakkor már olyan kutatások folytak, illetve kezdődtek, amelyek középpontjában az irodalmi olvasás állott: az irodalmi olvasmányok összetételének vizsgálata, az irodalmi művek befogadásának kutatása, ám a vizsgáltak között mindegyik kutatásban "fő helyen" szerepeltek a különböző munkásrétegek. Ezért célszerű volt megvárni ezeknek a kutatásoknak a befejezését, és eredményeikkel kiegészíteni a kifejezetten a munkások és az irodalom kapcsolatát vizsgáló kutatássorozat összegezését, az "ami azóta történt" és (ha szükség volt rá) az "ahogy most látom" jegyében. Az 1975-ös írást az 1980-ban készült kiegészítésektől *** jel választja el.