---

Tartalom

Bevezetés
  1. A vizsgálat célkitüzései
  2. A vizsgálat módszere

I. Portré az értelmiségi olvasóról
  1. Szabadidő és olvasás
  2. Családi könyvtárak
  3. Könyvvásárlás
  4. A könyvolvasás gyakorisága
  5. Tájékozódási szokások
  6. Az olvasmányok beszerzési forrásai
  7. Olvasmányszerkezet
  8. Sajtóolvasás
  9. Irodalmi izlés

II. A könyvtári tagság
  1. A könyvtári tagok aránya a vidéki értelmiség egyes csoportjaiban
  2. A többszörös könyvtári tagság
  3. A különböző könyvtárak szerepe a vidéki értelmiség ellátásában
  4. A beiratkozás inditékai
  5. A könyvtárakkal való kapcsolat intenzitása és stabilitása
  6. Könyvtárral kapcsolatos vélemények és igények
  7. A könyvtárhasználat gyakorisága

III. A könyvtár három szerepkörének vizsgálata
  1. Az első szerepkör: a könyvtár mint kölcsönzőhely
    a) A könyvválasztás tudatossága
    b) A megtalált könyvek aránya
    c) Kielégitetlen igények
2. Második szerepkör: a könyvtár mint információforrás
3. Harmadik szerepkör: a könyvtár mint katalizátor (A könyvtártag olvasói portréja)

Melléklet: a kérdőiv

---

Bevezetés

Mit is jelent "vidéken élni"? Terepszemlére csábitó kérdés ez azok számára is, akik a müvelődési állapotokra kiváncsiak és ugy gondolják, hogy egyetlen réteg és egyetlen intézmény kapcsolatának tükrében is jellemző képet kaphatnak a kulturális igények és szolgáltatások mai nivójával, megfigyelhetik, hogy hol huzódnak a valóság, a lehetőségek és az illuziók tartományának gyakran összetévesztett határai.

A "diplomások" helyzetét a könyvekből ugy-ahogy, de a könyvekkel való viszony alapján már sokkal kevésbé ismerjük, könyvtáraink rendeltetéséről is sokkal határozottabban fogalmazunk, mint amennyit tényleges szerepükről tudunk. Ez késztetett arra, hogy a statisztika demarkációs vonalánál kissé messzebb merészkedve, a vidéki értelmiség - az olvasás - a könyv - a könyvtárak viszonyáról tudósitást irjunk. Vállalkozásunk egyszersmind "próbaut", egy, az egész magyar értelmiség olvasási kulturájának vizsgálatára kiterjedő felmérés előmunkálata.

Miért hisszük azt, hogy épp az értelmiség és éppen a könyvtár a legalkalmasabb "satu" a valóság minket érdeklő és valóban reprezentativ "darabjának" a befogására? Mi fontosat mondhat egy réteg társadalmi helytállásáról, hivatásbeli gondjairól, vagy akár csak közérzetéről az olvasmányválasztás, sőt mi több, a könyvtári tagság vizsgálata? A második kérdésre dolgozatunknak kell felelnie. Az elsőre már a bevezetőnek is.

Itt most nem vitatott, de megfontolásra mindenképpen érdemes nézetek szerint a kulturális igények épületében az értelmiségé a legfelső emelet, az uj iránti fogékonyság, a széleskörü érdeklődés legmagasabb fokát társadalmunknak ez a rétege képviseli. Ebből következően az értelmiség elvárásai jelzik azt a felső határt, ameddig optimális esetben a népesség kulturális szintje emelkedhet, és amit ma még csak viszonyitási alapnak, esetleg prognózisnak, idővel azonban egyre szélesebb körben alkalmazható normának lehet tekinteni. Hogy e felsőfoku elismerésre rászolgál-e az értelmiség, hogy a felsorolt jellemzők koszoruja hogy bomlik szét mihelyt bármelyik csoportjának "fejére" próbáljuk illeszteni, hogy lehet-e róla egyáltalán, mint homogén tömbről nyilatkozni, az majd kiviláglik a közölt adatokból.

Az kétségtelen, hogy ez a réteg közmüveltségünk mérlegén számszerü sulyánál többet nyom a latba. Jelenléte nemcsak a kultura "termelésében", de "fogyasztásában" is meghatározó jelentőségü. Az értelmiség szellemi rangját nemcsak az "egy főre eső fogyasztás" (részesedés) mennyiségi és minőségi mutatói jelzik, hanem a "részesités"-ben (továbbadásban, befolyásolásban) betöltött szerepe is. Az a hatás, ami kulturájának kisugárzásában áttételesen érvényesül. Bárki bárhogy is vélekedjék az értelmiségről, azzal valószinüleg egyetért, hogy annak a rétegnek az igényeivel és ellátottságával, amelynek munkája döntő tényezője a vidéki viszonyok alakulásának is, mindenképpen érdemes, sőt szükséges foglalkozni.

Természetesen számolnunk kell avval, hogy az "értelmiségi", tehát a könyvtárat használó értelmiségi is, igen különböző kulturális arculatu és szintü csoport "eredője": a háztájit müvelő tanitó, a helytörténeti monográfiát készitő középiskolai történelemtanár, a Kossuth dijas akadémikus, a tanyajáró körzeti orvos, a kutatómunkába is bevont kórházi belgyógyász, a munkásokat irányitó üzemmérnök, a fagottmüvész és az agronómus együttesen alkotják ezt a kategóriát. Az "értelmiségi könyvtár-tag" helyett is a könyvtárat használó értelmiségiek különböző tipusairól kellene beszélnünk. A mostani, "általában" az értelmiséggel foglalkozó kutatást, az értelmiség egyes rétegei körében végzett kutatások sorozatának kell követnie, amelynek során el kell majd különitenünk az egyes foglalkozási csoportokon belül is az olvasók, az információ- és könyvtárhasználók jellegzetes tipusait.

...

---